Egyre bátrabban barátkoznak a felhővel a hazai vállalatok
Áttörésről beszél hazánk digitális átállásában az IVSZ és a Microsoft harmadik felhőkutatása. A publikáció szerint a közép- és nagyvállalatok többsége már stratégiai célnak tekinti a digitalizációt, amelynek elérésében a felhőszolgáltatások egyre inkább kulcsszereplővé válnak.
Határozottan nőtt a felhőt ismerő és a felhőszolgáltatásoknak a gyakorlatban is egyre nagyobb teret szánó vállalatvezetők száma (a megkérdezettek már 17%-a széleskörű, további 66%-a közepes szintű ismeretekkel rendelkezik). Szintén pozitív fejlemény, hogy a felhőszolgáltatások használata a szűkebben vett IT-től egyre távolabbi területeken is megjelent.
A kutatás szerint a felhő kezd kitörni informatika tárgyköréből: a megkérdezett döntéshozók szerint nemcsak az IT (78 százalék), hanem már az ügyfélkapcsolat-kezelés (63 százalék) és a marketing (55 százalék) területén is eredményesen használhatják ki a különféle felhőszolgáltatásokat. A tendencia elsősorban az innovációs vonzatok miatt lehet kvázi mérföldkő, ez ugyanis olyan új megoldásokat tesz lehetővé, amelyeknek korábban éppen a kevésbé rugalmas IT-háttér szabott gátat. A fenntartások egyik oka jellemzően az az IT-részleg háza táján keresendő, ahonnan az opció sokszor el sem jut a magasabb, vezetői szintekre, amelynek jellemző oka az üzemeltetők megszokásból eredő, rövid távú műszaki szemlélete.
"Egy évvel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy a cégek számára kihívás a megfelelő felhőszolgáltató beazonosítása és megtalálása. Azóta rengeteg energiát fektettünk ezeknek a gátaknak a lebontásába, az idei kutatás pedig bebizonyította, hogy az erőfeszítéseink hatásosak voltak, hiszen a felhőtechnológiai sikeresen tört ki az IT szűk kereteiből és mára a digitális, szervezeti stratégiai alapja lett" – fogalmazott Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország nagyvállalati üzletágának igazgatója.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A megkérdezettek közül minden harmadik cégnél fordult már elő, hogy szűkössé váltak a szerverkapacitások, ám ez a problémát eddig csupán a vállalati döntéshozók kevesebb mint a tizede oldotta meg a felhő segítségével – a négyötödük inkább a hagyományos, meglehetősen költséges és hosszadalmas módon, egyszeri bővítéssel kezelte a helyzetet. Emellett a felmérés azt állítja, hogy felhőtől ódzkodik vállalatoknál jellemzően alacsony szinten van jelen a modern digitális kultúra.
"Ahol a vállalat informatikai eszköztárában nincs jelen a felhő, ott nagy valószínűséggel outsourcingolt tevékenységek sincsenek, és jellemzően alacsonyabb a home office vagy más rugalmas munkavégzési módok aránya is. A markáns törésvonal részben nemzedéki okokra vezethető vissza (a digitalizáció előtti korban a házon belüli megoldások számítottak alapértelmezésnek), részben pedig ismerethiányra, azon belül is főként a biztonsággal kapcsolatos, gyakran megalapozatlan kételyekre és félelmekre. Az is kiderült, hogy számos magyar cégvezető még nincs tudatában a felhő révén elérhető, esetenként igen számottevő költségmegtakarítási lehetőségeknek sem." - közli a kutatás.
A felmérés szerint a megbízhatóság mellett a legfontosabb dilemmát a zökkenőmentes átállás, az integrálhatóság, a költségek tervezhetősége jelenti, illetve a kérdés, hogy mi történik a vállalati folyamatokkal hálózatkiesés esetén. Emellett a kutatás egy érdekes különbségre is felhívja a figyelmet: "míg a legfejlettebb piacokon a felhő nyújtotta megtakarítás az elsődleges motiváció, nálunk inkább a jogi megfelelésen (például a GDPR-előírások teljesítésén) és az adatbiztonságon van a hangsúly." Ugyancsak érdekes, hogy az átállás előtti legfőbb akadályt a megfelelő internetkapcsolat jelenti, a döntéshozók ezt tartják a legnagyobb kockázati tényezőnek.