Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Az Európai Bizottság is sürgeti az álhír-kérdés megoldását

Habók Lilla, 2018. március 14. 14:10

Európai Uniós munkacsoport foglalkozott az online félretájékoztatás kérdéskörének meghatározásával. Ezzel párhuzamosan megjelent a témában folytatott nyilvános konzultáció és az Eurobarométer felmérés eredménye is. A Bizottság ez alapján fog közleményt és kódexet fogalmazni.

Jelentést nyújtott be az álhírekkel és internetes félretájékoztatással kapcsolatban az Európai Unió által megbízott magas szintű munkacsoport (HLEG) Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztos számára. Ez a dokumentum szolgál majd alapul egy későbbi hivatalos Bizottsági közleménynek, de egyelőre a független szakértőkből álló csoport csak a jelenséget próbálta meghatározni és ajánlásokat fogalmazni a probléma kezelésére.

A csoport szerint az álhír kifejezés használata helyett ebben az esetben inkább az online félretájékoztatás javasolt, mivel előbbi véleményük szerint nem tükrözi eléggé "a minden alapot nélkülöző információk és a tények összemosásából adódó komplex problémákat" - és túlságosan politikai színezete lett, miközben másfajta témaköröket is érint. A szakértők definíciója szerint a félretájékoztatás inkább a "haszonszerzés vagy szándékos nyilvánosság előtti károkozás céljából előállított, nyilvánosságra hozott és terjesztett információ", amely helytelen, pontatlan vagy félrevezető, ezáltal pedig veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra és értékekre.

Elsősorban a tájékoztatással lehet küzdeni a félretájékoztatás ellen a munkacsoport véleménye szerint. Ebbe a körbe tartozik az olvasók körében a médiatudatosság előmozdítása, illetve olyan eszközök fejlesztése, amellyel a felhasználók és az újságírók is hatékonyabban tudják kezelni a hamis információkat, mint például automatizált hír megerősítő eszközök, de a minőségi újságírás támogatása nemzetközi együttműködéssel vagy az adatvezérelt újságírás előmozdítása is a javaslatok közé tartozik. Ezenkívül a szakértők a már elindult tudományos kutatások folytatását is szorgalmazzák, hogy sikerüljön jobban megérteni a félretájékoztatás természetét, jellegzetességeit vagy terjedésének módját.

eu_eurobarometer_hihetoseg

A tavaly novemberben indított nyilvános konzultáció eredménye és a 26 ezer főt megkérdező Eurobarométer felmérés rámutat, hogy az európai polgárok is érzik a problémát, 83 százalék szerint az álhírek terjedése veszélyt jelent a demokráciára - a magyar válaszadók úgyszintén 83 százaléka válaszolta ezt, sőt 89 százalék szerint a hazára is veszélyes a probléma. A közel háromezer konzultációs válaszadó szerint a választások kimenetelét befolyásoló és migrációs szakpolitikát befolyásoló valótlan információk okozzák a társadalomban a legfőbb gondot.

Mindkét felmérés azt mutatja, hogy a válaszadók a legkevésbé megbízhatónak a közösségi médiát, a hírgyűjtő portálokat, a blogokat és weboldalakat tartják. A közösségi hálózatok az európai átlag 26 százaléka szerint megbízhatatlanok, és ezt a válaszadó magyarok 28 százaléka is így érzi. Azonban az olvasók bíznak a hagyományos médiában (rádió, TV, nyomtatott sajtó), a témaspecifikus weboldalakban, az online publikációkban és a hírügynökségek tartalmaiban.

Az álhírek és más félrevezető információk terjedése viszont az általános nézet szerint is nagyon gyors az interneten, mivel ezek pont az érzelmekre szeretnének hatást gyakorolni és befolyásolni a közvélemény alakulását. A válaszadók kétharmada hozzátette, hogy az álhírek jelentős bevételt is tudnak generálni a szándékos hatásgyakorláson kívül. A megkérdezettek fele szerint viszont az utólagos tényellenőrzés már nem hatékony, mert addigra sokan olvasták a hírt, és akár tovább is osztották.

