Szerző: Habók Lilla

2018. február 22. 10:54

Újabb nagy zenei szervezettel szerződött a Facebook

Megállapodást kötött a Facebook és az International Copyright Enterprise licencekért és szerzői jogokért felelős szervezet. A zenei szerződés már sokadik a sorban mostanában. Vajon a közösségi óriás is zenei streaming szolgáltatással készül?

Egyre több zenei kiadóval és más licencelő szervezettel köt megállapodást a Facebook a szolgáltatásaiban feltűnő zenék jogainak és díjainak tisztázása, és lehetséges új megoldások érdekében. Újabban az International Copyright Enterprise vagy rövid nevén ICE Services merült fel a partnerek között, amely jelentős nemzetközi hálózattal rendelkezik a licencek és szerzői jogok területén. Az ICE képviseli a zeneművek kollektív jogkezelését végző brit PRS-t, a svéd STIM-et és a német GEMA-t, amelyek 2016-ban álltak össze, hogy közösen lépjenek fel az általuk képviselt zenei jogtulajdonosok képviseletében. Így a szervezet összesen 290 ezer jogtulajdonossal áll kapcsolatban, akiknek 31 millió dala található meg az adatbázisban, de az ICE honlapja szerint évente 3 millióval nő a művek száma.

Nem ez a Facebook első zenei megállapodása, hanem az Universal Music Grouppal kezdődött a sor még tavaly decemberben. Azóta ezt számos másik szervezet követte, úgy mint a Sony/ATV Music Publishing, majd a Global Music Rights, a HFA/Rumblefish és a Kobalt Music Publishing. Az ICE viszont újdonságot jelent abból a szempontból, hogy ez az első több területre kiterjedő (multi-territorial) licencszerződés, amit a Facebooknak sikerült tető alá hoznia - azt egyik cég sem árulja el, hogy mennyiért.

A megállapodás ezúttal a zenei videós tartalmak használatán kívül magába foglalja többek közt egy olyan katalógus létrehozását, amelyből zenéket lehet kiválasztani és hozzáadni a szerkesztett tartalomhoz. Bár a szerződés nem említi név szerint, de a TechCrunch szerint a tavaly év végén elindult Sound Collection lehet az első célpontja ennek a megoldásnak. A videós szerkesztővel hanganyagokat lehet rendelni a felvételekhez, de a dalok között eddig jórészt ismeretlen előadók szerepeltek, így az ICE által licencelt művek sokat tudnának lendíteni az eddigi listán.

ice_mukodes

Részlet az ICE 2016-os bemutatójából

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Továbbá a szerződés részeként az ICE és a Facebook egy "jogdíj jelentési rendszert" is közösen fejleszt, amellyel biztosítható a jogdíjak pontos fizetése. A közlemény hozzáteszi, hogy a zenei szervezet jelenleg több mint 40 hasonló egyezséggel rendelkezik a legnagyobb streaming platformokkal, és ezeken keresztül 2016 óta 300 millió eurónyi jogdíjat tudott kifizetni a képviselt jogtulajdonosoknak. A Facebookkal együtt tervezett rendszer valószínűleg ezeknek számontartását is támogatná a saját működésén kívül.

A Facebook egyébként nem csak a közösségi óriással kapcsolatban köti sorban a zenei szerződéseket, az egyezség az Instagramot, a Messengert és még az Oculust is magában foglalja. A WhatsApp kivételt képez a sorból, mert a szóvivő elmondása szerint a vállalat ezt továbbra is inkább egy egyszerű kommunikációs felületként szeretné megtartani privát üzenetküldés céljából. A többi szolgáltatással kapcsolatban viszont még mindig kérdéses, hogy a Facebook mit tervez pontosan a zenei szerződésekkel.

Biztosan jelentős szempont, hogy a közösségi oldalakon szorgalmazott videós tartalmak mellett a zeneszámok jogszerűen jelenjenek meg, amivel a vállalat az utóbbi időben nem túlzottan foglalkozott. Most viszont a videók népszerűsége és az Egyesült Államokban megjelenő YouTube-konkourens Watch szolgáltatás miatt a jogdíjak tisztázása is fókuszba került. Azonban a sorban kötött szerződések inkább például a Spotify-ra és más zenei streaming cégek törekvésére emlékeztetnek, úgyhogy nem kizárható, hogy a Facebook is zenei streaming szolgáltatás indításában gondolkodik.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról