Szerző: Asztalos Olivér

2019. március 19. 14:48

A ray tracing és a gépi tanulás körül forog az Nvidia

Friss fejlesztéseiről beszélt márciusi nagy GTC (GPU Tech Conference) rendezvényén az Nvidia. Ahogy az elmúlt években, úgy most is inkább a nagyvállalati és üzleti megoldásokon volt a nagyobb hangsúly, azon piacokat érintve, ahol az Nvidia számára még bőven akad növekedési potenciál. Természetesen a játékosokat, illetve az azokhoz kapcsolódó termékekről sem feledkezett meg a tervezőcég, amely színtéren újfent ray tracingé volt a főszerep.

A rendezvényhez köthető egyik hír a GeForce-okat érinti. Az Nvidia ugyanis bejelentette, hogy egyes korábbi termékei is megkapják a DirectX Raytracing (DXR) támogatást, melynek hála (bizonyos minőség és sebesség mellett) akár a Pascal kártyákkal is elérhető lesz a sugárkövetéssel megfűszerezett grafika. Mindez a Microsoft API implementációjának köszönhető, amely a beépített fallback rétegnek hála lehetőséget biztosít a natív támogatás nélküli GPU-kon való futtatására compute shaderen keresztül. A ray tracinghez szükséges számítások így a CUDA magokon futnak egyszeres pontosságú lebegőpontos és/vagy egészszámos műveletek formájában, a hardvertől függően.

A támogatást a GeForce 1000-es (Pascal) és GeForce 1600-as (Turing GTX) sorozat kapja meg, előbbi esetében GTX 1060 6GB-os termékektől kezdődően. Míg a Pascal GPU-kból architektúra szintjén maradtak ki a ray tracing műveletek gyorsítására hivatott RT magok, addig a GeForce GTX 1660 kártyák alapját adó Turing TU116 GPU-ból az Nvidia még a tervezőasztalon "vágta ki" a végrehajtóegységeket. Ennek ellenére a Turingnak várhatóan jobban fekszik majd a ray tracing, a grafikus architektúra ugyanis natívan támogatja az egyszeres pontosságú egészszámos (INT32) és lebegőpontos (FP32) műveletek párhuzamos végrehajtását, bár ez még messze nem kompenzálja az RT magok hiányát.

nv_dxr_support

Még pár hetet várni kell, hogy kiderüljön, pontosan mire képesek DirectX Raytracing mellett a GTX kártyák, de az Nvidia erre vonatkozó diája alapján nem érdemes csodát várni. Ez különösen a Pascal GPU-kra igaz, ahol a GTX 1080 Ti és az RTX 2080 viszonylatában körülbelül negyede lehet a frame time utóbbi kártya javára. Tekintve, hogy az RTX 2080-at is meg tudja izzasztani magas minőség mellett néhány erősebb ray tracing effekt, a Pascal-alapú kártyáknál leginkább csak ízelítőnek lehet majd jó a lehetőség. Ennek ellenére az Nvidia csak nyerhet a támogatással. A GTX kártyákat tulajdonosaira ugyanis kedvcsinálóként is hathat a támogatás, az újabb, RTX kártyák felé terelve azokat. A DirectX Raytracing szélesebb körű támogatáshoz fejlesztett meghajtóprogram megjelenését áprilisra ígéri az Nvidia.

Minden ami GPU-s

A keynote előadás nagy része a GPU-s gyorsításról, illetve az ahhoz köthető szoftverekről és hardverekről szólt. Nyitány gyanánt a vállalatot irányító Jensen Huang bejelentette, hogy a jövőben egyszerűbb lesz a GPU-s gyorsításhoz kínált szoftverek elnevezése. Az erre létrehozott CUDA-X márkanév gyűjti csokorba a különféle computing könyvtárakat, mellyel az Nvidia szerint egy konténer barátabb, a fejlesztők számára elérhetőbb csomag jön létre. Ez a tervezőcég azon távolra visszanyúló törekvésének újabb epizódja, mely kvázi minden munkafolyamatot GPU-val gyorsítana. A kezdeményezés legújabb jelszava a PRADA (Programmable Acceleration of multiple Domains with one Architecture).

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

A tervezőcég ez alá sorolja be az RTX-et, azaz a már említett ray tracinges grafikát is, amit játékok mellett professzionális célokra, például valósághűbb modellezésre is lehet használni. Az Nvidia a tavaly elindított új, továbbra is gyerekcipőben járó iránya egyre jobb támogatottságot kap. Ehhez kapcsolódik, hogy az Unreal Engine, illetve a Unity motorok is ray tracing támogatással gazdagodnak, amely a két fejlesztés népszerűségét tekintve jó hír az Nvidia, illetve a (natív) ray tracing támogatással rendelkező GPU-k tulajdonosai számára. Ezek mellett számos professzionális alkalmazáshoz is DXR/RTX támogatást ígér az Nvidia. Konkrét címekről nem beszélt a cég, de a listán többek között olyan szoftverházak vannak mint az Adobe vagy az Autodesk.

nvidia_cudax

Szintén a grafikai gyorsításhoz kapcsolódik a GeForce Now, vagyis az Nvidia játékstreaming megoldása. A koncepció lényege, hogy a játékok nem a végfelhasználónál lévő hardveren futnak, hanem a vállalat szerverein, ahonnan a játékosok gyakorlatilag csak a kép- és hanganyagot streamelik, mindezt előfizetési díj ellenében. A megoldás nagy előnye, hogy használatával a felhasználóknak nincs szükségük erős hardverre, gyakorlatilag egy kontroller, illetve egy a beérkező videóval megbirkózni képes kliens birtokában már játszhatnak is - természetesen megfelelő internetkapcsolat mellet.

