A világon Budapesten a legdrágábbak a műszaki cikkek
Az UBS felmérése szerint viszont az árakhoz a zsebek mélysége nem igazodik.
Szomorú képet fest a hazai vásárlóerőről a svájci UBS befektetési bank felmérése, amely világszerte 77 nagyváros árait és lakóinak keresetét vizsgálta meg, több mint 75 ezer adatpont mentén. Bár az eredmények szerint Budapest a lista 64. helyére került a városban jellemző árcédulák alapján, ami a többi vizsgált városhoz képest határozottan alacsony árakat jelent, ha a képben a helyi (bejelentett) átlagkereset is megjelenik, már jóval kevésbé fényes fővárosunk helyzete. Különösen igaz ez, ha az ember műszaki cikkeket vásárolna - ennél a termékkategóriánál érdemes megkapaszkodni, az árazása ugyanis az összes vizsgált város közül Budapesten a legmagasabb.
Az UBS kutatása idén január és április között tehát 77 várost vizsgált, amelyeknél az átlagos megélhetési költségek kiszámításához egy standard "bevásárlókosarat" állított össze, amely egy tipikus háromfős európai család fogyasztását hivatott reprezentálni. A kosarak tartalma országonként valamelyest eltérő lehet a helyi szokásokhoz igazodva, például ha bizonyos termékek nem érhetők el egyik városban, a kutatás során az intézet annak helyi alternatíváival számolt. Az összeállított kosár tartalma az EU-s harmonizált fogyasztói árindex (HCIP) mintegy 80 százalékát lefedte, az Egyesült Államok esetében viszont csak 52 százalék ez az érték.
A keresetek meghatározásához az intézet 15 szakmához készített referenciaprofilt, amelyekkel igyekezett az európai dolgozó népesség szerkezetét a lehető legjobban reprezentálni. Az intézet az adózási és társadalombiztosítási információkat a PwC Worldwide Tax Summaries tanulmányából, továbbá az egyes városok helyi adóhivatalaitól gyűjtötte össze, ezek birtokában pedig a bejelentett átlagos nettó keresetekről is képet kapott. A kutatáshoz az UBS New Yorkot használta sarokkőként, az amerikai város kapta a 100-as indexértéket, ehhez viszonyítja aztán az összes többi vizsgált várost is. A helyi kereseteket az összehasonlításhoz az UBS amerikai dollárra számolta át, a kutatás időtartama alatti számított átlagos középárfolyamon. Mindezek mellett a pénzintézet igyekezett a helyi sajátosságokhoz is hozzáigazítani a kutatást ahol erre szükség volt.
Egy óra munka az ebédért
Az eredmények alapján tehát Budapest a 77 vizsgált város közül a 64. helyet foglalja el, azaz a viszonyítási alapként kijelölt, 5. helyen álló New York 100 pontjához képest 55,9-et gyűjtött be (a lakbéreket ezen érték kiszámításánál nem vette figyelembe a kutatás). Önmagában ez az érték akár kifejezetten biztatónak is tűnhet, valójában azonban inkább a nyugatról érkező turisták örülhetnek neki, mint a hazai lakosok. Ha ugyanis az átlagkereset indexét is megnézzük gyorsan egyértelművé válik, hogy még az erősen "akciós" árakkal is meggyűlhet a magyar főváros lakóinak baja: New York 100 pontjához képest itt Budapest alig 19,7 pontot söprögetett össze magának.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Hogy ez pontosan mennyire fájdalmas a város lakói számára, a kutatás azt is jól illusztrálja: míg egy budapesti egy Big Macért 55,6 percet dolgozik, New Yorkban már 15,2 perc alatt összejön a hamburger ára. De nem kell ilyen messzire menni a látványos különbségekért, Varsóban is bő fél óra, 32,8 perc alatt összejön a mekis ebéd, de még Bukarestben is 40,2 percet kell érte dolgozni.
A világ legdrágább elektronikai áruházai
A legmélyebben azonban az otthoni elektronikai cikkekért kell a pestieknek a zsebükbe nyúlni - a legmélyebben pedig a szó legszorosabb értelmében értendő, ez a termékkategória a keresettől függetlenül is az egész világon Budapesten a legdrágább a UBS tanulmánya szerint. A kategória vizsgálatához az UBS egy 40 hüvelykes 4K tévét, egy digitális kamerát, egy asztali PC-t, egy notebookot, illetve egy kártyafüggetlen, 64 gigabájtos iPhone X-et tett képzeletbeli kosarába. A végösszeg Budapest esetében 5553,8 dollár lett, amivel a magyar főváros a lista élére hasított, ehhez képest a viszonyítási alapként szolgáló New York esetében ez az összeg mindössze 3868,8 dollár, amivel az amerikai város a 61. helyre került. A dobogó második helyét itt egyébként Brüsszel, a harmadikat pedig Zágráb szerezte meg.
De vajon mi az oka, hogy rekordokat döntenek az árcédulák a pesti műszaki áruházakban? A vaskos plusz több tényezőből tevődik össze: iparági forrásaink szerint a legkézenfekvőbb a vaskos, 27 százalékos ÁFA, de az is sokat nyom a latban, hogy a legtöbb legtöbb disztribútor euróban számol el, így az euró-forint árfolyam is rendre közrejátszik a készülékek árának belövésénél. Mindehhez még az Artisjus nevével fémjelzett adathordozói jogdíj is társul, amely minden, háttértárral felszerelt készülékre vonatkozik, az okostelefonok, PC-k mellett tehát akár tévéknél is felmerülhet.
A helyzeten a magyar vállalkozói környezet sem igazán javít, miután egy elektronikai áruház üzemeltetése Magyarországon jelentősen nagyobb terheket jelent mint nyugatabbra, a szegmenst komoly adóterhek is sújtják. Végül de nem utolsó sorban a kis piacok átka is utoléri hazánkat, hiszen például egy 4K tévé esetében nem milliók találnak gazdára az egyes modellekből, az eladott darabszám nagyságrendekkel kisebb, így a gyártók-disztribútorok is kevésbé barátságos feltételekkel töltik fel a kereskedők készleteit. Az egyébként sem túl rózsás ár-kereset arányt tehát a műszaki cikkek terén érinti a legérzékenyebben a budapestieket, akiknek a bármely más nagyváros lakóinál mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk az új telefonért vagy notebookért - még ha átlagosan jóval kevésbé mély is az a zseb mint sok más vizsgált városban.