Továbbra sem túl ismert a megosztáson alapuló gazdaság

Már harmadik alkalommal végezte el az eNET és a és a Sharing Economy Szövetség a megosztáson alapuló vagy más fordításban gazdaságról (sharing economy) szóló kutatását. A fogalomról továbbra is csak az internetezők harmada hallott valaha, akárcsak a 2016-os kutatás idején, de ezt valószínűleg befolyásolja, hogy a definíció igazából továbbra sem tisztázott, inkább csak annak részterületei vagy szereplői magyarázzák a jelentését. Ezen belül azonban "határozott növekedés jellemezte a kapcsolódó cégek felhasználói bázisát és a forgalmát is" - fogalmaz a közlemény.

A kutatók egyrészt felmérték az egyes kategóriákat és ezen belül is a legelterjedtebb szolgáltatások ismertségét. Magáról a közösségi autóhasználatról, ezen belül is a honlapon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről a netezők 84 százaléka, a közösségi taxiról pedig 81 százaléka hallott már. A szállásmegosztás lehetőségét pedig 59 százalék ismeri. A kutatók szerint mindhárom forma ismertsége 2014-2016 közt nőtt meg, de azóta stagnál.

A konkrét szolgáltatások közül pedig továbbra is az azóta már hazánkból kivonult Uber a legismertebb 73 százalékkal, de csak 8 százalék próbálta már ki a megoldást. A második legnépszerűbb szolgáltatás az Oszkár, de arról már csak 46 százalék hallott - viszont mivel ez még mindig igénybe vehető hazánkban, ezért ezt 12 százalék használja is, ami növekedés a két évvel ezelőtti 8 százalékhoz képest. Szintén nőtt az Airbnb népszerűsége, amelyet idén már 32 százalék ismer (két éve 25 százalék) és 7 százalék használt is (a 2016-os 4 százalékhoz képest).

A listára új szereplőként került fel a MOL Bubi, amelyről már a netezők 34 százaléka hallott, és 8 százaléka használta is. Azt viszont a közlemény nem tünteti fel, hogy milyen más cégeket mért fel, és hogy például a Greengo vagy a MOL Limo autómegosztó szolgáltatást is ebbe a kategóriába sorolja-e. Ezzel párhuzamosan elmondható, hogy a toplistáról lekerült két év alatt a Rukkola és a Miutcánk.hu kezdeményezés, bár még ezek is működnek.

Az adatok alapján továbbra is érvényesnek tűnik az alacsony használati arány indokaként, hogy a magyarok jelentős része nem szívesen adja kölcsön saját tulajdonát idegeneknek, viszont ennél jóval szívesebben venné kölcsön másokét, vagyis a kínálat és a kereslet találkozása nem egészen optimális. Az eNET kutatása szerint a megosztáson alapuló gazdaság formáit az internetezők többsége izgalmas lehetőségnek tartja, de csak harmaduk lenne nyitott rá, hogy ilyen jellegű alkalmi megbízásokat (például takarítás, fuvarozás) vegyen igénybe, és szintén ennyien vállalnák a munkát is.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Tízből hat netező szerint ez egy jó kiegészítő jövedelem szerzési forma, főleg a rugalmas időbeosztásra vágyó dolgozóknak. A netezők fele szerint ezzel a fajta munkavállalással azok is bekerülhetnek a munkaerőpiacra, akiknek amúgy nehezebb lenne munkát találni, viszont szintén a netezők fele ezek árnyoldalait is látja, azaz, hogy csökkenti a munkavállaláshoz kapcsolódó biztonságot, például nincs fizetett szabadság, cég által fizetett TB, nyugdíjjárulék - részletezi a kutatási beszámoló. A digitalizálódó munka egyéb munkajogi problémáit pedig egy másik cikkünkben is feszegettük.

Az eNET az internetezők mellett a sharing economy hazai piaci szereplőit is megkérdezte, amelyeknek kétharmada az elmúlt két évben indult mikrovállalkozás. A cégek bevallása szerint 2017-ben a felhasználói bázis és a forgalom is nőtt, és kétharmaduk tervez a közeljövőben nemzetközi nyitást. A szereplők szerint hazánkban a sharing economy általános megítélése a felhasználók, a befektetők és a vállalati partnerek szempontjából inkább pozitív, míg az állami szereplők szemszögéből inkább negatív, így az üzleti modellnek az állami szabályozás hiánya a legnagyobb korlátja.

Metodológia

A kutatást az eNET és a és a Sharing Economy Szövetség 2018 márciusában végezte, melynek részeként a Véleményem Van (VeVa) online kutatási panelen 945 fő, 18 évnél idősebb internetezőt kérdezett meg. Az adatok ebben az esetben nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét. A kutatás másik részeként pedig a felmérés végzői 19 magyar alapítású sharing economy céget kérdeztek meg.