Wikipédia-szócikkekkel küzd a YouTube az álhírek ellen

Hamarosan a megosztó témájú YouTube-videók mellett Wikipédia szócikkekre mutató hivatkozások és a szócikkek részletét tartalmazó "information cues" szövegdobozok fognak megjelenni - mondta el Susan Wojcicki, az online videós platform vezérigazgatója a múlt heti SXSW rendezvényen. Az elmúlt időszakban előtérbe került, hogy a Facebookon vagy a Twitteren kívül a YouTube-nak is hatalmas szerepe van a félretájékoztatásban. A tapasztalat szerint már néhány keresés után összeesküvés-elméleteket taglaló, pártérdeket vagy propagandát szolgáló videókat tol a felhasználóknak ajánlott videó formájában, ami egyrészt legitimálja ezeket a videókat, másrészt a szélsőséges nézetek számára rendkívüli elérést biztosít.

Lényegében most sem tesz a YouTube drasztikus lépést a helyzet felszámolására. A videók és az ajánlórendszer továbbra is megmaradnak, viszont néhány héten belül Wikipédia-hivatkozások és szövegrészletek fognak megjelenni mellettük, első lépésként a konspirációs-elméletekről szóló tartalmakkal kapcsolatban. Tehát ha például egy felhasználó a chemtrail-repülőgépekről tekint meg egy videót, akkor emellett a Wikipédia chemtrailről szóló szócikke fog feltűnni. Ugyanis a YouTube számon tartja a Wikipédiára felvett legismertebb konspirációs-elméletek listáját, és ha egy ilyen videót megnyit egy felhasználó, akkor behúzza a vonatkozó szócikk tartalmát.

Kérdéses, hogy egy önkéntes felhasználók által közösen szerkesztett információs oldal lenne a megoldás a YouTube problémájára, bár a közösségi tudás ereje miatt sokan irányadó és pártatlan forrásként fogadják el a Wikipédiát. A szándék viszont akár visszafelé is elsülhet, és a YouTube átirányíthatja a konspiráció-hívőket a Wikipédiára is, hogy azon elkezdjék átszerkeszteni a szócikkeket.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Megszólalt az ügy kapcsán Katherine Maher, a Wikimedia Alapítvány ügyvezetője is, melyből világosan kitűnik, hogy a YouTube nem egyeztette előre a fejlesztést a szervezettel. Ahogy Maher írja, a videós platform a nem kereskedelmi célú, önkéntesek által fenntartott rendszert használja saját céljaira, miközben nem biztosít arányos feltételeket a Wikipédia fenntartásához. A YouTube egyszerűen behúzza a szövegeket az oldalra, miközben nem ad lehetőséget szerkesztésére, ami a nyilvános enciklopédia lényege. Az ügyvezető megjegyzi, hogy nem szeretné, ha a felhasználók vakon hinnének az oldal információnak, hanem szócikkek kritikus szemléletű olvasását ajánlja, a források átnézését, és a hibák javítását - mindezt a YouTube-on nem lehet majd megtenni.

Tavaly ősszel kezdte vizsgálni a YouTube, hogy milyen irányadó hírforrásokat lenne érdemes kiindulópontként megjeleníteni a videóknál, és hogy lehet áttervezni ennek figyelembevételével a felületet. Az ajánlórendszer átalakítása azonban kihívásokba ütközött, főleg mivel 2016-ban áttért a vállalat egy mély neurális hálózatra, ami emberi közbeavatkozás nélkül fűzi össze a videókat. Az elemzők megfigyelése szerint az automata rendszer nagyon súlyos problémákkal küzd, mivel azok minősége vagy egyéb jellemzői helyett csak olyan metrikákat vesz figyelembe, mint a nézettség és viralitás. Ezekben a mutatókban pedig a dezinformációs hadjáratok, az összeesküvés-elméletek és hasonló videós szemét sokkal jobb, mint az oktatóvideók vagy más, elfogadottabb tartalmak.

Egészen abszurd, hogy jelen állás szerint a YouTube azzal védekezik, hogy fejlesztői viszont nem igazán tudják, hogyan lehetne megszakítani ezt a folyamatot, mivel a modell a minél nagyobb nézettségre, oldalon töltött időre, és ezeken keresztül a bevétel növelésére épül. A Wikipédia szócikkek feltüntetése továbbra sem fog változtatni a videós oldal monetizációs törekvésein, inkább csak gesztus-értékű, pedig ennél nagyobb módosításra lenne szükség.