Letörné az App Store-adót a Netflix
Megelégelte a Netflix az Apple-nek előfizetőnként fizetett disztribúciós díjat, ezért új módszerrel próbálkozik, hogy megkerülje a költségeket.
Ki akarja kerülni a Netflix az Apple App Store-nak fizetendő díjat egy új fizetési megoldással. Néhány felhasználó legalábbis tapasztalta, hogy az iOS alkalmazás közvetlenül a Netflix mobiloldalára irányítja a fizetéshez az Apple saját rendszere helyett - számolt be róla a TechCrunch. Kérdésre aztán maga a Netflix is megerősítette, hogy az újfajta "iTunes fizetési módszert" jelenleg 33 országban teszteli augusztus elejétől kezdve, köztük egyébként Magyarországon is.
Pontosabban viszont ez azt jelenti, hogy a vállalat az Apple-nek járó jutalék elkerülésének lehetőségeit kezdte el tesztelni Európában, Latin-Amerikában és Ázsiában egyaránt. A kiválasztott új előfizetők és a szolgáltatást megújítók szeptember 30-ig biztosan nem fognak tudni az iTunes-on keresztül fizetni, hanem a Netflix mobiloldalán kell megadni a fizetési adataikat. Bár a vállalat mindezt tesztnek hívja, de nagyon úgy tűnik, hogy innentől fokozatosan saját maga akarja kezelni az előfizetési díjakat. Erre utal a Google Play-en keresztüli számlázás megszüntetése is, amelyet májustól szintén nem vehetnek igénybe az új és a szolgáltatást megújító felhasználók sem. Tehát a Netflix a két nagy alkalmazásbolt alól szeretné kihúzni a saját előfizetőitől származó bevételt. Mindezt viszont marketinges üzenetbe csomagolja, mely szerint "folyamatosan innovál és tesztel új belépési lehetőségeket a különböző platformokon, hogy jobban megértse mit szeretnek a felhasználók" - írta a TechCrunch-nak.
Az Apple App Store és a Google Play egyaránt az első éves díj 30 százalékát kéri el, majd a következő években, vagyis a szolgáltatás megújításakor az Apple már csak 15 százalékát. Ráadásul a Netflix a harmadik legnagyobb bevételű alkalmazás jelenleg az Apple Top Grossing listája szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a videós streaming szolgáltatás előfizetőin az Apple (és a Google) is jól keres, ami viszont a nagyobb szolgáltatóknak kevésbé tetszik, mivel úgy érzik, hogy maradhatna ennyivel több a saját kezükben.
Túl sok lenne a díj?
Az alkalmazásboltoknak számos vitathatatlan előnye van, mivel a felhasználóknak megkönnyíti a vásárlást azzal, hogy egy rendszeren keresztül vehetik meg az alkalmazások, bonyolíthatják az appon belüli vásárlást és intézhetik az előfizetéseket. Emellett a store-ok például előszűrik az appokat, hogy lehetőleg a felhasználók elé így ne kerüljenek kártékony szoftverek. Mindezt egy felhasználóbarát felületen, kategóriák szerint rendszerezve, ajánlókkal együtt teszik közzé. Hogy mennyire jól működik az App Store ajánlója, azt mutatja, hogy az Apple már nem is fizet jutalékot az Affiliate programon keresztül az appokat népszerűsítő és az iTunes-ra irányító oldalaknak vagy vloggereknek. Az Apple, a Google és a felhasználók szempontjából tehát érthető, hogy miért hasznos az eddigi üzleti modell, de a nagy szolgáltatók már erősen kifogásolják a gyakorlatot.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Ezek ugyanis széles felhasználói körben ismertek, nincs szükségük az alkalmazásboltokra a népszerűsítéshez. Így a bevételből is nagyobb szeletre tartanának igényt, vagy még inkább a szolgáltatásukért befizetett összegekre teljes egészében. Legfőként felmerülő érv az iOS-es és androidos díjjal szemben, hogy az aránytalanul magas a hozzáadott értékhez képest az amúgy is jövedelmező szolgáltatások szerint. Tim Sweeney, az Epic Games alapítója például azzal érvelt, mikor a Google Play megkerülését indokolta, hogy miközben a 30 százalékos "adó" csak például a fizetések feldolgozását, a letöltési sávszélesség biztosítását és az ügyfélszolgálatot foglalja magába, addig a fejlesztőcégnek a maradék 70 százalékból kell fedezni a fejlesztés, a működtetés és a támogatás teljes költségét.
Twitteren elég nagy visszhangot keltett Steven Sinofsky, az Andreessen Horowitz befektetőcég partnerének (és a Microsoft egyik volt vezetője, a Windows 8 és a Windows Store atyja) bejegyzése, mely szerint egyáltalán nem jó kifogás, hogy ha valakinek nem tetszik az "adó", akkor nem fizet disztribúciós költséget. Mint ahogy nem igazán lehet megkerülni a nagyobb kereskedőket vagy élelmiszerboltokat sem, amelyek folyamatosan fejlesztik a disztribúciós csatornájukat, segítenek a terjesztésben és az eladásban. Az egyetértő hozzászólók szerint az lehet a probléma, hogy akik nem fizikai termékek eladásával foglalkoznak, mint például a fejlesztők, nem tudhatják, hogy milyen költségei vannak az eladásnak, terjesztésnek.
