Szerző: Koi Tamás

2019. április 1. 12:23

Féltucatnyi zalai településre jut el az 5G

Magyarországon eddig egyedülálló iparági összefogással, a három mobilszolgáltató együttes közreműködésével indult el hazánkban az első, több települést is lefedő 5G teszthálózat, Zala megyében.

Frissítés: ez a cikk 2019. április 1-jén jelent meg. A cikkben megfogalmazott állításoknak semmilyen valóságalapjuk nincs.

A Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország mindeddig példátlan együttműködése révén 5G-s teszthálózat indult féltucatnyi zalai településen. A szolgáltatók az új generációs teszthálózatot közös rádiós infrastruktúrán keresztül üzemeltetik, egyenlően megosztott erőforrásokkal (elsősorban spektrumkerettel), ezzel egyszersmind demonstrálva, hogy az 5G szabvány a korábbi generációs megoldásokhoz képest sokkal inkább kedvez a megosztott topológiájú hálózatok kiépítésének. Ezáltal csökkenhet a redundáns hálózati elemek (jellemzően antennák) száma, ezzel együtt a szolgáltatás nyújtásának költsége is, valamint gyorsabbá válhat a kiépítési sebesség is. A koncepció a hírközlési- és a versenyhatóságnak egyaránt tetszik.

Zala az 5G-kánaán

A mobilszolgáltatók közös rádiós teszthálózata a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) átmeneti engedélyével üzemel a 3400-3800 GHz-es sáv 30 MHz széles blokkjában. A szolgáltatók teszthálózata egyelőre három, közösen üzemeltetett bázisállomásból áll, mely összesen hat településen biztosít megfelelő szolgáltatáslefedettséget. A települések közül négy (Lendvajakabfa, Csertalakos, Magyarföld, Pördefölde) a Lenti, kettő pedig (Iborfia, Gombosszeg) a zalaegerszegi kistérségben található, Zala megyében. Érdekesség, hogy a hat település közül az egyik - Iborfia - mindössze nyolc lakójával Magyarország legkisebb törpefaluja. További érdekesség, hogy szintén Zala megyében működött eddig az ország egyetlen 5G-s tesztállomása, melyet a Magyar Telekom helyezett üzembe még tavaly, Zalaegerszegen.

magyarfold
A híres magyarföldi fatemplom. Az első, 5G-vel ellátott egyházi épület itthon

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A hat települést lefedő hálózat esetében a tesztüzemben elsősorban azt vizsgálják a szolgáltatók, hogy hogyan lehet eljuttatni költséghatékonyan, vezeték nélküli nagy sávszélességű internetet olyan kistelepülésekre, törpefalvakba, ahová egyébként nem jut el a vezetékes szélessávú net. Emellett azt is vizsgálják a mobilszolgáltatók, hogy egységnyi spektrum bevonásával mennyire működtethető hatékonyan az 5G-alapú megosztott hálózati infrastruktúra. A 4G-s hálózatok terén egyébként nem teljesen ismeretlen az infrastruktúra-megosztási modell a szolgáltatók számára, a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország évek óta üzemeltet közös rádiós hálózatot a 800 MHz-es LTE sávban, illetve szigetszerűen a 900 MHz-es sávban is.

A mostani közös pilot ugyanakkor az első olyan hálózatmegosztási próbálkozás a magyar mobiltávközlési piacon, melyben mindhárom hazai operátor egyformán részt vesz. Mindez vonatkozik a spektrumfelhasználás mellett az infrastruktúra kiépítésére is, a hat 5G-s bázisállomás közül egyaránt kettő-kettő helyszínt épített fel a Telekom, a Telenor és a Vodafone. A szolgáltatók ezzel együtt közösen kiadott nyilatkozatukban hangsúlyozták: a közösen üzemeltetett hálózat nem jelenti azt, hogy a magyar mobilpiacon a jövőben teljesen egy kaptafára épülő szolgáltatásokkal lehet majd csak találkozni. A cégek felhívták a figyelmet arra, hogy az infrastruktúra-megosztás csak a rádiós közegre vonatkozik, a háttérhálózatot és egyéb kiszolgálóhátteret mindhárom esetben megtartják saját üzemeltetésben az operátorok. Bár a beszállítókat a cégek nem nevezték meg, úgy tudjuk, hogy a rádiós hálózatban az Ericsson és a Huawei eszközei egyaránt megtalálhatók.

Szintúgy fontos szempont, hogy a teszthálózat indulásához a cégek az összes szükséges engedélyt megszerezték, az NMHH ideiglenes frekvenciaengedélye az adott spektrumra 2019. szeptember 30-ig érvényes. A hatóság közleményében üdvözölte a teszthálózat elindítását, kijelentve, hogy a hatékony spektrumfelhasználás által biztosított vezeték nélküli szélessávú internetszolgáltatás egy olyan, rég látott piaci konszenzuson alapuló vívmány, mely mind a magyar lakosság, mind a piaci szereplők számára számos előnnyel szolgál. A hatóság ezzel párhuzamosan közölte, a lehető leghamarabb meg kívánja nyitni a lehetőséget a mobilszolgáltatók számára ahhoz, hogy a szabad és a jövőben felszabaduló 5G-s spektrumokat versenyeztetési eljárás keretében megszerezzék, ugyanakkor továbbra sem közölt pontos dátumot az 5G-s frekvenciaaukció kezdetére vonatkozóan.

Finisben lehetnek a tárgyalások

Független iparági szakértők szerint ha az operátorok a jelenlegi teszt tapasztalatai alapján úgy döntenek, hogy közös erővel építik fel a teljes 5G-s rádiós infrastruktúrát, az az ominózus aukcióból származó állami bevételt akár jelentősen csökkentheti. A szolgáltatóknak ugyanakkor gyorsan tető alá kell hozniuk egy esetleges erről szóló megegyezést, az aukció meghirdetését követően ugyanis szigorúan tilos bármilyen, ez irányú egyeztetés a résztvevő szolgáltatók közt.

A mostani tesztüzem és egy potenciális, országossá teljesedő, háromszereplős rádióshálózat-megosztás kapcsán megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is, mely évek óta vizsgálja a Telekom és a Telenor korábban említett 800 MHz-es sharing megállapodását. A GVH előzetes állásfoglalása szerint ha a felek a pilot projekt eredeti felállása alapján képzelik el a jövőbeni kiépítést, az jelentős mértékben nem torzítja a versenyt, hiszen a Telekom-Telenor megállapodással ellentétben itt mindegyik domináns piaci szereplő részt vesz a projektben. A szervezet ugyanakkor jelezte, az operátorok egyelőre nem keresték meg a versenyhatóságot azzal kapcsolatban, hogy bármilyen új, háromszereplős megállapodást hagyjon jóvá, illetve mivel a tesztprojekt nem tartalmaz nyilvános ajánlatokat, ezért saját hatáskörben sem indított vizsgálatot a GVH.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról