Szerző: Koi Tamás

2019. május 09. 11:38:00

Erősen kérdéses az 5G rövid távú hazai relevanciája

Egy éven belül Magyarországon is elrajtolhatnak az első 5G-s kereskedelmi hálózatok, a fogyasztók azonban hazánkban eleinte minimális hasznát fogják csak látni a technológiának. Ezek alapján erősen kérdéses, hogy lesz-e bárki, aki hajlandó többet fizetni az új generációs szolgáltatásért cserébe.

HIRDETÉS

A fogyasztók nagyon várják az 5G-s mobilszolgáltatások indulását és jelentős részük hajlandó is lényegesen többet fizetni az új generációs hálózatok használatáért - többek közt ezeket a tényeket állapítja meg az Ericsson ConsumerLabs héten kiadott jelentése, melyhez 22 ország 35 ezer felhasználójától gyűjtöttek válaszokat kvantitatív alapon. A meglehetősen optimista fennhangú jelentés egyik fő célja, hogy eloszlassa az 5G-s hálózatok gyakorlati felhasználása kapcsán megfogalmazott mítoszokat, például azt, hogy a fogyasztók számára rövid távon semmilyen előnnyel nem jár majd a generációváltás. Míg bizonyos országokban az 5G bevezetése valóban hozhat azonnali előnyöket, hazánkban aligha fognak sorban állni a szolgáltatók ügyfélszolgálatain az 5G-t követelő előfizetők, prémium árat pedig vélhetően végképp nem szívesen fizet majd senki a szolgáltatásért cserébe.

Lassan a testtel!

Az Ericsson fogyasztói kutatáson alapuló tanulmányának egyik központi megállapítása, hogy az előfizetők már rövid távon érezni fogják az 5G-s mobilhálózatok áldásos hatását a drasztikusan megnövekedett sávszélesség és a rövidebb válaszidő révén. Ezeket az előnyöket kétségtelenül biztosítja az új generációs hálózat, ám mindez többnyire olyan területeken lehet szembeötlő, ahol a jelenlegi 4G-s hálózati kapacitás kihasználtsága eleve rendkívül magas (jellemzően tízmilliós metropoliszokban). A felmérés külön kiemeli Dél-Koreát, Ausztráliát és az Egyesült Államokat, ahol a felhasználók tetemes része szerint a 4G-s mobilnet nem kellően gyors, különösen a forgalmasabb időszakokban és jellemzően a nagyvárosokban.

Miért érdemes belevágnod a Scrum képzésünkbe? (x) Október 21-én Scrum alapozó képzést indít a HWSW, íme néhány jó érv a kurzus mellett.

Magyarországra ugyan a kutatás nem terjedt ki, de több adatforrásból tájékozódva nagyon úgy tűnik, hogy hazánkban ilyen problémákkal viszonylag kevesen szembesülnek. A crowdsourcing alapon működő Opensignal például február végén tett közzé egy, a 4G-s mobilnet-hálózatok terheltségére vonatkozó statisztikagyűjteményt, melyből az derült ki, hogy Magyarországon a mobilnet átlagos sávszélessége még a terheltebb időszakokban (jellemzően az esti órákban) is kiemelkedően jó, a hálózatok kapacitása pedig nemzetközi összehasonlításban messze nincs kihasználva.

Az Opensignal mellett beszédes adatokkal szolgál a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére készített, a hazai távközlési fogyasztói szokásokat elemző felmérés is, melyet teljes terjedelmében éppen a héten adott ki a hatóság. A hazai felmérés szerint a mintegy 5,7 millió okostelefon-tulajdonos 78%-a fizet elő mobilnetre, azok körében, akik nem fizetnek elő, kiemelkedően magas (63%-os) azok aránya, akik egyszerűen nem érzik szükségét a szolgáltatásnak, jelentős részük (22%-uk) szerint a mobilnet túl drága, és csak elenyésző hányaduk (3%) mond le azért a mobilnetről, mert a szolgáltatás minősége rossz.

Az 5G vajon mi?

Ezzel párhuzamosan a hazai lakosság tájékozottsága még a 4G-s szolgáltatások kapcsán sem nevezhető különösebben magas szintűnek: Az NMHH statisztikája szerint a kérdezettek négyötöde hallott ugyan a 4G kifejezésről, csaknem egynegyedüknek azonban fogalmuk sincs arról, mit jelent. Bár erre vonatkozó adatot a felmérés nem tartalmazott, de ilyen helyzetben a lényegesen bonyolultabb 5G-s hálózatok ismertsége illetve a velük kapcsolatos percepciók, elvárások alighanem marginális szinten állhatnak hazánkban.

