A Telenornál is indul a 4G-alapú mobilhívás

A Magyar Telekom után hazánkban másodikként immár a Telenor Magyarország is bekapcsolta mobilhálózatán a 4G-alapú hanghívást, vagyis a VoLTE (Voice over LTE) technológiát. A hagyományos, áramkörkapcsolt GSM-hanghívás babérjaira törő új rendszert azok a havidíjas szolgáltatásra előfizető ügyfelek használhatják, akik a Telenor által jóváhagyott szoftvert futtató, kompatibilis mobilkészülékkel rendelkeznek, emellett értelemszerűen feltétel az is, hogy olyan helyen tartózkodjanak a hívás lebonyolítása során, ahol a szolgáltató 4G-lefedettséget biztosít.

Adottak az alapok

Ennek oka, hogy a VoLTE-alapú hanghívások egyik alappillére a 4G-s infrastruktúra, azaz értelemszerűen csak 4G-s hálózaton lehet LTE-alapú (vagy 4G-alapú) hanghívást kezdeményezni, ráadásul a teljes folyamatában VoLTE-alapú híváshoz mind a hívó, mind a hívott fél készülékének 4G-s cellához kell csatlakoznia. Mára a hálózatfejlesztések eredményeként a szolgáltatók mobilhálózatának lefedettsége szorosan megközelíti a 2G-s országos lefedettséget, vagyis az infrastruktúra alapjai adottak ahhoz, hogy az eddig kizárólag internetelérésre használt hálózatot "hagyományos" hanghívásra is igénybe vegyék az ügyfelek.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A VoLTE topológiája hasonló az internetalapú telefonszolgáltatásokéhoz (VoIP), azaz a hangátvitel a korábbi áramkörkapcsolt megoldás helyett teljes mértékben adatcsomagokon keresztül valósulhat meg. Hasonlóak az ebből fakadó előnyök is, így lényegesen gyorsabbá válik hívásfelépülés és a jobb a hangminőség is, emellett egy VoLTE-alapú hívásnál a készülék a teljes beszélgetés ideje alatt képes egyszerre gyors, 4G-alapú internetkapcsolatot biztosítani, hiszen a híváshoz nem kell visszaváltania a rádiónak a 2G-s vagy 3G-s cellákra.

Sokat spórolnak vele a szolgáltatók

A szolgáltatók számára a VoLTE bevezetése ugyanakkor ennél jóval komolyabb mérföldkőnek bizonyul, mivel az új technológiának köszönhetően a rendelkezésre álló kapacitásokat hatékonyabban oszthatja ki a mobilcég. Azonos frekvenciakeretet feltételezve a VoLTE technológia mintegy háromszoros kapacitást biztosít a 3G/UMTS, és hatszorosat a 2G/GSM hálózatokhoz képest, emellett mivel azoktól teljesen függetlenül működik, elméletben azt is lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy a két említett technológiának dedikált frekvenciatartományt fokozatosan LTE alá vigyék át, ahogy ott a terhelés csökken.

A technológia implementálása azonban számos buktatót is magában hordoz, hiába épül (elméletileg) szabványosított rendszerekre. A legtöbb problémát a készülékgyártók által fejlesztett szoftverek (firmware) okozzák, így papíron hiába kompatibilis a VoLTE technológiával egy mobil, a használat során adott esetben mégis nem várt problémák merülhetnek fel. Ennek hatására elképzelhető, hogy egy kimenő vagy bejövő hívás egyáltalán nem épül fel, netán a felépített hívások cellaváltáskor (cell fallback) megszakadnak. A szolgáltatók ezért csak a jóváhagyott készülékeken, azok esetében is csak bizonyos, bevizsgált szoftververziók esetén engedélyezik a 4G-alapú hangszolgáltatás használatát (a Telenornál egyelőre 7, a Telekomnál több tucat készüléktípus támogatott).

A technológia a hálózati oldalon is stabil támogatást igényel, beszédes legalábbis, hogy a Telenor és a Telekom is a Huawei megoldásával (előbbi virtualizált platformon) biztosítja a VoLTE szolgáltatást hálózatán, holott az elsődleges hálózatieszköz-beszállító partner mindkét szolgáltatónál más.

A Telenornak tehát aligha véletlenül volt szüksége három évre a szolgáltatás bevezetéséhez az első teszthívást követően. Az operátor 2016-ban még úgy kalkulált, hogy még a naptári év végén elindítja a kereskedelmi VoLTE-üzemet, erre azonban még több mint két évet kellett várniuk a szolgáltató ügyfeleinek.