Augusztustól büntetik az üzletszerű spamelőket

Augusztus 10-től komolyabb büntetésre számíthatnak azok, akik az interneten haszonszerzés céljából jogtalanul élnek vissza mások személyes adataival, vagyis például kéretlen reklámleveleket küldenek különböző, többnyire jó pénzért megszerzett e-mail címlistákra.

A szigorúbb büntetés a Büntető Törvénykönyv (Btk.) június végén megszavazott, augusztus 10-én hatályba lépő módosításának köszönhető. A Btk. módosítását Jóri András adatvédelmi biztos kezdeményezte idén tavasszal a megnövekedett panaszos esetek nyomán. A törvénymódosítás értelmében a visszaélés során immár nem kell megvalósulnia a "jelentős érdeksérelem" tényállásnak ahhoz, hogy az elkövetőt vagy elkövetőket pénzbüntetésre, közérdekű munkára vagy akár egy év szabadságvesztésre ítélje a bíróság.

A törvénymódosítással lehetővé válik a felelősségre vonás azon esetekben, amikor az internetes postafiókon keresztül kéretlen üzenetekben (spamekben) kínálnak megvételre jogtalanul összeállított email címeket, elérhetőségeket, személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat a küldők -- emeli ki az adatvédelmi biztos állásfoglalásában. Bűncselekménynek minősül az illegálisan összeállított direkt marketing célú adatbázisok, listák készletezése, fejlesztése, kereskedelme, illetve küldése is. A hatályos törvények szerint direkt marketing célú elektronikus üzenet ugyanis csak a címzett előzetes hozzájárulásával küldhető.

Jóri áprilisi állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a hatályos törvények szerint direkt marketing célú elektronikus üzenet csak a címzett előzetes hozzájárulásával küldhető. Emellett a spammereknek megvételre felajánlott adatbázisok általában több száz személy nevét, elérhetőségét és egyéb személyes adatait tartalmazzák, amelyek többnyire jogszerűtlen forrásból származnak, illetve ilyen célú felhasználásuk jogellenes az érintettek hozzájárulásának hiányában.

A jelenleg hatályban lévő törvény szerint a személyes adatokkal való visszaélés csak akkor büntethető, ha az jelentős érdeksérelemmel jár, illetve egyéb körülményekkel társul, ez azonban nehezen bizonyítható a bíróságon, a módosítás után azonban elég, ha a visszaélést üzletszerűen vagy jogtalan haszonszerzés céljából követik el. A spamelők ellen továbbra is a rendőrségen vagy az ügyészségen tehető feljelentés, de az adatvédelmi biztosnak vagy a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak is be lehet jelenteni a jogsértést.