5g_era

Az Ericsson szerint az 5G másik fő felhasználási területe a fix-mobil elérések révén a vezetékes szélessávú hálózatok kiváltása lehet, ami bizonyos országokban (például az Egyesült Államokban, ahol a cord cutting már-már nemzeti tradíciónak számít.) különösen erős trend lehet a közeljövőben. A ConsumerLab kutatása többek közt rámutat, hogy az otthoni (vezetékes) internettel a megkérdezettek majdnem fele elégedetlen és 30 százalékuk 6 hónapon belül minden további nélkül szolgáltatót váltana.

Mindez meglehetősen éles kontrasztot mutat a hazai statisztikákkal, ahol a helyhez kötött internet migrációs hajlandósága (is) tradicionálisan, évek óta rendkívül alacsony. Az NMHH által megrendelt kutatás szerint hazánkban a vezetékes szélessávú internetre előfizető háztartások mindössze 1 százaléka tervez szolgáltatót váltani és nagyjából ugyanennyien tervezik az internetszolgáltatás helyettesítés nélküli lemondását.

A vezetékes hálózatok kiváltásában rejlő potenciál emellett abból a tényből fakadóan sem lehet számottevő Magyarországon, hogy a nagyképernyős mobilnet-előfizetések száma évek óta stagnál. Azaz bár több szolgáltatónak van már kifejezetten otthoni internetet helyettesítő mobilnetes terméke, ezek népszerűsége egyáltalán nem számottevő - igaz, az 5G révén a mobilhálózat technológiai szempontból jóval versenyképesebbé válhat majd a jelenlegi vezetékes infrastruktúrákkal.

Jó, de ki fizeti meg?

A mobilszolgáltatók számára húsba vágó kérdés a hálózatok kiépítésével kapcsolatos beruházási költségek megtérülése - az Ericsson ezen a téren is meglehetősen optimista jövőt fest. A cég szerint az okostelefon-használók 20 százaléka hajlandó (lenne) többet fizetni az 5G-s szolgáltatásért a 4G-hez képest, a korai belépők pedig még ennél is nagyobb, 32 százalékos prémium árat is elfogadhatónak tartanak. 

Erre ugyanakkor már az LTE-hálózatok kiépítési fázisának elején is meglehetősen fájóan rácáfolt a valóság, elsősorban Európában: Emlékezetes, hogy 2013-ban a szolgáltatók egyre-másra kénytelenek voltak visszafogni magukat a prémium 4G tarifák árazását illetően. Ez a hatás Magyarországon is érezhetővé vált, ahol a 4G-szolgáltatások bevezetése terén úttörő Magyar Telekom fokozatosan, egyre több lakossági tarifájánál tette elérhetővé a 4G-s hozzáférést, alig egy évvel a hálózat kereskedelmi indulását követően pedig már egyértelműen azt kommunikálta a cég, hogy nem tekint prémium szolgáltatásként a 4G-alapú mobilnetre.

A fentiek persze nem jelentik azt, hogy az 5G-s mobilhálózatok bekapcsolása jelenleg teljesen haszontalan és értelmetlen az olyan piacokon, mint a magyar, ugyanakkor mind az infrastruktúra-szolgáltatók, mind az állam számára komoly feladat lesz megtalálni azt a gazdasági racionalitás elvén kirajzolódó arany középutat, melynek nyomán elindulhat a hálózatkiépítés. Mivel az infrastruktúra-elemek ára országoktól függetlenül adott, az operátorok jobb híján abban bízhatnak, hogy az állam nem kér majd csillagászati összegeket az 5G-s frekvencialicencekért, így a hálózatkiépítés és üzemeltetés költsége valamelyest lejjebb szorítható.

Ilyen kormányzati szándék egyébként tapasztalható már hazánkban, az NMHH elnökének márciusban kihirdetett rendelete legalábbis lehetőséget ad arra, hogy - bizonyos feltételek teljesülése esetén - az operátorok a használatba vétel időpontjától kezdődően tíz évig 50 százalékos sávdíjkedvezményben részesüljenek.

a címlapról