Visszatekintés: 2017 legnagyobb sikerei

Bitcoin, kriptopénzek

Idén elképesztő értéknövekedésen mentek keresztül a kriptopénzek, élükön a legismertebb devizával, a bitcoinnal. A tempós árfolyam-emelkedés által generált virtuális aranyláz rengeteg bányászt vonzott a területre, amit a VGA-k piacán is érezni lehetett, az izmosabb videokártyák ára, a kriptopénzekkel párhuzamosan szökött az egekbe nyáron. A bitcoin lendületét a nagy augusztusi kettészakadás sem vetette vissza, mikor Bitcoin Cash néven új fork ágazott el belőle - az árfolyam tovább emelkedett a nyáron elért háromezer dollár környékéről, decemberben pedig a húszezer dollárt is megközelítette a kriptodeviza értéke. Mindezek mellett az elmúlt hetekben a CBOE (Chicago Board Options Exchange) és a CME (Chicago Mercantile Exchange) tőzsde is megindították a határidős bitcoin kereskedést.

A hullámvasutazástól persze továbbra sem menekülnek akik bitcoinba, vagy általában valamilyen kriptopénzbe fektetnek, múlt héten az árfolyam ugyanis ismét visszaesett számos virtuális pénz esetében - a bitcoinnál egészen 13 ezer dollár környékére. Ezzel együtt ugyanakkor kifejezetten jók a kilátások a területen, miután a nagy pénzügyi intézmények sorra nyitják meg kapuikat a kripdevizák előtt, illetve nemrég a Goldman bankóriás is bejelentette, elkezdi azokkal a kereskedést jövő év júniusában.

Gépi tanulás

Lassan már nem jelenik meg úgy új alkalmazás vagy szolgáltatás, hogy annak hátterében ne valamilyen gépi tanulási algoritmus próbálná az adott szoftvert a felhasználók igényeihez igazítani. A technológia az okostelefonokban már dedikált hardvert is kap, mint a Huawei vagy az Apple termékeiben, ráadásul az már nem csak az óriáscégek privilégiuma, miután a vállalatok azt egyre szélesebb körben nyitják meg a fejlesztők felé, elég a Google nyáron közkinccsé tett Tensor2Tensor rendszerére, vagy a Microsoft szintén a nyár folyamán stabil formában is megnyitott Cognitive Toolkit 2.0-jára gondolni.

A konzumer szegmens mellett a gépi tanulás a vállalati szektorban is komoly fókuszt kapott, egyebek mellett a Salesforce novemberi Dreamforce konferenciájának slágere is a terület volt, a személyre szabható mélytanulási modellekkel operáló myEinsteinnel a középpontban. Emellett az SAP-nál is ott van a palettán a technológia, amelyre a Leonardo rendszeren belül került hangsúly. A hasonló megoldásoknak persze így is van még hova fejlődniük, mint nemrég kiderült az emberi YouTube moderátorok szerepét még mindig nem tudják hatékonyan átvenni.

A memóriagyártók

Az idei év egyik legnagyobb nyertesei kétség kívül a memóriagyártók, pontosabban a DRAM és NAND chipek tervezésével előállításával foglalkozó cégek. Ezek a vállalatok azok, amelyek a vásárlókkal ellentétben kifejezetten örültek (és örülnek) a tavaly ősz óta tartó áremelkedések, ennek hála ugyanis egészen elképesztő profitot produkálhattak. A mind DRAM, mind pedig NAND chipek piacát magabiztosan vezető Samsung Electronics legutóbbi negyedévében 30 százalékos növekedésről számolt be. A forgalom 55,7 milliárd dollárra emelkedett, a nettó profit pedig kereken 10 milliárd dollárnyi koreai wonra nőtt, ami több, mint duplája(!) az egy évvel ezelőtti értéknek. Egy ekkora gigacégnél a néhány százalékpontos változás is jelentős eredménynek számít, a 10 százalék körüli növekedés pedig kimagasló. Ehhez képest a Samsung 30 százalékkal emelkedő bevétele egészen megdöbbentő szám, amit tényleg csak extrém körülmények szoktak indokolni - jelen esetben elsősorban a memóriaárak emelkedése.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Másik példának nézzük a Micront! Nem túl meglepő módon az amerikai gyártóra is elképesztő hatással voltak a trendek. A memóriagyártó legútóbbi negyedéves forgalma 71 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit, az összeg 3,97-ről 6,8 milliárd dollárra nőtt. Mindez ugyanakkor szinte elhanyagolható a profitnál látott változáshoz képest, amely a tavalyi 335 millióról 2,99 milliárd dollárra nőtt, ez pedig 794(!) százalékos változásnak felel meg. Utóbbi azt is jelenti, hogy a Micron forgalmának 44 százalékát tette ki a nettó nyereség, amely elképesztően erős, a memóriák gyakorlatilag nyomtatták a pénzt az év vége felé közeledve. 

Az AMD Ryzen processzorok

Tavaly ilyenkor még többen kételkedtek abban, hogy az AMD képes lesz visszatérni a PC-s processzorok piacára. A feladat nem volt könnnyű, hisz egy jóformán minden pontján új platformot (platformokat) kellett a nagyközönség elé tárnia a tervezőcégnek, amely kihívást végül különösen nagyobb ballépés nélkül sikerült abszolválni. Az asztali Ryzen processzorok kedvező fogadtatásban részesültek, a dobozos (retail) termékek iránt pedig az Intel Core központi egységeihez hasonló volt az érdeklődés.

