Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Ryzen, második felvonás

Gálffy Csaba, 2018. április 20. 16:22

Piacra dobta második generációs Ryzen processzorait az AMD. Az új lapkák új gyártástechnológiával és módosított mikroarchitektúrával érkeznek és a tavalyi, viszonylag nagyot szakító sorozat finomhangolásának tekinthetőek. Lássuk, mire elég ez az időközben feleszmélő Intellel szemben!

Az AMD terméktervében a következő nagy dobásnak a tavalyi Zen architektúra második kiadása, a Zen 2 ígérkezik, amely várhatóan valamikor 2019-ben jön majd. Addig azonban még sok van, ráadásul az (AMD-s mércével mérve) forradalmi Zen néhány apró, könnyen javítható gyerekbetegséggel is küzdött, így a cég közbeiktatott egy javított kiadást: ez a Zen+, ami a most bejelentett processzorok alapját képezi.

A tavaly bemutatkozott Zen mikroarchitektúra ugyan nagyon jó lett, a fejlesztés közben a mérnökök számos kompromisszumra kényszerültek, leginkább az időnyomás miatt - a tervezést be kellett fejezni és a lapkát piacra dobni, a pénzügyileg is süllyedőben lévő AMD nem engedhette meg magának, hogy csak a tökéletes terméket dobja piacra. A stratégia bevált, a Ryzen család formájában debütáló Zen már most sikerként könyvelhető el, amely egészséges, fenntartható pályára állította a céget. Az elmúlt egy évben azonban már volt idő arra, hogy az apró hiányosságokat a fejlesztők pótolják, és elkészülhessen a Zen+. A fentiek alapján gyorsan érdemes leszögezni: forradalom ezúttal nincs, tényleg apróságokat csiszoltak tovább az AMD műhelyében. Az alapok maradtak, a Zen+ magszámai, elrendezése, a chipek alapvető felépítése is azonos a tavalyiakkal, a csúcsmodellek 8 maggal dolgoznak, a hatmagos verziók pedig ebből kettőt tiltanak le.

chipek

(forrás: AnandTech)

A Zen egyik problémásabb része a memória-alrendszer és a gyorsítótár-hierarchia, a fejlesztők már korábban elhintették, hogy maradt még teljesítménypotenciál a chip ezen részében. Most ezt sikerült többé-kevésbé kifacsarni: a gyorsítótárak késleltetése minden szinten nagyot javult, a másodszintű cache-nél 34 százalékot sikerült vágni a Zenhez képest, de a rendszermemória esetében is egészséges, 11 százalékos az előrelépés. Az AMD mérései szerint ez a fejlesztés azonos órajelen mintegy 3 százalékos teljesítménynövekedést hoz átlagosan.

A másik, sokkal izgalmasabb terület az egyes magok órajelének hangolása. Az asztali CPU-k órajelének legfontosabb korlátja a hűtési kapacitás, a modern lapkák pedig már képesek arra, hogy dinamikusan ki is használják a mozgásteret eddig a korlátig. Ehhez a processzorra integrált vezérlő számtalan paramétert figyelembe vesz, a terhelés és a hőmérsékleti értékek függvényében határozza meg az egyes magok ideális, még biztonságosnak számító órajelét. A Ryzen első generációja azonban (leginkább az említett időprés miatt) meglehetősen kezdetleges volt: két magot terhelve engedélyezte a magasabb turbó órajelet, ha pedig több mag bevetésére volt szükség, akkor egy alacsonyabb korlátot határozott meg, amelyen már akár mind a nyolc mag pöröghetett.

A Precision Boost 2 erre a hiányosságra ad végre megoldást, ez terhelés függvényében sokkal rugalmasabban tudja állítani a magok órajelét, így a maximális hőkeretet sokkal ügyesebben meg tudja közelíteni. Ennek egyenes következménye, hogy szinte minden terhelési fokozaton lényegesen gyorsabb tud lenni a processzor, ahogy az algoritmus bátrabban engedi el a magok órajelét. A rendszer rengeteg kisebb-nagyobb területet vesz figyelembe, például figyel arra, hogy egymáshoz fizikailag közel lévő magokat ne terheljen ha nem muszáj, ismeri a magok áramellátásának fizikai korlátait is, sőt, használat alatt megtanulja az egyes magok fogyasztási karakterisztikáinak kis különbségeit is, amit szintén figyelembe vesz.

pb2

Precision Boost 2 - nem hagy teljesítményt az asztalon

És ha már az órajeleknél tartunk, a Zen+-szal változik az AMD Extended Frequency Range (XFR) is, a második generáció arra fókuszál, hogy ha a processzor hűvös (60 fok alatti hőmérsékletű), akkor jobban elengedi a turbó órajeleket. Az nem világos, hogy ha a Precision Boost 2 annyira fejlett, akkor miért nem kezeli ezt a funkciót is ugyanaz a logika - erre az AMD egyelőre nem adott választ.

