Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Megszavazta az Európai Parlament a szerzői jogi reformot

Habók Lilla, 2018. szeptember 13. 11:30

Elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi reform módosításait, amelyről már 2-3 éve folynak az egyeztetések. A júliusban elutasított reformtervezet óta változott pár dolog az aktivisták kérésére, de Julia Reda kalózpárti képviselő szerint csak kozmetika történt.

hirdetés

Végül elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvre vonatkozó módosításokat 438 igen, 226 nem és 39 tartózkodás mellett - hirdeti az Európai Parlament oldala. A végeredmény nem egészen volt egyértelmű, hiszen júliusban még elutasította a Parlament a reformot, azaz akkor engedett a civil szervezetek és az aktivisták nyomásának. Mostanra viszont a tervezetet támogató pártoknak és képviselőknek sikerült fölénybe kerekedniük. Abban egyébként minden fél egyetért, hogy a jelenlegi széttöredezett, tagállamonként változó szerzői jogi szabályozást egy egységes uniós szabályozással kell felváltani, de az ellenzők a júliusban szavazásra bocsátott formát nem helyeselték, amely véleményük szerint korlátozná a véleménynyilvánítást. Úgyhogy az elmúlt időszakban a Parlament néhány módosítást is végzett a tervezeten, hogy az elfogadhatóbb legyen a kisebb cégeknek, és védje a véleménynyilvánítás szabadságát - írja az EP közleménye.

Emlékeztetőül, a vitát lényegében a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a "linkadó" néven emlegetett kiegészítő szerzői jog (ancillary copyright), mely előírja, hogy minden információ átvételéhez licencelési szerződést kell kötni. Ez a pont lényegében a kiadók lobbijának eredménye, mivel álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az információk átvételével vált híraggregátorrá (lásd például Google News), és ezen keresztül gazdagodott meg, míg a kiadóknak nem juttatott vissza a bevételből.

europa_parlament_szavazas_voss

A reformtervezet módosításaiért felelős Axel Voss ünnepi hangulatban

A 13. cikkely pedig a tartalomszűrők bevezetését írja elő az online platformok számára, amely automatikusan szűri a jogvédett tartalmakat. A reformnak ez a része főleg a YouTube-ra és a Facebook ellen irányul, amelyek tömegesen jelenítenek meg védett tartalmakat, de a kritikusok szerint a kisebb szolgáltatók sínylenék meg ezt a szabályozást, mivel azok nem tudnak nagy költségek árán automatizált tartalomszűrőt fejleszteni - egy korábbi jelentés szerint például a YouTube szűrője több mint 60 millió dollárba került a Google-nek. Másrészt az ellenzők szerint a reform a felhasználók által generált tartalmakat is keretek közé szorítaná, mivel nem engedné át a más mű felhasználásával készült anyagokat, köztük paródiákat vagy mémeket. Véletlenül előfordult már például olyan is, hogy a Sony letiltotta Bach műveit vagy a YouTube rendszere jogilag védett zenének hitte a madárcsiripelést vagy levette egy konferencia előadás hangját az ebédszünetben beszűrődő zene miatt - sorolja a problémás eseteket az Electronic Frontier Foundation, amelyek könnyen előfordulhatnak a jövőben is.

Változtatott pár dolgon a Parlament

Az Európai Parlament láthatóan igyekezett figyelembe venni a civil szervezetek és az aktivisták ellen-kampányát, úgyhogy módosított a reform szövegezésén (erről itt egy nem hivatalos változat). Az internetes óriáscégeknek, mint például a Google, a Facebook vagy a Twitter nem csak a kiadóknak lesz köteles fizetni a hírekért, beleértve a szöveges-képes hírrészleteket (snippet), hanem konkrétan az újságíróknak is. Azonban a fizetési kötelezettség csak a nagyvállalatokra vonatkozik, miközben az irányelv szövegezésből kikerültek a kis- és mikroplatformok. A Parlament szerint így már nem állja meg a helyét a kritika, hogy a reform akadályozza a startupok létrejöttét és az innovációt.

Az újságírók és más tartalomkészítők (például zenészek, énekesek) ezenkívül még több tárgyalási jogot kapnak, hogyha úgy látják, a jogaikat kezelő fél túlságosan nagy előnyökhöz jut a szellemi termékükön keresztül, akkor újratárgyalhatják a részesedésüket. Az előnyök többek közt magukba foglalják a "közvetett bevételeket" is. Ha a licencet kezelő fél nem akarja betartani ezt a feltételt, akkor a művészek és újságírók visszavonhatják vagy megszüntethetik a szerződésüket.

Azonban a szabályozás kimondja, hogy a cikkekhez tartozó linkeket továbbra is szabadon meg lehet osztani, amennyiben az oldalon a felhasználó annak tartalmát a saját szavaival mutatja be. Viszont a cikkek kimásolására vagy a részletek automatizált megjelenítésére nem lesz lehetőség a Google News-hoz hasonló formában, csak ha a szolgáltató fizet a tartalomért. Továbbá a reform egyértelműen megszabja, hogy a jogvédett tartalmak szűrésére vonatkozó rendszerek nem távolíthatják el a nem-jogsértő bejegyzéseket a véleménykifejezés védelme miatt. Amennyiben erre mégis sor kerül, akkor a panaszokat kifejezetten erre dedikált csapatnak kell kezelni, nem pedig algoritmusnak.