Érdemes kiemelni az abszolút csúcskategóriát célzó Threadripper családot is, amely az AMD-n belül hobbiprojektként látott napvilágot. A meglehetősen alulról indult, a Zen fejlesztését végző csapat egy része szabadidejében kezdett el dolgozni a platformon, ami mögött így konkrét üzleti terv sem állt. A fejlesztőmérnökök csupán annyit tűztek ki maguk elé, hogy az új AMD alap-lapka, a Zeppelin designját felhasználva építsenek a saját igényeknek megfelelő, ütős terméket.

Emiatt a konzumer termékek csoportjának igazgatója, Jim Anderson is csak későn, tavaly nyár elején hallott először a projektről. Az Inteltől érkezett szakember tetszését azonnal elnyerte az ötlet, így jóváhagyta az ezzel kapcsolatos további terveket. Az igazgató a konkrét specifikációk mellett a fejlesztési tempó növelését kérte, eredetileg ugyanis 2018-ra tervezték a Threadripper piaci rajtját, amit végül sikerült több hónappal előrébb hozni, az idei év augusztusára. A Threadripper projektje tehát a maga rendhagyó születésével együtt az AMD egyik sikertörténete lett, hisz a platform végül versenyképesnek bizonyult, amit a szaksajtó tesztjei is alátámasztanak. Anderson és csapata a pozitív fogadtatáson felbuzdulva újabb Threadripper processzorokat ígér a következő évekre. 

Videók

Egyre nagyobb szerephez jutnak a videók a különböző internetes szolgáltatásokban, amit jól mutatott többek közt a Cisco 2017-es Visual Networking Index kutatása. Ennek alapján a tavalyi évben mért havi 96 exabájtos adatforgalom 73 százalékát a videót tették ki. A cég jóslata szerint 2021-ben már havi 278 exabájt lesz mérhető, amelynek 82 százalékát adja majd a videónézés. Ezzel párhuzamosan az Ericsson jelentése szerint a mobilos adatforgalomhoz is nagyban hozzájárulnak a videók. 2017-ben a havi 14 exabájt 55 százaléka volt a videóknak köszönhető, de 2023-ra már a havi 110 exabájtnyi forgalom 75 százaléka videókból fog állni.

A videók iránti igény sok szolgáltatás fejlesztését is maga után vonta, mint a YouTube élővideók késleltetésének csökkentését 1-2 másodpercre vagy a Facebookon megjelenő 4K videókat. A videobloggerek népszerűsége már a televízióban megjelenő hírességekkel összemérhető, és emiatt a hirdetési rendszer is változóban van. A területben a Facebook is látja a potenciált, ezért indította el Watch videós szolgáltatását tesztjelleggel az Egyesült Államokban, de hosszabb távon globálisan tervez, a versenyt pedig egyértelműen a YouTube videoblogger tartalmaival szeretné felvenni. Eközben a YouTube például a Super Chat rajongói adományrendszerrel a Twitch streamereit igyekezett átcsábítani a saját felületére. A népszerű amazonos platform viszont az Affiliate Program elindításával próbált még több játékost rávenni a gyakori közvetítésekre. A videókról már 2017-ben is elmondható, hogy az év fontos szereplői voltak, de a szolgáltatók közötti verseny biztosan egyre kiélezettebb lesz, és a jövőben is meghatározó erővel bír majd az interneten.

És akkor a Netflixet még nem is említettük.

Facebook és Google a hirdetési piacon

Szinte már hihetetlen hatalommal rendelkezik a két tech óriás az online és a globális hirdetési piacon egyaránt. Az online hirdetések közül a Facebook és a Google adja az idei adatok szerint a hirdetési bevételek 61 százalékát, melyhez egyaránt hozzátartoznak például a YouTube, a Messenger vagy az Instagram reklámjai is. Ezen belül a mobil dominanciája is egyre jobban nő, idén először előzte meg a digitális csatornákon belül a mobilos költések aránya az asztalit. A mobilos hirdetéstípusokon belüli megoszlásról elmondható, hogy a keresőhirdetések teszik ki a költések felét, további 45 százalékát pedig a display vagyis képes reklámok, a többit pedig az egyéb reklámfajták, úgy mint a helyfüggő hirdetések. A Facebook és főleg a Google mellett más hirdetésből élő cégek, például a Snapchat vagy a Twitter már nem jutnak túl nagy szerephez.

A globális reklámpiacnak a Facebook és a Google bevétele idén a negyedét jelentette. Egyébként pedig a teljes piacon a digitális hirdetések bevételei összesen 41 százalékot haraptak ki a tortából (209 milliárd dollárral), ami először előzte be televíziós reklámbevételt, amely a piac 35 százalékát adta 178 milliárd dollárral. Míg a tévénél lassul a növekedés, addig a digitális költés meredeken nő. A szakértők szerint 2020-ra már a reklámkiadások felét a digitális felületeken költik el a cégek, melynek várhatóan továbbra is jelentős része a Facebooknál és a Google-nél köt ki.