Továbbra sem lesz ajándék pénz, dolgozni kell

Ugyan Nyitrai Zsoltot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárát a Fidesz-frakció végül nem engedte el a konferenciára, de dr. Csuhaj V. Imre, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri megbízottja őszintén és érthetően mondta el, hogy mire számíthatnak az IT szektorban feltörekvő vállalkozások. A középpontban az új Széchenyi terv áll, ami tudományos-technológiai és innovációs, politikai, önálló stratégiai program, de ez esetben úgy felépítve, hogy az előbbi definíció minden szava megállja a helyét. A stratégia középtávon igyekszik a magyar gazdaságot nyitottá, a kutatás-fejlesztési területet pedig hatékonnyá termelékennyé tenni.

Jó alapok, rossz rendszer

Jelenleg a magyar innovációs rendszer több sebből vérzik, ugyanis az üzleti szféra újító aktivitása alacsony, kevés a szabadalom, kevés az innovációra építő KKV, nincs mobilitás és elhanyagolható az együttműködés. Ráadásul az országban regionálisan egyenlőtlen a fejlődés, a központi régió kivételével sehol sincs jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység. A cél ezeken változtatni, s 5 éven belül a GDP 1,5 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítani. Ehhez ki kell jelölni azokat az ágazatokat, amelyek ösztönzése indokolt, meg kell tervezni szakmai szempontok szerint a ráfordítások kifizetését. A kis és középvállalatok számára egyszerűsíteni és gyorsítani kell a támogatások rendszerét, sőt várhatóan több automatikus pályázati kiírás is megjelenik majd, nem feltétlenül csak kész terméket, hanem ötletet, elképzelést is támogat majd az állam.

Új támogató intézmény felállítása is várható, illetve az inkubátor mechanizmusok fejlődnek majd, felértékelődik a klaszterek szerepe, mondta el Csuhaj Imre. Ezzel együtt viszont számítani kell arra, hogy az eddigiektől eltérően a döntések nagyobb nyilvánosságot kapnak, s nő a felelősségi szint is, továbbá a kitűzött cél az is, hogy a hatékonyság utólagos vizsgálata valóban történjen meg, s ne fordulhasson elő, hogy egy-egy támogatási összeg a semmibe vész, s soha meg nem valósuló termékekre fizetjük ki.

Ingyen pénz helyett működő támogatás

Az Egységes K+F+I támogatási rendszer lényege, hogy a stratégiai ágazatokat célzottan, proaktív módon segíti, a finanszírozás nem (feltétlenül) projektalapon történik, illetve megjelenik a közvetett támogatás voucherek formájában. Illetve a visszatérítendő támogatástípusok arányának növekedése várható, azaz ajándék pénz helyett a rendszer hitelez, garanciát vállal vagy tőkésít inkább. A regionális problémák enyhítésére a stratégia része a hálózatosodás erősítése, az NKTH egy modern szolgáltatóügynökséggé alakul át.

A támogatási folyamat minden pontját pedig folyamatosan monitorozná a szakma és az állam, hogy ne fordulhasson elő újra, hogy folyamatosan toljuk a pénzt valamibe, és senki sem tudja pontosan, milyen eredménnyel.További változás, hogy a stratégiába bekerülnek a nagyvállalatok is, főként az orvosi műszergyártás, gyógyszergyártás, járműipar és természetesen az IT szektor területén szánnak komoly szerepet a legnagyobbaknak. Rövid távú, azonnali hatások helyett viszont közép-,  esetleg hosszútávú, komplex tartalmú programra és támogatásokra köt szerződést a magyar állam a nagyvállalatokkal, úgy, hogy minden fél haszonnal távozzon a végén. A kisvállalkozások pedig a klasztereken belül juthatnak a fent említett automatikus pályázatok révén forráshoz.

A politika tehát úgy tűnik elkötelezett az innováció mellett, bár jó lett volna meghallhatni a másik érintett minisztérium álláspontját is. Az előadások között a Mobilitás és Multimédia Klaszter oszlopos tagjának számító Magyar Telekom nevében Christopher Mattheisen és Pataki Róbert is tartottak egy-egy prezentációt. Mindketten kiemelték, hogy a Magyar Telekom szeretne együtt dolgozni az innovátorokkal, de nem minden áron. A fókuszált innováció lényege, hogy a fő tevékenységet támogassa, mégpedig a meglévő infrastruktúra és fogyasztói kontextus minél hatékonyabb kihasználásával. A Telekom jelenlegi kiemelt fókuszai az eredeti üzlet köré építve az energiaszektor, a hirdetés, a média piac, az egészségügy, pénzügy, illetve természetesen az innováció, amit leginkább a Kitchen Budapest és a T-City projektek fémjeleznek.