Kódex lenne a megoldás?

A tájékoztatás mellett a szakértői munkacsoport és így a Bizottság egy gyakorlati, főbb alapelveket tartalmazó kódex kialakításában látja a megoldást, mely mellett az online platformok és közösségi hálózatok egyaránt elkötelezik magukat. A jelentés ezzel kapcsolatban tíz alapelvet fogalmaz meg, köztük a kiemelt híreket kiválasztó algoritmus nyilvánosságra hozását. Továbbá hogy az online platformok az európai hírszolgálatokkal együtt intézkedjenek a hiteles és megbízható forrásból származó hírek fokozott láthatóságáról, illetve hozzáférhetővé tételéről.

eu_konzultacio

A többség találkozik álhírekkel (részlet a nyilvános konzultáció eredményéből)

A kódexhez kapcsolódóan létrejönne "egy több érdekelt felet tömörítő koalíció", amely figyelemmel kíséri, hogy a platformok fejlesztői végrehajtsák a vállalásokat és rendszeresen felülvizsgálják a szükséges módosításokat. A jelentés teljes terjedelmében erről az oldalról letölthető, ahol a munkacsoport további javaslatai is szerepelnek.

A Facebook nem adja az adatokat

Az Európai Bizottság szerint a vállalatok nagyfokú együttműködést tanúsítanak a kérdésben, de valójában ez a kutatások szempontjából jelenleg kevésbé látható, és így a felhasználók tájékoztatása is problémákba ütközik. A Facebook ugyanis visszautasítja, hogy megossza a felhasználói bejegyzések adatait a kutatókkal, az álhírek terjedésének vizsgálata céljából - fejtette ki legutóbb a Politico. A cég indoklása szerint a személyes adatok így kormányzati ügynökségek és illetéktelen személyek kezébe kerülhetnének. Ez azonban nem tűnik eléggé elfogadható magyarázatnak, mivel a kutatók természetesen nem a személyes adatokra lennének kíváncsiak, hanem anonimizált adathalmazokra a trendek elemzéséhez, hogy például az online tartalmak hogyan terjednek a Facebook csoportjaiban - mint ahogy azt a többnyire nyilvános Twitter beszélgetések esetében az MIT kutatói meg tudták oldani.

Jelenleg Facebookon csak a nyilvános Facebook Pages adatai hozzáférhetők külső csoportoknak API-n keresztül is, viszont az álhírek vizsgálata szempontjából sokkal lényegesebb személyes profiloldalakhoz, sem azok anonimizált változataihoz nem férhetnek hozzá a kutatók. Bár a twitteres vizsgálat jó kiindulópont, de azt jellemzően inkább az Egyesült Államokban használják, míg az álhírek terjedése globális jelenség, ami inkább a több mint kétmilliárd havi aktív felhasználóval rendelkező Facebookhoz köthető. Egyedül a közösségi óriás saját maga által közölt adataiból lehet kiindulni, mely szerint például a 2016-os amerikai választásokon legfeljebb 126 millióan láthatták az orosz hirdetéseket, de először csak 10 millióról beszélt a szóvivő. Ezeknél viszont a szakértők szerint jóval nagyobb számról lehet szó, amit nem lehet alátámasztani adatok nélkül.

Az EU szakértői jelentés kritikusai szerint a munkacsoport kihagyta azt a fontos problémakört a dokumentumból, hogy az álhírek terjesztése tulajdonképpen előnyös a hirdetésekből élő Google és Facebook számára is a reklámbevételek miatt - hivatkozik több szakértőre a TechCrunch. A dokumentum tulajdonképpen nem is említ közvetlen kapcsolatot a félrevezető hírek terjesztése az online platformok között, és nem tárgyalja a szűrőbuborék kérdését sem, amelynek feloldásával a felhasználók több forrásból is hozzájuthatnának az információkhoz. A munkacsoport által javasolt kódex és az algoritmusok nyilvánossá tétele valamelyest feloldhatná a problémát, csak éppen a közösségi oldalak eddig kevésbé tűntek nyitottnak ilyen szintű átláthatóságra.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.