Újabb dollármilliárdokat fektet be Izraelben az Intel

Összesen 5 milliárd dollárt fektet be Izraelben az Intel. A chipgyártó ezt 2014 után újfent a Kiryat Gat város melletti félvezetőgyárának bővítésére, modernizálására költi el. Bár az Intel konkrétumokról nem beszélt, a Fab 28 néven futó üzem jelenleg processzorokat készít, így az összeg egy részét akár az újabb, 10 (vagy akár már 7) nanométeres technológia meghonosítására is fordíthatja a vállalat. A 2020-ban lezáruló beruházással az Intel vállalja, hogy fejlesztésekhez szükséges termékek egy részét Izraelből vásárolja meg, emellett pedig további 250 fővel toldja az üzem alkalmazottainak létszámát.

A vállalásokért cserébe a helyi kormány 195,5 millió dollárral támogathatja a beruházást, illetve vállalhatja, hogy 2027-ig csak 5 százalékos társasági adót vet ki a cégre. A feltételes mód nem véletlen, a végleges jóváhagyásra ugyanis még várni kell, azonban helyi források szerint ez már csak formaság. A kormány továbbá kilátásba helyezett egy újabb 195,5 milliós támogatást, amennyiben az Intel további "jelentős fejlesztéseket" vállalat az üzem "technológiáját" illetően.

Az izraeli Haaretz szerint az 5 milliárd dolláros összeg jelentős részét kapacitásbővítésre költheti az Intel Kiryat Gat melletti komplexumában. A chipgyártót egyébként meglehetősen sok szálon kapcsolódik Izraelhez, ahol 1974 óta van jelen, a haifai Intel kutatóközpont volt az első, amelyet az Egyesült Államokon kívül létesítettek, a jeruzsálemi Fab 8 pedig az első Intel-chipgyár volt külföldön, igaz, ezt azóta már bezárta a vállalat.

Az Intel 1999-ben építette második izraeli chipgyárát, a Fab 18-at, amelyben először processzorok, később pedig flash memóriachipek készültek. Amikor a vállalat létrehozta a Micronnal közös flashgyártó vegyesvállalatát, az IM Flasht, a Fab 18 is átkerült ide, de 2013-ban a cég visszavásárolta. A Fab 18 helyszíne Kiryat Gat városa, amely közelében van a harmadik izraeli Intel-gyár is, a szóban forgó bővítés helyszínének számító Fab 28, amely az előző évtized közepén épült és 2008-ban állt tömegtermelésbe. Az időközben visszavásárolt Fab 18-at és a Fab 28-at az Intel egyetlen hatalmas komplexumként kezeli, így az 5 milliárd dolláros beruházás mindkét gyárat érintheti.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A beruházás négy éven belül immár a második amely a Fab 28-at érinti, 2014 szeptemberében ugyanis egy 6 milliárdos csomagot jelentette be az Intel az izraeli kormánnyal közösen. A korabeli hírek szerint ennek elsődleges célja az üzem modernizációja volt, hogy felkészítse azt a 10 nanométeres lapkák gyártására. A tervek szerint ez a folyamat 2016-ban zárult (volna?) le, a minden eddiginél magasabb tranzisztorsűrűséget megcélzó technológia azonban még most, lassan két év elteltével sincs jó formában.

Az első termékek még csak most szállingóznak, ráadásul a hírek szerint a parányi lapkák egy részét kénytelen letiltani az Intel, amely tragikusan rossz kihozatalról árulkodik. Ennek tükrében érdekes kérdés, hogy jelenleg milyen fázisban lehet a korábbi beruházás. Nem kizárt, hogy időközben 10 helyett 14 nanométerre váltott vissza az Intel, mint ahogy az sem, hogy a mostani 5 milliárdos összeg egy része épp a 10 nanométer vártnál magasabb költségeinek kompenzálására szolgál.