Az elején jár még a magyar vállalatok digitalizációja

Elég csak rápillantani az Európai Uniós felmérésekre, hogy megállapítsuk a magyarországi vállalatok digitális átalakításának lemaradottságát más tagállamokhoz képest. A 2018-ban megjelent digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) szerint a 28 EU-s országból hazánk összességében a 23. helyen áll, de a vállalatok digitalizálását és az e-kereskedelmet összefoglaló "digitális technológiák integráltsága" területén idén már csak a 25. helyezett. Ahogy maga a jelentés is fogalmaz, "Magyarországon a vállalkozások riasztóan alacsony aránya oszt meg információkat elektronikus formában", mindössze 14 százalék az uniós átlag 34 százalékkal szemben. Emellett bár a közösségi média (15%), az elektronikus számlázás (8,4%) és a felhőalapú szolgáltatások használata (10,7%) nőtt, de szintén elmarad az uniós átlaghoz képest. Ezek után nem meglepő, hogy az IVSZ szövetség a digitális gazdaságért szervezet a digitalizáció előnyeit, jó gyakorlatait igyekezett bemutatni a tegnap tartott DigitAll konferencián, hogy ezzel is próbálja a digitális transzformációt előmozdítani.

^{A "digitális technológia integráltság" adatai a 2018-as EU felmérés szerint}

A képet jól árnyalta a KPMG részéről Sere Péter infokommunikációs szektorért felelős igazgató előadása, aki a vállalat saját felmérésnek eredményeit ismertette. Ezek alapján globálisan a vállalatok nagy része az IoT-t (59%), az adatelemzést (58%) vagy a mobil gazdaságot (55%) érti a digitális transzformáció fogalom alatt, de szintén sokan asszociálnak például az ügyfélélményre, az adat monetizációra, a robotikára, az AI-ra vagy a blockchain technológiára - egyébként ezek mind szóba is kerültek a DigitAll konferencián. A magyar vállalatok igazgatói szerint pedig a digitalizáció kérdése leginkább a technológiához (31%) és az új megközelítésekhez (30%) kapcsolódik, illetve részben a digitális kultúra építéshez (24%) és a módszertanhoz (18%) is.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A KPMG a felmérésében az IoT-ra fektetett kifejezett hangsúlyt, hogy a vállalatokon belül az egyes területeket a változás hogyan érinti, de az elmondottak tulajdonképpen más technológiára is vonatkoztathatók. A HR feladata lenne a digitális kompetencia behozása vagy megteremtése tréningekkel a szervezeten belül, hogy a munkavállalók megértsék a saját szakterületükön a digitalizáció hozta változást. Azonban a kutatás eredménye szerint a HR vezetők az elmúlt 18 hónapban főleg a középvezetők képzésével (63%), a HR folyamatok újratervezésével (60%) és a HR partnerek szerepének átalakításával (44%) voltak elfoglalva, de semmiképpen sem az alacsonyabb szintű munkavállalók digitális tréningjeivel.

Szintén fontos lenne a pénzügyi igazgatóknak is foglalkozni a kérdéssel, hogy lássák, hogyan fog megtérülni és új típusú bevételeket tud hozni a digitalizáció. A technológiával foglalkozó felső vezetők értik leginkább mibe kell fektetni, de csak a stratégia megléte esetén tudnák a megvalósítást elkezdeni. Plusz érdekes terület a biztonsági vezetőké (CSO), melyre a GDPR következtében sok vállalatnál lenne szükség, de többségében inkább jogi munkacsoportokra bízták a feladatot a folyamatok valós átalakítása helyett - tette hozzá a KPMG szakértője.

Digitalizálni is ésszel érdemes

A DigitAll konferencián azonban néhány jó példát is láthattunk a sikeres digitalizációra. A Continental részéről Keszte Róbert ügyvezető igazgató mutatta be, hogy az autókban használt szoftverek már meghaladják minden más eszköz szoftvertartalmát, és nem csak egy drónét, de egy repülőét is - az autóipar jelenéről-jövőjéről itt írtunk sokkal hosszabban. Ehhez természetesen nagyon sok szoftverfejlesztőre és mérnökre van szüksége a cégeknek, ami a Continental esetében 240 ezer munkatársból nagyjából 15 ezer szoftverfejlesztőt jelent. Emellett pedig a gyártási folyamatban is a digitalizáció a jellemző, ugyanis csak a nagyon egyedi autók készülnek manuális gyártással, de a tömeggyártásban már automatizálás működik. Az okos szenzorok gyűjtik be az adatokat éves szinten terabájtos mennyiségben, majd ezeket elemzik, de a jövőben az emberi döntéseket is mesterséges intelligenciával fogják kiváltani. Ennek a fejlődésnek a keretét az autóiparban jellemzően a gyártásvégrehajtó rendszerek (Manufacturing execution systems, röviden: MES) adják meg.

Egy másik digitális vállalatátalakítási gyakorlatot az OTP részéről Kuhárszki András digitális banki fejlesztési igazgató mutatott be egy önkritikus előadásban. Az igazgató elismerte, hogy a bank nem mindig a legjobb időben választotta a legjobb technológiai megoldásokat. Így például a SmartBank mobilalkalmazás már 2010-ben elkészült, de mire a felhasználók ténylegesen elkezdtek mobilbanki megoldásokat használni, addigra az OTP appja elavultnak számított. 2017-ben viszont újratervezték az alkalmazást, amelynél az ügyfelek aktivitása már a korábbi háromszorosa - mondta az igazgató. A másik példa pedig az NFC fizetési rendszer bevezetése, amelyet egyébként nagyjából 55 ezer fő használ a Simple appon keresztül. Azonban egy későbbi felmérésből kiderült a cég számára, hogy ez a banki ügyfeleket kevésbé érdekli, mint amennyire más technológiai megoldást szerettek volna. Az internetkapcsolattal rendelkező ügyfelek nagyjából fele hallott róla, de csak 12 százalék használná.

Az OTP példája jól szemlélteti, hogy a digitális transzformáció nem csak arról szól, hogy egy vállalatnak az aktuálisan legújabb technológiát kell bevezetni. Hanem figyelembe kell venni a felhasználók érdekeit, akár az ügyfeleknek szóló termékekről, akár a munkatársaknak fejlesztett rendszerekről van szó. Továbbá mint ahogy a másik előadásban is elhangzott, az eszközök bevezetése előtt digitális kompetenciafejlesztést és egyéb képzéseket is érdemes tartani. Ahogy más területeken, ebben az esetben is igaz, hogy először a célt, a megoldandó problémát kell kitalálni, és csak utána következhet a technológia kiválasztása, illetve a megoldás fejlesztése.