Belép a linuxos szabadalomszövetségbe a Microsoft
Belép a linuxos ökoszisztéma számára szabadalmi oltalmat nyújtó szövetségbe a Microsoft és bedobja saját, mintgy 60 ezer szabadalmát is. Az nagy kérdés, hogy az androidos licencekkel mi történik majd?
Bombameglepetést jelentett be a Microsoft, belép a linuxos ökoszisztéma védelmére létrehozott Open Invention Networkbe, és szabadalmaival is támogatni fogja a szabad szoftveres közösséget. A döntés annak egyenes ági következménye, hogy az Azure és a Windows Subsystem for Linux révén a Microsoft bizony a linuxos ökoszisztéma egyik legfontosabb szereplőjévé lépett elő az elmúlt időszakban - így az OIN által biztosított védelemre neki is szüksége lehet.
OIN - a Linux-világ NATO-ja
A Microsoft lépése nagyjából ahhoz hasonló, mintha Oroszország belépne a NATO-ba. A szervezet ugyanis olyan szervezet, amely a Linux-ökoszisztéma számára kínál szövetségi rendszert, védelmet a külső támadásokkal szemben. Az OIN tagjai szigorú vállalást tesznek egymás felé: szabadalmaikat egymás ellen nem használják, azok alapján szellemi tulajdoni pert nem indítanak egymás felé, így értelemszerűen nem is monetizálják ezeket a szabadalmakat. Kifelé, nem-OIN-tagok felé erre van lehetőségük, de a "szövetségen" belül nincs. A gyakorlatban ez egy keresztlicencelési megállapodást jelent, vagyis az összes tag a Linux rendszerhez kapcsolódó szabadalmait licenceli az összes többi tag számára, illetve az OIN által birtokolt szellemi tulajdonnak is jogdíjmentes licencelője lesz.
A fenti bekezdésben a lényeges pont a "Linux rendszer", amelyet az OIN külön is definiál. Ez a Linux környezet komponenseit jelenti, amelyek nyílt forráskódú licenc alatt elérhetőek, és a Linux kernel részeként vagy azzal együtt terjesztik. Ez eléggé széles definíció ahhoz, hogy a teljes szabad szoftveres Linux-disztribúció beleférjen, a célnak megfelelően. Az OIN részletes felsorolásokat is közöl, hogy egészen pontosan milyen csomagok (package) tartoznak az ernyője alá.
Az OIN jelenleg 2600 fölötti tagot számlál, közöttük olyan nagyágyúkat, mint a Google, az IBM, a Red Hat, a Sony, a SUSE, a Canonical vagy épp a Tom Tom. A csatlakozással tehát egy szervezet automatikusan hozzáférést szerez e cégek Linuxhoz kötődő szellemi tulajdonához, illetve további mintegy 1300 szabadalomhoz, amellyel az OIN rendelkezik. A Microsoft számára nyilvánvalóan előnyt jelent, hogy a belépése miatt az említett cégek szabadalmaihoz szabadon hozzáférhet.
Mi történik az androidos milliárdokkal?
Az érdekes kérdés, hogy mi történik a Microsoft androidos licencszerződéseivel. A cég ugyanis a 2010-es években minden androidos gyártót falhoz állított, és szabadalmi licencszerződés megkötésére kényszerített. Akkor sorozatban citálta a Microsoft bíróság elé a gyártókat: a HTC, az Acer, a ViewSonic, a Motorola, a Samsung és számos más gyártó is a célkeresztbe került. Az innen származó bevételt a cég gondosan eldugja a negyedéves jelentésekben, így nem tudjuk, hogy az androidos ökoszisztéma közvetlenül mennyit hoz a konyhára - becslések viszont vannak, évente 3 milliárd dollár fölötti értékről, amelyből a Samsung mintegy 1 milliárdot fizet be. A kiszivárgó értesülések szerint a gyártók készülékenként 5-15 dollárt fizettek be a Microsoft kasszájába, függően a piaci árazástól. A stratégia annyira sikeres volt, hogy a Microsoft 2012-ben bejelentette, az összes androidos telefon 70 százaléka után gyűjt már jogdíjat.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az OIN-csatlakozás kapcsán felmerül a kérdés, hogy mi lesz a szabadalmi portfólió monetizálásával és a megkötött licencszerződésekkel. Ahhoz messze túl nagy összegről van szó, hogy a vállalat erről egy szimbolikus cselekedetért lemondjon - és nem is találtunk erre vonatkozóan semmilyen hivatalos állásfoglalást a cég részéről. Márpedig ez olyan jelentős, a részvényesek számára is releváns információ, amelyről már csak a tőzsdefelügyeleti szabályok miatt is tájékoztatást kellene adnia a Microsoftnak. A ZDnet és az Ars Technica egybehangzó elemzése szerint ezekről a jogdíjakról a Microsoft lemond, de amíg ezt hivatalos forrás nem erősíti meg, érdemes fenntartással kezelni a kérdést.
A ZDnetnek adott interjúban Keith Bergelt, az OIN vezérigazgatója így fogalmaz: "Ez minden, amivel a Microsoft rendelkezik és benne van minden, ami a régebbi nyílt forráskódú technológiákra, az Androidra, a Linux kernelre és az OpenStackre, vagy újabb technológiákra, az LF Energyre vagy a HyperLedgerre, előző és következő verziókra vonatkozik". Erich Andersen, a Microsoft IP-jogásza szerint összesen mintegy 60 ezer szabadalomhoz ad a cég keresztlicencelést - "az összeset, amivel a cég rendelkezik". A hivatalos közlemény az Androidot nem is említi, kizárólag a Linux (és annak felhős használata) kap fókuszt, az egyébként fokozatosan bezáródó Android semmit.