Meghaladta a 800 milliót a kínai internetezők száma
Villámgyorsan növekszik Kínában az "internetezők" száma egy friss jelentés szerint, miközben a kínai felhasználók a Google, a Facebook vagy a Wikipédia helyett ezeknek csak a kínai megfelelőjét ismerik. A kínai Nagy Tűzfal csak azt engedi át, amit az állami apparátus megenged.
Kínában már összesen 802 millióan interneteznek a helyi információs minisztériumhoz tartozó China Internet Network Information Center (CNNIC) legújabb jelentése szerint, mely összesen 57,7 százalékos internetpenetrációt jelent országos szinten - értesült róla a Bloomberg. Ráadásul a szervezet nyilvántartása alapján csak 2018 első felében 29,7 millió új felhasználó jelent meg "a kínai interneten", ami 3,8 százalékos növekedésnek felel meg a 2017 végi adatokhoz képest.
Ezzel párhuzamosan a mobilfelhasználók száma eléri a 788 milliót a CNNIC jelentése szerint, vagyis a teljes internetező tábor 98 százalékát - 3 évvel ezelőtt az 557 millió mobilozó az összes internetezőnek még csak 85,8 százalékát tette ki. Ebből is látszik, hogy a mobil szerepe mennyire jelentős az országban, mint ahogy korábban Michael Yeo IDC-elemző is rámutatott, a kínai internetfelhasználók nagy részének első online élménye már okostelefonon történik.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Ebben jelentős szerepe van a kínai fejlesztésű Alipay és a WeChat Wallet QR-kód leolvasós fizetési megoldásának, amelynek hihetetlen népszerűségéről itt írtunk. A mostani kimutatás alapján a mobilfizetést igénybe vevők aránya pedig csaknem 72 százalék, ami nagyjából 570 millió felhasználónak felel meg. A QR-kódok ráadásul a közösségi gazdaság terjedését is segítik Kínában, például a városi biciklik (vagy bármi más) kölcsönzésekor a kód leolvasása után a zár automatikusan kioldódik, így a biciklimegosztós appokat az internetezők 30,6 százaléka használja. Továbbá a taxihívó alkalmazásokat a netezők 43,2 százaléka, a busz- és vonatfoglaló appokat pedig 37,3 százalék veszi igénybe.
Emellett más online szolgáltatások és mobilos alkalmazások is rendkívül kedveltek, miközben a kormány kínosan ügyel rá, hogy milyen megoldások érhetők el a lakosság számára. Az internetezők 74,1 százaléka használ valamilyen rövid videós formátumot előtérbe helyező alkalmazást, de az Instagram vagy a Snapchat helyett például (a Musical.ly-t felvásárló és TikTokká változtató) ByteDance helyi megoldása, a napi 150 millió felhasználót számláló Douyin sorolható ebbe a körbe.
A kínai újmédiás cégnek más alkalmazásai is közkedveltek, de ezeket is rendszeresen felügyeli az állami cenzúra, így például a Neihan Duanzi paródia videós és GIF-megosztó appot egy az egyben be is záratta. Kína legnépszerűbb hírolvasó appja, a napi 120 millió felhasználóval rendelkező Toutiao is rendszeresen lekerül az alkalmazásboltokból, mivel az algoritmikus alapú hírajánló nem mindig megfelelően szűri a tartalmakat a cenzorok szerint, ezért a ByteDance legutóbb megígérte, hogy megduplázza a moderátor csapatát - tette hozzá a TechCrunch.
A cenzúrából többek közt az Apple is kiveszi a részét, csak hogy az országban maradhasson, tavaly például törölte alkalmazásboltjából a VPN-appokat, amelyen keresztül a felhasználók hozzáférhettek a cenzúrán kívül eső tartalmakhoz. Idén februártól pedig helyi partner üzemelteti a kínai iCloudot, ennek keretében az Apple egy állami vállalatnak adja át a kínai felhasználói adatait.
A hatalmas felhasználótáborral rendelkező országba a Facebook vagy éppen a Google is szeretné betenni a lábát, még a helyi cenzúraszabályok betartása árán is, aminek a fejlesztők hevesen próbálnak ellenállni. A 800 millió felhasználóval és ezen belül is 570 millió mobilos vásárlóval rendelkező piac viszont nagyon csábító a vállalatoknak. Csak úgy viszonyításképp a Bloomberg megemlíti, hogy a 800 milliós felhasználói bázis nagyobb mint Japán, Oroszország, Mexikó és az Egyesült Államok teljes lakossága (!) együttvéve.
A fenti, egészen hihetetlen számokat leginkább a kínai urbanizáció tüzeli, az ország egészen elképesztő ütemben városiasodik. Míg 1990-ben még a lakosság mindössze 26,4 százaléka lakott városban, addig ez 2000-re már 36,2 százalékra nőtt, 2010-re már 49,7 százalék, mára pedig egészen elképesztő 59,4 százalékon áll. Ezzel párhuzamosan nőtt az internetes infrastruktúra elérhetősége is, illetve nőtt az olyan szolgáltatásoké is (például a kerékpármegosztás), amelynek leginkább városi környezetben van relevanciája.