Hitelességi mutatót kapnak a Facebook-felhasználók

Nullától egyig tartó skálán kezdte értékelni a Facebook a felhasználóit szavahihetőségük szempontjából az idei évtől kezdve, melynek értéke attól függ, hogy mennyire pontosan jelzik álhírnek a cikkeket a közösségi oldalon keresztül - jelentette a The Washington Post. A közösségi óriás elképzelése szerint a felhasználóknak romlik a mutatója, ha folyamatosan hibásan jelentik a cikkeket álhírnek, mivel például nem értenek egyet a tartalmával vagy a kiadó álláspontjával, és így próbálják az írásokat következetesen lejjebb soroltatni a hírfolyamban. Tessa Lyons, a félreinformálás elleni küzdelemért felelős termékfelelős szerint egyáltalán nem ritka, hogy az emberek kihasználják a lehetőséget a hírek hibás bejelentésére. A rendszer legfőképp azokat próbálja kiszűrni, akik nem tévedésből, hanem ártó szándékkal akarják lejjebb sorolni mondjuk a konkurensek láthatóságát vagy az ellentétes politikai véleményeket.

Mikor a felhasználók álhírnek jelölnek egy cikket, akkor az a Facebook által megbízott tényszerűség-ellenőrzők csoportjához kerül, hogy ellenőrizzék az ténytartalmát. Az elmúlt évben a Facebook folyamatosan dolgozott a hitelességi mutató kifejlesztésén, amellyel a felhasználók szavahihetőségét méri a bejelentett cikkek szempontjából. Így ha valaki rendszeresen olyan híreket jelent be, amiről később a tényszerűség-ellenőrzők úgy értékelik, hogy nem volt álhír, a következő alkalommal már kevésbé megbízhatónak tekintik a bejelentését. Ez természetesen fordítva is igaz, tehát ha valaki rendszeresen pontosan jelenti be az álhíreket, akkor a szavahihetősége nő a cég szemében.

^{Az álhíreket 2016 óta sem sikerült megfékezni az oldalon}

A felhasználók a saját hitelességi mutatójukat nem tudják megtekinteni az oldalon, sőt nem is lehet tudni, hogy mindenki rendelkezik-e ilyennel, vagy hogy más tevékenységekre is hatással van-e az oldalon. Lyons elárulta, hogy a nulla és egy közötti szavahihetőségi mutató nem az egyedüli mércéje a felhasználók hitelességének, és valójában nincs egyetlen összegzett reputációs mutató, így a Mashable-nek nyilatkozó szóvivő szerint a The Washington Post címadása is félrevezető. Ez inkább csak egyike a több ezernyi mérhető viselkedési formának, amelyet a Facebook megpróbál figyelembe venni "a kockázatok megértéséhez" - ezeket azonban a vállalat nem akarja mind elárulni, mivel akkor a kártékony szereplők képesek lennének kijátszani. A cég figyeli még ezenkívül többek közt, hogy a felhasználó mennyire gyakran jelenti problémásnak mások bejegyzéseit, vagy hogy mennyire jelöli be olyan kiadók bejegyzéseit, amelyet a közvélemény egyébként elfogadottan hiteles forrásnak tekint.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Korábban ugyanis a Facebook a kiadókat is elkezdte értékelni a hitelességük szempontjából, de ezt is a felhasználók megkérdezésével teszi. Mark Zuckerberg korábbi nyilatkozata szerint nem lenne hiteles, ha a Facebook döntene a hírforrások megbízhatóságáról, és külső szakértők esetében is felmerülne az objektivitás kérdése, ezért a vállalat végül a közösség kezébe adta a döntést. A mutató létezéséből viszont látszik, hogy azért a Facebook nem akarja egyformán minden felhasználóra bízni az álhír-kérdést, hanem saját maga is értékeli őket.

A mutatókat nagyon sokan kifogásolhatónak tartják, mivel a Facebook eléggé titokzatosan fogalmaz ezekről, sőt az elmúlt évben fejlesztgetett és már bevezetett rendszerről most lehetett először hallani. Egyesek félelmei szerint a besorolás bizonyos csoportok, mint például a konzervatívok ellen irányul. Mások szerint pedig a mutató emlékeztet a kínai "social credit" rendszerre, amellyel az állami apparátus figyeli és értékeli az internetező polgárait, miközben a rendszeren keresztül jutalmazza és bünteti is őket. A Facebook próbálja hangsúlyozni, hogy a saját rendszere kizárólag az álhírek hamis bejelentését akarja megfékezni, de addig nehezen lehet hinni a vállalatnak, míg a mutató működéséről és hatásáról szinte semmit nem lehet tudni, csak a létezését.