A mikroarchitektúra csiszolásán túl a második generációs Ryzen nagy dobása a módosított gyártástechnológia. A chipeket továbbra is a GlobalFoundries gyártja, azonban az eddig használt 14LPP eljárás helyett már a 12LP eljáráson. Ez a "12 nanométeres" technológia önmagában nagyjából 250 megahertznyi sebességnövekedést tesz lehetővé, ami kellemes, néhány százalékos teljesítménybővülést hoz önmagában. Szintén a módosított eljárás hozadéka, hogy a szükséges feszültség mintegy 50 millivolttal alacsonyabb azonos órajelnél, ami a fogyasztási karakterisztikát javítja jelentősen. Az AMD adatai szerint a két eljárást összevetve azonos órajelen a fogyasztás 11 százalékkal alacsonyabb, azonos fogyasztás mellett pedig a teljesítmény lehet 16 százalékkal magasabb.

Kreatív használatra hegyezve

Az AMD marketingcsapata a csúcsmodellt, a Ryzen 8 2700X-et az új Intel zászlóshajóval, az i7 8700K-val állítja szembe, az összevetés szerint a Ryzen játékok alatt nagyjából hasonló teljesítményt nyújt, magasabb magszámát (nyolc vs. hat) kreatív feladatok alatt (renderelés, videószerkesztés stb.) mintegy 20 százalékkal gyorsabb az Intelnél, mindezt alacsonyabb ár mellett. A független tesztek (HardOCP, AnandTech, TrustedReviews) nagyjából vissza is igazolják az AMD saját számait, sokszálú feladatok alatt a Ryzen 7 tényleg kényelmesen meg tudja verni a "normál" Intelek csúcsmodelljét, a végrehajtási szálak fogyásával azonban elolvad az előnye, egyszálas futásnál az i7-8700K már számottevő előnyben van.

A játékoknál elég egyértelmű az Intel előnye, ez azonban nagyban függ a választott képminőségtől és a kártyáktól: a mai játékok mellett a GPU viszonylag könnyen válik szűk keresztmetszetté, ilyenkor gyakorlatilag mindegy, hogy milyen CPU dolgozik alatta, ha viszont lebutítjuk a grafikát, akkor a magas FPS-értékek mellett azért kirajzolódik az Intel gyorsasága.

Az előző generációval összevetve a Zen+ mintegy 3 százalékkal növelt IPC-t (művelet per órajel) ér el, amit megfejel néhány százalékponttal a módosított gyártás, így az új lapkák mintegy 10 százalékkal gyorsabbak közvetlen elődjükhöz viszonyítva. Ez nem akkora ugrás, ami fejre állítaná a piacot, a már említett Zen 2 ennél lényegesen komolyabb előrelépésnek ígérkezik. Akinek viszont a tavalyi Ryzenek még túlságosan kiforratlannak tűntek és inkább várt a "végleges" kiadásra, annak már jó vétel lehet az új család - különösen annak fényében, hogy a két gyártó között brutális árverseny bontakozott ki.

A négy muskétás

A második generáció Ryzent összesen négy lapka képviseli, az AMD pedig jelenlegi állás szerint nem is fogja bővíteni ezt a kört. A kvartettben két nyolcmagos (Ryzen 7 2700X és 2700), illetve két hatmagos (Ryzen 5 2600X és 2600) található, az alap órajelek 3,7 és 3,2 GHz között, a turbó pedig 4,3 és 4,1 GHz között változik. A nyolcmagos csúcsmodellért nettó 330 dollárt kér az AMD, ez igen versenyképes, az i7-8700K listaára ugyanis mintegy 350 dollár jelenleg. A legolcsóbb Ryzen 2-es modell nettó 200 dollár lesz.

amd_generaciok

A Ryzen 2-vel a termékstratégia is érdekesen változik: a második generációs Ryzen-lapkák csak a kínálat csúcsán váltják az első hullámot, az öt leggyorsabb lapka helyére érkezik most a négy új kiadás. Az első Ryzen-generáció 9 processzorából kettő, a Ryzen 5 1500X és a Ryzen 3 1300X továbbra is piacon marad és nem kap második generációs utódot, míg kettő, a Ryzen 5 1400 és a Ryzen 3 1200 közvetlen utód nélkül tűnik el, helyettük integrált grafikával szerelt modelleket kínál majd az AMD. A generációváltásnak azért ezzel még nincs vége, az év második felében a Threadripper chipek is megkapják a frissített gyártástechnológiát és mikroarchitektúrát.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A legnagyobb hazai termékfejlesztési konferencia visszatér: 80 előadó, 1000 látogató, dedikált workshop nap, 6 szekció a UX-től az IoT-n át, egészen az AI-ig.