Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Emberi jogokat sértett a brit titkosszolgálat

Habók Lilla, 2018. szeptember 18. 08:57

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete nem mondja ki, hogy a tömeges megfigyelés illegális lenne, de az alkalmazása során oda kell figyelni az emberi jogok védelmére, amit a brit Government Communications Headquarters több ponton is elmulasztott.

Megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét a brit Government Communications Headquarters (GCHQ) a tömeges lehallgatások során - állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR). Az ECHR döntése szerint a szervezet a megfigyeléssel jogellenesen hatolt be a brit és európai polgárok magán- és családi szférájába, valamint korlátozta a szólásszabadságot. Ez az ítélet egyébként összhangban van az Egyesült Királyság köztestületeit felügyelő, független bíróság, az Investigatory Powers Tribunal (IPT) 2015-ös határozatával is.

Az ügyet a brit Big Brother Watch nonprofit szervezet, az oknyomozó újságírók szervezete és más európai és amerikai polgárjogvédelmi szervezetek kezdeményezték az Edward Snowden által kirobbantott botrányt követően. A nyilvánosságra hozott dokumentumokból ugyanis kiderült az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös megfigyelési tevékenysége, és az információk egymás közti megosztása. Továbbá arra is lehetett következtetni, hogy a GCHQ tömegesen, válogatás és célzás nélkül lehallgatja az elektronikus kommunikációt és/vagy az adatokat, vagy pedig megszerzi azokat valamilyen módon.

A panaszt benyújtó civil szervezetek szerint a tömeges lehallgatás, az adatmegosztás és az adatfelvásárlás a szolgáltatóktól az Emberi Jogok Európai Egyezményének (pdf ) 8. cikkelyébe ütközik, azaz a "magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog" megsértésébe. Emellett az újságírók és a nem-kormányzati szervezetek megfigyelésével a 10. cikkely is sérült, azaz a "véleménynyilvánítás szabadsága". Végül a harmadik beadvány alapján, mivel a tömeges lehallgatás elsődleges célpontjai az Egyesült Királyságon kívül élő polgárok voltak, ezért esetükben sérült a tisztességes tárgyaláshoz való jog (6. cikk), a megkülönböztetés tilalma (14. cikk) és szintén a 10-11. cikkelyek.

gchq_tiltakozas

A szervezetek 2013-2015 között nyújtották be a három említett panaszt, amelynek nyilvános meghallgatását 2017. végén tartotta a Bíróság, és múlt héten hozta nyilvánosságra az ítéletet. A felperesek bírósági költségein felül az ECHR nem ítélt meg más bírságot, és magát a tömeges megfigyelést nem nyilvánította illegálisnak, de kifejtette, hogy a brit titkosszolgálat több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Milyen jogok sérültek?

Az ECHR megállapítása szerint a brit titkosszolgálat nem élt vissza a hatáskörével, de nem is tartott be minden lépést megfelelő módon. A műveltben a kiválasztási és a keresési folyamat nem rendelkezett megfelelő független felügyelettel, különösen a lehallgatáshoz használt internetes eszközök kapcsán - írja az ítélet. Továbbá nem voltak biztosítékok a visszaélések ellen a lehallgatott kommunikáció kiválasztása során, annak ellenére, hogy azokkal a szervezet sok adatot felfedett a felhasználók szokásairól és kapcsolatairól. A hiányosságok miatt a lehallgatások nem feleltek meg az egyezmény minőségi követelményeinek, és így a GCHQ valóban megszegte a magánélet tiszteletben tartásához való jogot.

Továbbá a Bíróság abban is igazat adott a panaszt benyújtó szervezeteknek, hogy az újságírók forrásai nem kaptak megfelelő védelmet, és a lehallgatás során a szervek a bizalmas újságírói anyagokat sem kezelték helyesen. Ráadásul a megfigyelt adatok kiválasztásáról és a bizalmas anyagok védelméről nem került nyilvánosságra semmilyen biztosíték. Emiatt az ECHR szintén úgy ítélte, hogy a brit titkosszolgálat a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó jogot sem vette körültekintően figyelembe.

Titkosszolgálati együttműködések

Az ügy kiterjedt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a GCHQ közös hírszerzési gyakorlatának vizsgálatára is. Az ECHR végül úgy találta, hogy a tömeges megfigyeléssel szerzett információk megosztása az NSA-vel és más szervekkel még önmagában nem sérti meg az egyezményt. Azonban az európai szervezet figyelmeztette a brit titkosszolgálatot, hogy ha azért osztana meg információkat egy tagállammal, hogy ezzel kikerülje a saját állampolgárok felügyeletére vonatkozó korlátozásokat, azzal már szabályt szegne. Jelen esetben viszont a Bíróság nem talált rá bizonyítékot, hogy a GCHQ nagyobb figyelemmel követte volna a nem brit állampolgárok tevékenységét, ezért ebben nem adott igazat a felpereseknek.

Az ítélet szerint viszont a brit külföldi hírszerzést is megfigyelő Investigatory Powers Tribunal nem gyakorolta eléggé a felügyeletet a GCHQ tömeges megfigyelési tevékenysége, illetve kommunikációszűrési és -keresési gyakorlata fölött, továbbá nem volt megfelelő az adatokhoz való hozzáférés szabályozása sem. Bár az ügynek nincs közvetlen hatása az Egyesült Államok hírszerzési gyakorlatára, de a brit titkosszolgálattal ápolt szoros kapcsolat miatt kiterjed arra - jegyzi meg az Ars Technica.

A felperes szervezetek szerint az ítélet teljesen világos üzenettel rendelkezik más országok titkosszolgálatai számára is, hogy a GCHQ tevékenységéhez hasonló megfigyelés nem összeférhető az emberi jogokkal. Úgyhogy a civil szervezetek szerint Európában és az Egyesült Államokban a kormányzatoknak egyaránt lépéseket kell tenniük a tömeges kémkedés megakadályozására, és olyan régóta esedékes reformokat kell bevezetni, amelyek valóban védik az állampolgárok magánéletét. Bár az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint tömeges lehallgatás önmagában nem sérti az egyezményt, de a titkosszolgálatoknak tiszteletben kell tartaniuk az ítéletben meghatározott kritériumokat, úgyhogy az európai kormányoknak a precedensértékű ügy alapján kellene felülvizsgálni a saját hírszerzésre vonatkozó törvényeiket.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A legnagyobb hazai termékfejlesztési konferencia november 21-22-én visszatér: 90 előadó, 1000 látogató, dedikált workshop nap, 6 szekció a UX-től az IoT-n át, egészen az AI-ig.