Együtt, együtt, együtt

A jövő viszont tematikától függetlenül az együttműködés, együtt gondolkodás. Pataki Róbert, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese szerint a kisebb cégeknek is úgy kell gondolkodnia, mintha "összebútoroznának a partnereikkel", s a Telekom is túllendül a megrendelő-beszállító viszonyú filozófián. Vannak olyan ötletek, amit megkönnyeztek, de akkor sem tudták befogadni, viszont minden olyan kezdeményezésre nyitottak, ami működőképes, fejleszthető, eladható és illeszkedik a stratégiába. Az iparágak határai már az elmúlt években is összemosódtak, de infrastruktúra szolgáltatóként a Telekom mindig is ott akar maradni a körforgás közepén, s a konvergenciában közvetítő közegként viselkedni.

Christopher Mattheisen prezentációjában különösen fontosnak tartotta kiemelni, hogy 2011 az okostelefonok éve lesz a magyar piacon, ami egyrészt a készülékkínálat megújulását hozza, s nem csak az újabb mobiltelefonok, hanem a már meglévő egyéb formátumok, mint a tablet vagy a netbook általános elterjedését jósolja. Mattheisen szerint 2011 az év, amikor megjelennek az első 100 dollárnál olcsóbb okostelefonok, ami a piac robbanásszerű növekedését eredményezi, illetve a mobil adatforgalomban is progresszív növekedést jósol. Az értéklánc viszont erősen torzul, s már a készülék és platformgyártók maguk értéknövelt szolgáltatásokkal jelennek meg, így a telekommunikációs szektornak új versenyelőnyöket kell teremtenie.

Fájni is fog a mobil forradalom

A nagy mobilinternetes Kánaánnak lesz hátulütője is, hiszen a hirtelen növekedés miatt túlterhelt hálózatokkal, korlátozott erőforrásokkal találkoznak majd a piaci szereplők és az ügyfelek is egyaránt. Ennek leküzdésére a fejlesztőknek is okosan kell viselkednie, de ennek köszönhetően teljesen új üzleti modellek jöhetnek létre a piacon, akár nálunk is. Öt éven belül minden eladott mobiltelefon okostelefon lesz Mattheisen szerint, s a távlati cél az, hogy a mobilinternet igazi alap infrastruktúrává váljon, azaz mindenhol "szupergyors és mindig elérhető hálózat" álljon rendelkezésre.

Ezt a helyzetet vázolta fel Pintér Róbert, az Ipsos kutatási igazgatója is, aki szintén biztos benne, hogy a mobilkommunikáció lesz a következő évek nagy dobása. Pintér szerint nincs olyan, hogy A jövő, hanem lehetséges kimenetek vannak, s a változás sem egyszeri, hanem folyamatosan kis lépésekben haladunk előre. Egy sci-fi-ben élünk már most is, csak nem vesszük észre - mondja a kutató. Az egyik fontos áttörés, hogy 2009 végén a globális mobil adatforgalom meghaladta a hangátvitel forgalmát, holott 4,6 milliárd ember beszél telefonon, de egyelőre csak 400 millió ember forgalmaz adatot.

A telefon nem telefon már

Be kell látni, hogy a mobiltelefont a jövőben nem telefonálásra fogjuk használni leginkább, hanem másra is. Mindenkinek a zsebében egy internetre csatlakozó mobiltelefon lesz, s bármikor, bárhonnan hozzáférhetünk az online adatainkhoz és a szükséges információhoz. Ahogy most is látszik, a közeljövő a gyártók harca helyett a fejekben inkább a platformok harcát hozza majd.