Erre viszont egy androidos alkalmazásfejlesztő érvei következtek, hogy nem érti mit kap ő maga a 30 százalékért cserébe, hiszen például nem beszélhet a Google fejlesztőivel, miközben egy automatizált bot bármikor letilthatja az appokat. Főleg azonban az a gond, hogy Androidon csak a Google Play-t lehet választani alkalmazásboltként (a felhasználó elvben használhat mást a rendszer nyitottsága miatt, de gyakorlatban egy egységsugarú fejlesztőnek ez az egyetlen releváns opciója). A nagy szereplők számára lehetőség, hogy megkerüljék a platformot meg és a saját weboldalon dedikált telepítőt biztosítani, mint ahogy a Fortnite-ot fejlesztő Epic Games is teszi. A Google viszont aktív részese volt, hogy ne jelenhessen meg más alkalmazásbolt az androidos piacon, többek közt erről szólt az Európai Bizottság legutóbbi bírsága is. Az iOS-en pedig eleve nincs is más lehetőség, csak az App Store-on keresztül kínálni az alkalmazásokat, és közben fizetni a cégnek a disztribúciós költségeket..
A nagyobb szolgáltatók kezdenek kifarolni
Nem a Netflix az egyedüli, amely problémásnak tartja az Apple "kapuőr-szerepét", hanem a Spotify is régóta harcban áll a céggel. A zenestreaming szolgáltató legutóbb a Deezert is maga mellé állította, hogy az Európai Bizottságnál bepanaszolja az Apple Store piaci erőfölénnyel való visszaélését. A szolgáltatók szerint kénytelenek magasabbra árazni a saját előfizetési csomagjaikat, hogy az iOS-en megjelenhessenek, de így mindenképp alulmaradnak az Apple Music olcsóbb díjszabásával szemben. A Spotify a Netflix próbálkozásához nagyon hasonlóan kivette iOS-en az előfizetés opciót, és az Apple felhasználóit közvetlenül saját, webes felületére tereli, ahol az Apple Musichoz hasonló díjat ajánl.
Mindez egyébként teljesen megsérti egyébként az App Store szabályzatát, amely előírja, hogy az előfizetéses és fizetős (beleértve az in-app vásárlásokat is) appoknak tartalmazniuk kell az Apple-féle fizetést, viszont nem tartalmazhatnak gombokat vagy külső linkeket más oldalakhoz. Korábban előfordult már, hogy az Apple emiatt visszadobta a jóváhagyási folyamat során a Spotify frissített alkalmazását, majd a két cég közt megmaradt a kiélezett viszony, de az Apple végül tűrni kényszerült a helyzetet. Legalábbis az App Store-ban frissül a Spotify, és szabálysértő módon a cég továbbra sem az alkalmazáson belül oldja meg az előfizetést. Az Apple viszont a 2016-os balhé hatására adta a kedvezményt, hogy a megújuló előfizetésekét a 30 helyett már csak 15 százalékot kér, de a Spotify szerint még ez sem elég kedvező.
A Netflix "tesztjére" az Apple még nem reagált, de például a The Verge hozzászólói szerint a cég megpróbálja majd eltávolítani a videós streaming alkalmazást is az App Store-ból, majd pedig hosszú jogi csatára lehet számítani. Másrészről viszont az Apple-nek nem érdeke, hogy a legnépszerűbb szolgáltatások ne legyenek jelen a platformon, úgyhogy akárcsak a Spotify-nál, úgy valószínűleg a Netflixnél is tűrni fog. Ez a folyamat viszont hosszútávon biztosan nem kifizetődő, úgyhogy inkább az alkalmazásboltok részéről az üzleti modell átgondolására lenne szükség, hogy a nagyobb szolgáltatóknak továbbra is megérje jelen lenni, és befizetni valamekkora összeget.
Az Apple számára jelenleg a szolgáltatások üzletág érthető módon masszívan nyereséges, ami nem véletlen szúrja a szolgáltatók szemét. Az üzletág teljes bevétele a legutóbbi pénzügyi negyedéves jelentés szerint 31 százalékos növekedéssel már 9,55 milliárd dollár (miközben a Netflix teljes negyedéves bevétele 3,91 milliárd dollár volt), ami magába foglalja a digitális tartalmakat, az App Store bevételeit, az Apple Pay-t és egyéb tételeket is. Ezen belül az elemzői konferenciahíváson elhangzott információk szerint az előfizetéses szolgáltatásokból - köztük a harmadik féltől származó appokon belüli vásárlásokból - már több mint 300 millió dollár folyt be, ami 60 százalékos (!) növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ebből a nagyobb szolgáltatók talán jogosan érzik, hogy maradhatott volna nekik is valami.
Kinek a felhasználója?
A Netflix kivonulása az App Store fizetőernyője alól komoly lázadás az Apple ellen, amelyet a cég nem söpörhet le az asztalról erőből. Ha pedig elfogadja az új helyzetet, akkor megtörténhet, hogy a fix 30 százalékos alkalmazásbolti részesedés változhat a jövőben. A nagyobb cégek határozottan képesek megtenni, hogy függetlenedjenek, mivel a felhasználók továbbra is szeretnének előfizetni a megszokott szolgáltatásaikra, akár Netflixre, Spotify-ra vagy akár a Fortnite-ra. A kisebb appoknak viszont eléggé fontos, hogy népszerűséget szerezhessenek az alkalmazásboltok ajánlóin, toplistáin keresztül, így elképzelhető egy kétsebességes, kicsik vs nagyok jutalékrendszer implementálása is.