Bár a GeForce Now egyelőre nem nevezhető sikertörténetnek, a vállalat folyamatosan fejleszti szolgáltatását. Ehhez már egy szövetség is létrejött, mellyel az Nvidia telkókkal fog össze. Az együttműködés lényege, hogy a számításokat végző szerverek a szolgáltatók hálózatában vannak, közel(ebb) a felhasználókhoz, csökkentve a játékélmény szempontjából kritikus késleltetést. Első körben a japán SoftBankkal és a dél-koreai LG U+ szolgáltatóval kooperál a tervezőcég, ezek adatközpontjaiba költöznek be speciális RTX szerverek. Az Nvidia által tervezett 8U kiszolgálóban 40 darab Turing GPU lapul, amelynek számítási kapacitása egyidőben akár 320 felhasználót is képes kiszolgálni. A szerverekből összesen legfeljebb 32 darab rendezhető egybe az InfiniBand interkonnekttel egy úgynevezett RTX Server Podba, amely összesen 1280 darab GPU-jával akár 10 000 konkurens felhasználót is képes kiszolgálni.

nv_server_pod

Természetesen nem maradhatott ki az Nvidia saját tervezésű kiszolgálói által (is) futtatott másik, manapság egyre népszerűbb munkafolyamat, a csak AI néven emlegetett gépi tanulás sem. Ehhez kapcsolódóan a tervezőcég bejelentette, hogy a vegyes pontosságú végrehajtás már TensorFlow, PyTorch, illetve MXNet esetében is elérhető. Ennek hála egyes esetekben gyorsítható a végrehajtás, hisz bizonyos algoritmusok megelégszenek alacsonyabb (pl. INT4) pontosságú végrehajtással is, amelyet az azt támogató GPU-k képesek rövidebb idő alatt lefuttatni. Egy új toolkitet is bejelentett a cég. A Clara egy nyílt, skálázható compute platform egészségügyi, pontosabban elsősorban radiológiai felhasználáshoz. A toolkit 13 előre tréningelt modellt tartalmaz, amelyre építve automatizált munkafolyamatok hozhatóak létre.

Többek között az ilyen fejlesztői munkához kínál majd néhány OEM-mel karöltve "Data Science Workstation" munkaállomásokat az Nvidia. A legerősebb konfiguráció két Quadro RTX 8000-et tartalmaz ismeretlen, vélhetően sokmagos processzorral és 96 gigabájt rendszermemóriával. Az asztali rendszer előtelepítetten kínálja majd a CUDA-X csomagot a TensorFlow, PyTorch, Caffe, illetve RAPIDS szoftverekkel. Amely fejlesztő (vagy adattudós) nem szeretné megvásárolni a várhatóan igencsak költséges konfigurációt, annak továbbra is ott lesz opcióként a felhő. Ehhez kapcsolódóan az Nvidia és az Amazon bejelentette, hogy az AWS-ben immár elérhető a G4 instance, melyben a chiptervező Tesla T4 gyorsítóinak képességeit lehet kiaknázni.

A legkisebb Jetson

Végül, de nem utolsó sorban Jetson fejlesztői platformjának legújabb tagját is bemutatta az Nvidia. A Jetson Nano az Nvidia "Erista" lapkájára épít, mely négy ARM Cortex-A57 magot és 128 Maxwell végrehajtót tartalmaz 4 gigabájt LPDDR4 memória társaságában, a háttértár szerepét pedig egy 16 gigabájtos eMMC egység (vagy microSD) töltheti be. A mindössze 70x45 milliméteres platform 472 GFLOPS-os számítási tempót ígér félpontosságú műveletek végrehajtásánál. A fejlesztői platform négy USB portot, MIPI-CSI, GPIO, I2C, I2S, SPI, UART interfészeket, gigabites Ethernetet, illetve HDMI 2.0 és eDP 1.4 kijelzőcsatolókat kínál.

Jetson_Nano

Számítási teljesítményben a Jetson Nano bőven alulmarad a család többi tagjához képest, ezt az eddigieknél sokkal barátságosabb árral kompenzálja az Nvidia, amely legújabb fejlesztői platformjáért mindössze 99 dollárt kér. Bár az összeg többszöröse például a Raspberry Pi 3 Model B+ árának, ezért cserébe egy lényegesen erősebb GPU-val szerelt processzort kínál az Nvidia, amely akár alapszintű gépi tanulásos végrehajtáshoz is használható.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról