Szerző: Habók Lilla

2018. július 2. 16:48

Információkeresésben különösen gyengék a magyar diákok

Hiába használják sokat a diákok a digitális eszközöket, de az internetes keresés és például az álhírek felismerése már nehezen megy számukra. Leginkább az online kommunikációs és tartalomlétrehozási képességei emelhetők ki a mai magyar fiataloknak.

Továbbra sem használják eléggé tudatosan és biztonságosan a fiatalok az internethez kapcsolódó szolgáltatásokat, annak ellenére, hogy a digitális eszközök használati aránya elég magas a korosztályban. A Microsoft a 21. Századi Oktatásért Alapítvánnyal közösen dolgozott ki egy módszertant, melyben a 13-18 éves fiatalokat különböző kitalált, mégis hétköznapi tevékenységek közben mérte. A kutatók a felmérés során figyelembe vették például az álhírek felismerési képességét, az online vásárláshoz szükséges bankkártya-adatok leolvasását, a megfelelő platform kiválasztását a videómegosztáshoz vagy kérdésfeltevéshez egy várható dolgozattal kapcsolatban.

Az Európai Unió DigComp 2.0 keretrendszerére épülő mérés a digitális kompetencia összesen öt fő területére fókuszált, köztük az információkeresés, -szűrés és -értékelés, a problémamegoldás, az online biztonság, a tartalom-előállítás és a kommunikáció. Meglepő módon a legnagyobb problémát a célzott internetes keresés, illetve a kapott információk szűrése és feldolgozása okozza a diákok számára, beleértve az álhírek felismerésének a képességét is. A Microsoft szerint ezeknek a területeknek a fejlesztése minden vizsgált iskolában egyaránt indokolt lenne.

microsof_digcomp_abra

(Forrás: Microsoft)

A többi kompetencia vizsgálatában a diákok jobban szerepeltek, azaz a teszten átlagosan több mint 50 százalékos eredményt értek el. Egyértelmű, hogy a digitális kommunikáció és tartalomelőállítás emelkedik ki a sorból, mely nem csoda az Instagram és a Musical.ly korában, de ezek szerint tanulási célból is képesek használni a diákok az online szolgáltatásokat a szórakozás mellett. A kutatási összefoglaló szerint különösen az online csoportmunka, valamint a hagyományos informatika tantárgy keretén belül tanult irodai programok (mint például ugye az Office programok) funkciói jól ismertek a diákok körében, de a programozási feladatok és a szerzői jogok már kevésbé ismertek.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Továbbá a problémamegoldás úgy általában valamivel nehezebben megy a diákoknak az interneten, akik a kutatók értékelése szerint "a tanult megoldási sémákkal ugyan jól elnavigálnak a digitális térben, de könnyen el is vesznek, ha olyan problémával találják szemben magukat, amelyre kreatív és újszerű módon kellene reagálniuk" - írja a közlemény. Ehhez hasonlóan az internetbiztonság, illetve a személyes adatok védelmének fontossága és lehetősége is valamivel gyengébben szerepelt a kommunikációs ismeretekhez képest.

Fontos még hangsúlyozni, hogy az eredmények szerint a diákok között nagy a szórás, azaz átlagosan hiába látható jobb eredmény négy kompetenciaterületen is, de a jobb képességű diákok mellett sok gyengébb képességű is található. Tehát az iskoláknak nem elég csak az információkeresés fejlesztésére figyelmet fordítani a jövőben, hanem a többi kompetencia kapcsán is fejleszteni kell az alacsonyabb eredményeket elérő diákok ismereteit.

A kutatásról készült nyilvános összefoglaló a konkrétabb adatokat nem közli, ezért ennek kapcsán megkerestük a Microsoft Magyarország kommunikációs ügynökségét. Kérdésünkre elmondták, hogy ebben az évben először készült el a felmérés, ezért egyelőre nincs összehasonlítási alapjuk az adatok elemzéséhez, és ezáltal megfelelően szemléltető grafikonok készítéséhez - úgyhogy egyedül az illusztrációként közölt ábrát bocsátották rendelkezésünkre. A közlemény alapján a felmérés eredményét a Microsofttal partneri viszonyban álló, Innovatív Iskola programban résztvevő iskolák beépítik a tananyagok közé, így fejlesztik a jelenleg hiányosnak tűnő területeket, majd egy később felmérés során visszamérik az eredményeket, hogy összehasonlítsák a jelenlegi adatokkal.

Módszertan

Az EU DigComp 2.0 keretrendszerére épülő kutatás módszertani alapjait a Microsoft megbízásából a 21. Századi Oktatásért Alapítvány dolgozta ki. A felmérésben 2018 február és március között összesen 25 iskola 2700 tanulója vett részt a 13-18 éves korosztályból, melynek során a kutatók "kitalált, de hétköznapi szituációkban vizsgálták a diákok digitális képességeit" teszteken keresztül.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról