Szerző: Habók Lilla

2018. június 6. 09:30

"Ha nem képzed folyamatosan, akkor elmegy a fejlesztő"

Nem hangzik túl újszerű elgondolásnak, mégis úgy látszik, hogy nem sok cég fordít figyelmet arra, hogy folyamatosan képezze minden fejlesztőjét és kihívást jelentő feladatokat adjon nekik. A DXC szerint ez lehet a fejlesztők megtartásának kulcsa.

Saját digitális transzformációs átalakulásuk HR-es tapasztalatairól számolt be a DXC Technology hazai képviselete egy sajtóeseményen. A nagyvállalati ügyfélkörrel rendelkező, informatikai (és ezen belül fejlesztési) szolgáltatásokat kínáló cég a Computer Sciences Corporation (CSC) és a Hewlett Packard Enterprise vállalati szolgáltatások üzletágából született 2017-ben, úgyhogy a márka megismertetése még részben folyamatban van. A 70 országban működő 170 ezer fős cég hazánkban 1600 munkavállalóval dolgozik, és elsősorban más vállalatok digitális átalakítását tűzte ki célként, főként a közlekedési, telekommunikációs, energia és ipari szektorokban - ahogy sok más vállalat is szeretné előtérbe helyezni magát ezen a területen, mint például a Siemens, az SAP vagy éppen a Google.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Viszont ahogy már például az IVSZ rendezvényén is hallhattuk, a DXC is kifejtette, hogy a transzformáció egyáltalán nem csak az IT rendszerek bevezetéséről és üzemeltetéséről szól, hanem magával von sok más változást a módszertanban, együttműködésben, szakértelemben vagy a folyamatokban. A vállalat adatai szerint viszont a cégek 62 százaléka még mindig azt hiszi, hogy az átalakulás csak technológiai, 54 százalékának nincs még stratégiája vagy egyáltalán elképzelése a változásokról, és 23 százalék nem is tervez ilyet alkotni.

"Használd ki a horizontális érdeklődést!"

Pedig a DXC szoftverfejlesztési igazgató Tóth Mária szerint a transzformáció jó alapként szolgálhat ahhoz is, hogy egy vállalat a fiatalabb korosztályt, az (1980-1999 közt született) Y és (a 2000-2009 közt született) Z generációt hatékonyabban bevonja a fejlesztői munkába. Az igazgató tapasztalata szerint ugyanis a fiatalabb munkavállalóknak inkább "horizontálisan mozog az érdeklődésük", azaz a fejlesztők tudnak például Javában programozni, de nem szeretnének sokáig foglalkozni vele, mert érdekli őket a felhő és a blockchain is, míg például az idősebb (például az 1960-1979 közt született X-generációs) fejlesztők inkább egy technológiával kapcsolatban szeretnének minél mélyebb tudást szerezni.

Ennek megfelelően a DXC úgy igyekszik átalakítani a működést, hogy a scrum csapatokban a fiatalabb fejlesztők minden érdeklődési területükkel tudjanak akár párhuzamosan is foglalkozni. Ha egy cég nem tud sokáig kihívást jelentő, új feladatokat adni a fejlesztőnek, akkor úgyis elmegy - mondták a DXC előadói. Ugyanezt a rugalmasságot igyekszik biztosítani a vállalat a szerepkörökben is, mivel a korábbi üzleti elemzőket, programozókat és tesztelőket magába foglaló csapatok már nem működnek. Érdemesebb inkább "jobban összefüggésbe hozni a három szerepkört", hiszen a fejlesztő is írhatja az automatizált teszteket a tesztelő helyett.

dxc_dtu

A budapesti digitalizációs unit szerint így inspirálható a fejlesztő

Rákérdeztünk, hogy a képzés mégis hogyan valósítható meg ilyen dinamikusan változó körülmények között, mire a fejlesztési igazgató elmondta, hogy elsősorban a belső képzésben hisznek, és hogy a munkavállalók egymást tanítsák - míg a hagyományos tantermi képzéseket és az e-learninget nem tartják túl hatékonynak. Ráadásul a DXC főként a belső képzéseket részesíti előnyben az új kollégák felvételével szemben, hiába hirdetnek meg minden pozíciót nyilvánosan is, és hiába nem feltétlen bizonyul hatékonynak ez a módszert, mert "nem mindenki alkalmas az átképzésre".

Egy másik kérdés az egyetemi képzésre vonatkozott, ahol a fejlesztési igazgató szerint főként az általános tudás átadására lenne szükség, miközben a képző intézmények szorosan együttműködnek a cégekkel, akár gyakornoki programokon keresztül - ilyenben gondolkodik egyébként a kormány is. Ezenkívül viszont nem feltétlen csak szakmai ismeretek tanítására lenne szükség, hanem például a kitartás, megfelelő hozzáállás és az érdeklődés kialakítására is, mert jelenleg a vállalat úgy érzi, hogy ezekkel a képességekkel is neki kell foglalkoznia a kezdő munkavállalóknál.

A folyamatos céges képzés viszont a DXC igazgató szerint mindenképp szükséges, az azt kifejezetten igénylő és a passzívabb kollégák esetében is. Mivel a képzésekkel és a folyamatos új kihívásokkal lehet fenntartani a fejlesztők figyelmét, hogy ne menjenek el a cégtől.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról