Kapacitásproblémákkal küzdenek a szoftverfejlesztő csapatok

Ismét megjelentette a magyar alapítású CodingSans szoftverfejlesztőcég a különböző fejlesztőcsapatok technológiai felkészültségével, feladataival, problémáival kapcsolatos jelentését - a State of Software Development 2018 összefoglaló innen igényelhető. A kutatásban a vállalat ezúttal már nem csak a startupok területét térképezte fel, ahogy tavaly, hanem szélesebb értelemben fókuszált a kisebb-nagyobb vállalatokon belül dolgozó technológiai csapatokra. Így más partnerekkel együttműködésben 303 résztvevővel töltette ki az online kérdőívet 48 országban. A jelentés első része kifejezetten a fejlesztőcsapatok kihívásaira koncentrál, majd sorra veszi többek közt a népszerű programozói nyelveket, fejlesztéshez használt eszközöket és a hatékony toborzási gyakorlatokat.

A legnagyobb problémának a szoftverfejlesztő csapatok a kapacitást tartják (26,2%), amit nem sokkal lemaradva (23,8%) a tehetséges fejlesztők felvétele követ, de a kérdést a jelentés menedzserek és a fejlesztők szempontjából külön-külön is vizsgálja, ami ennél érdekesebb képet mutat. A tehetségek felvétele ezek szerint inkább a menedzserek problémája (33,6%), és bár a fejlesztők is valamennyire érzik ezt a munkájuk során (11,9%), de ennél sokkal magasabb prioritásba soroltak más kihívásokat. A fejlesztők számára a legnagyobb gondot a kapacitás jelenti (24,6%), ami a menedzserek számára a második számú gond (28,3%), vagyis hogy működő szoftvert kell szállítani, miközben tele van a backlog és nincs olyan fejlesztő, akit a feladatok megoldására lehetne delegálni.

^{(Világosbarna: menedzserek kihívásai, sötétebb barna: fejlesztők kihívásai)}

Sok fejlesztő problémája tulajdonképpen az előzővel összefüggésben az időmenedzsment (21,4%), hogy a fontos feladatok között hogyan ossza el az erőforrását, éppen ezért a fejlesztés priorizálásának a problémája is az első öt szempont közt található fejlesztők és menedzserek körében egyaránt (nagyjából 15%). Eközben a csapatokon belüli tudásmegosztás is jelentős probléma a fejlesztők 18,3 százaléka szerint.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Jól látszik, hogy a csapatok nagy része az agilis módszertanok alkalmazásával próbálja megoldani a problémát. A Scrumot a cégek 59,1 százaléka veti be megoldásként, de Kanbant is a válaszadók 39 százaléka használja. Mindössze a kérdőív kitöltőinek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem használ semmilyen agilis módszertant - ugyan bontás nem látható az adatokban, de feltételezhetően jellemzően a nagyvállalatok reagáltak így.

Mi a legfontosabb a felvételnél?

Az új fejlesztők felvételénél pedig az alkalmazottak ajánlása a legnépszerűbb módszer, ami a válaszadók negyedénél fordul elő. Viszonylag magasan megelőzi a házon belüli fejvadász alkalmazását (16,8%) vagy a toborzócégekkel és fejvadászokkal kötött megállapodásokat (9,57%). Míg a cégen belüli gyakornoki program vagy az egyetemi toborzás csak a válaszadók 1 százalékánál jelenti a legfontosabb módszert.

Ha pedig a jelentkezők közül lehet válogatni, akkor négy fontos követelmény emelkedik ki a felmérésben résztvevő cégek szerint. Érthetően fontos, hogy a jelölt akarjon tanulni (45,6%), illeszkedjen a vállalati kulturális környezethez (39,6%), de már csak harmadik helyen szerepel a munkatapasztalat (37,6%), és a jelölt szakmai felkészültségének tesztelése (37,6%). Mindennél sokkal kevésbé fontos, hogy a jelentkező milyen "soft skillekkel" rendelkezik, vagy hogy egyáltalán van-e felsőoktatási végzettsége, esetleg valamilyen speciális végzettsége.

