Ráncfelvarrást kapott a HBM2 memória-szabvány
Sokkal nagyobb kapacitást és kicsivel nagyobb sávszélességet tesz lehetővé a JEDEC kiegészítése.
Frissítette a HBM2 specifikációit a különféle memóriák szabványosításával foglalkozó JEDEC. A kiegészítésnek hála 20 százalékkal, chipenként 307 GB/s-ra nőtt a szabvánnyal elérhető maximális sávszélesség. Ezzel párhuzamosan a kapacitás is megszaladt, a frissítés szerint immár akár 12 darab 16 gigabites memórialapkát is tartalmazhat egyetlen HBM2-es chip, amely kompletten akár a 24(!) gigabájtos kapacitást is elérheti. A rétegzett memória ezzel bár tovább növelte a GDDR-rel szembeni előnyét, alkalmazása még mindig magas költségvonzattal jár, ezért a chipek elsősorban továbbra is különféle nagyvállalati termékekről köszönhetnek majd vissza.
Ezt támasztja alá, hogy az Nvidia aktuális legújabb, RTX 2000-es videokártya sorozatából (is) teljesen kimaradt a HBM2, helyére pedig inkább az idén debütált GDDR6-ot választotta a tervezőcég. Ennek prózai oka van, hisz bár a rétegzett memória chipekre levetítve rendívül magas bitsűrűséget és hatalmas sávszélességet nyújt alacsony fogyasztás mellett, beépítéséhez interpózer, azaz a tokozásba beágyazott speciális szilíciumlapka szükséges, amely jelentősen drágítja a gyártást. Ezzel szemben a GDDR6 chipek a klasszikus módon, egyszerű forrasztással felhelyezhetőek a videokártyák nyomtatott áramkörére, miközben a konzumer piac igényeit tökéletesen kielégítik. Az Nvidia jelenlegi GeForce csúcsmodellét jelentő RTX 2080 Ti-re 11 darab GDDR6 chip került fel, amely 11 gigabájt összkapacitást és másodpercenként 616 gigabájtos maximális sávszélességet nyújt.
Ezzel az AMD gyakorlatilag egyedül maradt a HBM2-vel a konzumer asztali videokártyák piacán, csak a Radeon Vega 56 és 64 alkalmaz ilyen memóriákat. A két termék teljesítménye ugyanakkor még a GeForce RTX 2070-től is messze van, ezért az AMD partnerei kénytelenek nettó 400 dollár környékén árulni azokat. A chiptervező várhatóan jövőre elengedi a költséges technológia kezét az 1000 dollár alatti termékek piacán, a Navi GPU-s videokártyákra a konkurens termékekhez hasonlóan GDDR6-os chipek kerülhetnek majd. A HBM2 ugyanakkor nem tűnik el az AMD kínálatából, a nagyvállalati piacra tervezett drágább, Radeon Instinct MI60 és MI50 termékeket ilyen memóriákkal mutatta be a cég. E mellett a mobil piacon maradhat még víz fölött a HBM2, hála a chipek magas kapacitássűrűségének. A közelmúltban bemutatott, kifejezetten notebookokba tervezett Vega Pro 20 és Pro 16 ilyen memóriákkal jelent meg, azonban olybá fest, a termékek csak az Apple-lel kötött szerződés teljesítése okán születtek meg, azok a MacBook Prókat leszámítva más gépekbe nem kerülnek be.
Közeleg a HBM3
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Eközben már a szabványosító testület a vezető memóriagyártókkal karöltve már a HBM2-t követő megoldáson dolgozik. Bár a véglegesítés még odébb van, az eddigi információk szerint a szereplők tovább emelnék a sávszélességet: egyetlen chippel akár 512 GB/s-os sávszélességet lehetne elérni, miközben a kapacitás is (még) tovább nőne. A HBM3-mal valamelyest csökkenteni lehetne a költségeket, hisz kevesebb chipből lehetne összeállítani egységnyi sávszélességet és kapacitást. A harmadik generációs rétegzett memória érkezését 2020 környékére várja a piac.