Sokakban kérdésként merül fel az is, hogy vajon a sokféle eszköz, mint az okostelefon, MID, tablet, netbook, notebook, desktop, HTPCc, carPC vajon megfér-e egymás mellett. A kutató szerint igen, de egy-egy eszköztípusról a fogyasztók döntenek majd, s a sikertelenek elvesznek a ködben. Az operációs rendszer szót a nagyközönség most kezdi megtanulni a mobiltelefonok kapcsán, s a következő években egyre több szó esik majd az alkalmazásokról, a mobil webről, illetve meglepő fordulatokat hozhat a mobilos VoIP sikeressége.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az Ipsos kutatója szerint öt éven belül többen fognak internetezni mobil eszközről, mint PC-ről, a fejlett piacokon öt éven belül kizárólag okostelefonokat adnak majd el, s már 2012-re használatban is feljön az Android a Symbian mögé. 2014-re a becslések szerint világszerte 65 millió androidos mobilt értékesítenek majd évente. Magyarországon a következő két év jelenthet kiugrást, az IDC adatai szerint jelenleg 1,3 millió okostelefon van használatban, ezek közül 8-900 ezer Symbian, 200 ezer iPhone és 100 ezernél több Android, illetve ugyanennyi Windows Mobile operációs rendszerrel fut.

Folyamatosan cserélünk

Az Ipsos 2010 márciusában készített felmérése szerint a magyarok harmada több mint három évente cseréli mobilját, fele 1,5-3 évente, s csak három százalék évente, ez alapján kiszámítható, hogy az okostelefonok hogy veszik át az uralmat. A statisztika szerint a magyarok 22 százaléka kevesebb mint 10 ezer, 37 százaléka 10-30 ezer forintot ad egy új mobilért, csak 15 százalék fizetne 30-50 ezer forintot, és mindössze  11 százalék azok aránya, akik 50 ezernél is többet kiadnak érte. Ez természetesen nem a listaárra vonatkozik, hanem a vásárláskor kifizetendő összegre, s a válaszadók általában nem kalkulálnak az esetlegesen később fizetendő részletekkel.

Érdekes, hogy tavasszal még csak az (internetező) lakosság 14 százalékának volt érintőképernyős mobilja, s a többi válaszadó fele-fele arányban gondolta úgy, hogy kifejezetten nem akar érintőképernyőt vagy éppen szeretne. 1-2 éven belül viszont szinte mindenki ilyen eszközöket használ majd. Jelenleg a legtöbben  hanghívásokra használják a készüléküket  (98,8%), emellett az SMS-ezés, az ébresztés, a számológép és a naptár azok a funkciók, amiket a mobilozók több mint fele használ. A fényképezés, zenehallgatás 10 mobiltulajdonosból csak 4-et érdekel. az e-mailezés, navigáció, könyvolvasás, TV-nézés, RSS- vagy a blog-olvasás pedig csak a lakosság 5 százaléka számára vonzó. Ez utóbbi felsorolás tagjai viszont jelentős növekedésre számíthatnak a következő két évben, ugyanis a mostani készülékek nagy része nem alkalmas ezekre a funkciókra, vagy nem kényelmesen, könnyen. Ahogy 5 év alatt minden mobilba bekerült a fényképező, úgy a webes, kommunikációs és egyéb extrák is beépülnek majd a hétköznapokba.

Nehéz okosnak lenni

Nem véletlen, hogy a TechShow-n kiemelt innovációk közül is jelentős számban találtunk mobil megoldásokat, s ha valaki a kormányzati logika, a helyi nagyvállalat és a kutatások alapján szeretné az ötleteit útnak indítani, akkor valószínűleg szintén a mobilok világ után érdeklődik majd. Ez a szegmens az, ahol még messze nincsenek kiaknázva a lehetőségek, ahol még kis befektetéssel, eredeti ötletekkel vagy akár jó kombinációkkal gyorsan lehet növekedni.

A szakértők szerint viszont a magyar mobilos alkalmazásfejlesztő csak akkor készítsen kizárólag a hazai piacnak szánt terméket, ha nem abból akar megélni, mivel a piac itthon nagyon kicsi - az Ipsos szerint a magyar mobilhasználóknak csak kevesebb mint 5 százaléka tölt le utólag alkalmazásokat a készülékére. Tesztelésre, pilotnak tökéletes a magyar piac, mert kicsi, nem jól fizető, de nyelvileg elszigetelt, ha valaki igazi sikert akar, az viszont a globális vagy valamelyik fejlett piacot kell megcélozza. A közeljövőben a HWSW-n bemutatunk majd több olyan megoldást közelről is, amik a fenti elveket megtartva, kitartással és kreativitással magyar kisvállalatként komoly sikereket értek/érnek el.

Fotók: Egyed Péter