A reform nem érinti az online enciklopédiákat, jellemzően például Wikipédiát, ahová nem kereskedelmi céllal továbbra is fel lehet tölteni a tartalmakat - reagált a Parlament a Wikipédia alapító korábbi tiltakozására. Ezenkívül a szerzői jogi szabályozás a nyílt forrású szoftverplatformokra sem vonatkozik, mint például a GitHubra.

"Katasztrófa"?

A reformtervezetet folyamatosan ellenző Julia Reda kalózpárti német képviselő és egyben EP-tag szerint a szövegezésben tulajdonképpen csak "kozmetikázás" történt a júliusi szavazás óta - írja bejegyzésében. A képviselő véleménye, hogy a Parlament végül mégis a vállalati profitot helyezte előtérbe a szólásszabadsággal szemben, és feladta az elveket, amelyek az internet alapjait alkotják manapság. Véleménye szerint az EU a linkadóval elköveti ugyanazt a "katasztrofális" hibát, ami korábban Németországban történt. A német újságírók és a kiadók a szabályozással nem jutottak több pénzhez, viszont a hírszektorban lévő startupoknak be kellett zárni, és továbbra is folyamatos a jogi bizonytalanság a linkelés körül.

Hasonló szabályozást szavazott meg Spanyolország is korábban, csak azzal a különbséggel, hogy a Google ott végül a News teljes bezárása mellett döntött a kiadók kifizetése helyett. Ennek viszont a kisebb híroldalak látták a kárát, amelyekre a felhasználók a hírkeresőből találtak rá. Ugyanis hiába érvel az EU is amellett, hogy a Google hírmegjelenítési gyakorlata miatt nem kattintanak az olvasók a cikkekre, mivel elég információhoz jutnak a címből és az első pár sorból, de valójában ez segít a kisebb oldalak látogatottságán. Elképzelhető, hogy a Google a jövőben Európában is megszünteti a Newst, vagy netán csak a témához tartozó linkeket fogja listázni az oldalon, de valószínűleg nem kezd a zenekiadókhoz hasonló szerződéseket kötni a híroldalak kiadóival is.

europa_parlament_szavazas_szerzoijog

Reda szerint a 13. cikkely értelmében pedig az oldalaknak és az alkalmazásoknak nem marad más lehetőségük, mint hogy szűrőkkel vizsgálják a felhasználók minden egyes feltöltött tartalmát, köztük film- és zenerészleteket. Ezen a hálón pedig a paródiák és a mémek fenn fognak akadni, mivel bár ezek nem szabálytalanok, de a szűrők nem fogják tudni a kivételt kezelni - egyébként ennek megoldásáról szól a Facebook héten megjelent Rosetta kutatási jelentése. Reda szerint a reform elleni tiltakozásnak folytatódni kell, amíg az EP nem tekint el teljesen a szűrők alkalmazásától.

Más cégek, például a zenekiadók természetesen örömmel fogadták az EP szavazás eredményét. Az európai zeneszerzők összefogó GESAC elnöke szerint a szavazás Európa függetlenségének győzelme néhány (amerikai) technológiai óriás fölött, amelyek eddig profitáltak az elavult szerzői jogi szabályozásból - idézi a Billboard. A zeneszerzők nemzetközi szövetségének (CISAC) és a független zenei szövetség (AIM) igazgatója is hatalmas eredménynek tartotta a mai szavazást, melyből a jövőben a művészek profitálhatnak, és ez visszaállíthatja a munkájuk értékét. A zenekiadókat képviselő IFPI is kifejezetten örül az eredménynek, amely korábban zenészek segítségével is kampányolt a 13. cikkely elfogadása mellett.

A helyzet egészen összetett, mivel elég jelentős szervezetek érdekei feszülnek egymásnak. Redán kívül azonban például a holland EP képviselő, Marietje Schaake is "csalódottan" úgy gondolja, hogy az internetfelhasználók jogai sérülnek. A holland képviselő szerint ésszerűbb lett volna visszalépni, majd egy olyan szerzői jogi reformot javasolni, amely valóban megfelel a 21. század követelményeinek. Sok minden viszont a legnagyobb érintett vállalatokon, többek közt a Google és a Facebook döntésein fog múlni, amelyek egyelőre még nem reagáltak a parlamenti szavazás eredményére. A változások viszont még egyáltalán nem most fognak alkalmazásba lépni, úgyhogy a cégeknek még lesz ideje átgondolni az EU-s reform következményeit.

Messze még a tagállami jogszabály

A módosításokat tartalmazó szerzői jogi irányelv teljes elfogadására 2019. januárban kerül majd sor, mikorra a Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács "zárt ajtók mögött" egyezteti az irányelv végső változatát. A szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy a Parlament ezek után ellene szavazzon. Azonban mivel irányelvről van szó, ezért a szavazást követően a tagállamok még saját jogszabályt fognak alkotni, amely viszont egymástól egészen eltérően vezetheti be az irányelv szövegezését a saját jogszabályai közé, amelynek megfogalmazására és elfogadására két éve lesz a tagállamoknak.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
Október 8-án 30 órás haladó Android (Kotlin-alapokon), 9-én pedig 36 órás full-stack JavaScipt fejlesztői képzést indítunk. Online és tantermi helyek!