^{(Kattints a nagyobb képhez)}

Mind a jelentkezők meggyőzésénél, mind a munkaerő-megtartásnál a válaszadó cégek szerint a kihívást jelentő, érdekes feladatok a legfontosabbak. Szinte ugyanekkora súlya (50-60%) van a megfelelő csapatszellemnek és a kulturális légkörnek. A kutatás szerint a jól teljesítő cégek ebben erősebbek az átlagosan teljesítőknél, hogy még nagyobb hangsúlyt helyeznek az érdekes, izgalmas, változatos feladatokra. Maga a pénz nagyjából a középmezőnyben szerepel fontosság szempontjából, mind a toborzásnál, mind a megtartásnál (nagyjából 20 százalékkal). Érdekesség, hogy a képzések vagy a karrierút megtervezése is csak 10-15 százalék szerint lényeges a megkérdezett cégek közül a motiváció szempontjából.

Nyelvek és eszközök

Továbbra is a JavaScript a leggyakrabban használt programozási nyelv (60,7%), ami az idei kutatásban még nagyobb súllyal szerepel mint a tavalyiban (52,4%). Második helyen tartja magát a Java 30 százalékkal és a Python 25,4 százalékkal. Érdekesség, hogy tavaly még a Swift szerepelt az ötödik helyen, ami mostanra a kilencedik helyre csúszott vissza, talán a válaszadók eltérő köre miatt. Azonban a Kotlin és Perl ugyan csak néhány százalékkal, de újonnan került fel a listára.

Látható, hogy a még nem használt, de a következő 12 hónapban tervezett nyelvek között szintén az első ötben szerepel a Kotlin, de a Python, a Go, a JavaScript és a TypeScript népszerűsége megelőzi. A válaszadó cégek 36,6 százaléka viszont egyáltalán nem tervezi új programozási nyelv bevezetését a munka során.

^{(Kattints a nagyobb képhez)}

Talán érdemes még kiemelni, hogy a fejlesztők milyen kommunikációs eszközöket használnak a munka során - a jelentésből lehet még tájékozódni például a projektmenedzsment és a tesztelési eszközökről is. Ezek szerint a Slack az abszolút vezető szereplő a megkérdezettek körében 64 százalékkal, de az email továbbra sem veszett még ki a kommunikációból, amelyet a csapatok 54,5 százaléka továbbra is használ. Mivel fejlesztőcsapatokat kérdezett a felmérés, ezért a Jira is egészen magas arányban, 35 százalékkal jelent meg a listában. A fontosabbak közt szerepel még a Skype, a Go to meeting és a Trello, viszont például a Teams nem jelenik meg külön elemként a listában.

Metodológia

A Coding Sans 2018. január és március között 10 partnerrel együttműködésben küldött ki 37 kérdésből álló, angol nyelvű online kérdőívet különböző kisebb és nagyobb vállalatok számára, hogy felmérje a cégen belül dolgozó fejlesztőcsapatok működését és kihívásait. A népszerűsítést e-mailen, közösségi oldalakon, partnereken és más cégeken keresztül végezték. A kérdőívben nem szerepeltek személyes kérdések, csak a cégre vonatkozó adatok. A kérdéssort 303 cég juttatta vissza a kutatást végző csapathoz 48 különböző országból.

Földrajzi eloszlás szerint a legtöbb válaszadó székhelye Európában található (40,6%), de a kitöltők közt megjelennek észak-amerikai (39,9%), ázsiai-ausztrál (7,92%), közép- és dél-amerikai (6,93%), valamint afrikai és közel-keleti (4,62%) cégek egyaránt. Tevékenységük szerint a legtöbb vállalat B2B szolgáltatást nyújt (64,7%), míg nagyjából negyedük B2C fejlesztéseket végez (27,7%), és néhány százalék egyéb területen dolgozik.

A dolgozók száma szerint nagy szórás látható a kitöltők közt, száznál több alkalmazottat a kitöltő cégek 29,7 százaléka foglalkoztak, a többi helyen ennél kevesebben dolgoznak. Ezen belül viszont többségében elmondható, hogy 0-10 fős szoftverfejlesztő csapatok dolgoznak (56%), és csak a válaszadó cégek 3,63 százalékánál dolgozik több mint száz fejlesztő.

Az eredmények nem reprezentatív felmérés adatait tartalmazzák, de a kérdések jellege és alapossága miatt érdemes áttekinteni a jelentés eredményeit.