Előretekintés: milyennek látszik 2018?

Senki nem rúghat majd labdába az Amazon Alexa és Google Assistant mellett

A virtuális asszisztensek idén is nagyot mentek, és jövőre sem lassítanak: a piacvezető Amazon-Alexa mögé a Google Assistant is felzárkózik, miután az a Google okoshangszórói mellett az androidos telefonokon is széles körben elérhetővé válik. Az Apple-nek nem sikerül behoznia lemaradását a piacon, egyetlen okoshangszórója a HomePod langyos fogadtatásra talál, ezután pedig, 2018-ban legalábbis nem ad ki belőle új verziót. A Microsoft-Amazon együttműködés jóval kisebbet szól majd, mint azt a cégek az első bejelentéskor sugallták, így nem növeli majd nagy mértékben a Crotana piaci részesedését, a redmondiak virtuális asszisztense így szintén lemarad majd a piac fölötti uralmat lassan teljesen átvevő Amazontól és Google-től.

 

A Bixbyvel a Samsung is nagyon rákapcsol, az több új háztartási gépen is megjelenik, illetve telefonokon is növeli jelenlétét, a segéd ugyanakkor jövőre sem tudja majd tömegével magához csábítani a fejlesztőket - hiába nyitja meg azt a Samsung - hiszen az Alexával már bevált utakon monetizálhatják szoftvereiket, sőt azokkal jövőre már nem csak a háztartásokat, de az irodákat is célba vehetik. A vállalati nyitás jövőre is bebetonozza majd az Amazon virtuális segédjének vezető pozícióját.

A VR és AR is berobban a köztudatba

Az olcsó VR headsetek veszik át az uralmat a piacon, a Microsoft és gyártópartneri nevével fémjelzett, elérhető árú készülékek jelentősen növelik piaci részesedésüket, a Mixed Reality platform zászlaja alá tartozó eszközök így összességében beérik az olyan nagy szereplőket mint a HTC Vive vagy Oculus Rift. Eközben több, hagyományos konzolra vagy PC-re íródott népszerű cím VR verziója is napvilágot lát, amelyek újabb lendületet adnak a szegmens növekedésének. Az ünnepi szezonra a headsetek és a hozzájuk tartozó címek slágertermékekké növik ki magukat, legalábbis a PC-vel konzollal használható modellek. A teljesen önálló, illetve okostelefonos verziók, megfelelő minőségű tartalom híján háttérbe szorulnak.

Ezzel párhuzamosan az AR fronton viszont az okostelefonokra helyeződik a fókusz, Androidon az ARCore széles körben elérhetővé válik és elkezdenek érkezni az arra támaszkodó alkalmazások, de az Apple ARKitjének népszerűsége is folyamatosan növekszik majd a kövektező évben. Mindkét platformon számos új AR app feltűnik majd, az IKEA alkalmazásához hasonló, bútorpróbálgatós szoftverektől a ruhaboltok virtuális próbafülkéin át a játékokig.

Olcsóbbak lesznek a memóriák

A vásárlóközönség számára valószínűleg a memóriaárak okozták az idei év legnagyobb fejtörését. A 2016 harmadik negyedévében megindult áremelkedés ugyanis nem akart csitulni 2017 folyamán, így mostanra a szélsőséges példát jelentő konzumer, kiskereskedelmi memóriamodulok ára nagyjából 80-90 százalékkal ugrott meg. A Micron legutóbbi adataiból az is kiderült, hogy a chipgyártók számára nagyjából milyen mértékű extra profittal kecsegtet az áremelkedés: az amerikai cég 55-60 százalékos ugrásról beszél saját oldalán, erre jön rá a chipekből különféle termékeket előállító cégek árrése.

Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy mikor kapcsol lejtmenetbe a memóriák ára. Egyes szakértők szerint jövőre sem várható érdemi változás, a DRAMeXchange októberi állítása alapján például azért, mert a gyártók limitáljak kapacitásukat. A memóriatőzsde előrejelzése szerint a kereslet 2018-ban is felülmúlja majd a kínálatot, hiába növekszik majd közel 20 százalékkal a termelés, a piaci igények túlszárnyalják a gyártókapacitást. Mindez jobb esetben csak a jelenlegi magas árszintek kvázi befagyását jelentheti, de rosszabb esetben még akár a jelenleginél is feljebb kúszhatnak az árak.

Más vélemények szerint azonban közel sem lesz ennyire drámai 2018, sőt, a kapacitásbővítéseknek hála egyértelmű csökkenés indul meg. Ezt részben a dél-koreai főszereplők, azaz a Samsung és az SK Hynix fejlesztéseire alapozva prognosztizálják. Előbbi a közelmúltban mutatta be legújabb, a termelés hatékonyságának növelésére hivatott gyártástechnológiáját, utóbbi pedig a kínai Vuhsziban található gyárkomplexumát bővíti 950 milliárd wonból (kb. 820 millió dollár).

Mindez ugyanakkor még nem jelent majd meredek zuhanást, a tavaly ősz eleji árak megközelítéséhez valószínűleg több idő kell majd. A HWSW azon véleményen van, miszerint a csökkenés már jövőre megkezdődik, a jelenlegi szintnél 25-30 százalékkal várunk alacsonyabb árakat 2018 év végére. Ez egy egyszerű, nehéz páncéltól és diszkófénytől mentes, 8 gigabájtos DDR4-2400 modul esetében nagyjából bruttó 18-20 000 forintos kiskereskedelmi árat jelentene.

Az Apple szakít az Intellel

Régóta lóg a levegőben, hogy okostelefonjai, okosórái, illetve táblagépei után PC-ibe is saját tervezésű processzort pakol az Apple. A továbbra is csak pletyka szintjén létező lépés alapját az iPhone-okban és iPadekben található központi egységek közelmúltban látott meredek fejlődése adja. Az Apple ugyanis pár éve keményen ráfeküdt a CPU-tervezésre, a 2015-ben bemutatott A9-es központi egység még a korábbi generációkhoz képest is kiugróan teljesített, a processzor azonos órajelen már felvette a versenyt az asztali Core 2 Duókkal. A lendület azóta sem hagyott alább, a tavaly bemutatott A10 Fusion erre 40 százalékot pakolt, az iPhone 8 és X A11-es processzora pedig további 25-70 százalékkal fejelte meg elődjének tempóját.

A CPU magok rohamléptékű fejlesztéséhez hasonlóan fontos, hogy az utóbb említett A11 Bionic chippel a GPU-t is saját kezébe vette az Apple, a grafikus egységet ugyanis saját tervezésűnek titulálja a cég. Az Apple és korábbi partnere, az Imagination közötti viszály alapján egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan mennyire állja meg a helyét, azonban a vásárlók szempontjából ennél fontosabb, hogy teljesítménycentrikus beállítások mellett 30 százalékkal nőtt a megjelenítési tempó, miközben az A10 teljesítményét az előd grafikus egységének fogyasztása feléből képes megugrani az A11, tehát a hatékonyság (is) óriásit nőtt.

Mindez már kellő alapot adhat az Apple számára ahhoz, hogy elindítsa a MacOS, illetve a fejlesztők fokozatos átállítását saját fejlesztésű, ARM-alapú processzoraira. Ez korántsem triviális, az operációs rendszer átportolása mellett ugyanis az alkalmazásokat is újra kell fordítani, valamint optimalizálni, a cupertinói vállalatnak és partnereinek ugyanakkor már van gyakorlatuk ebben. 1994 és 1996 között az Apple a Motorola processzorait IBM Powerekre cserélte, bő tíz évvel később pedig a lényegesen jobb hatékonyságra hivatkozva már utóbbit cserélte Intelekre.

A HWSW tippje szerint a koreográfia hasonló lesz a bő egy évtizeddel ezelőtt látotthoz. Az Apple a júniusi WWDC-n bejelenti tervét, majd szépen lassan elkezdi átállítani PC-it és fejlesztőit, kezdve a kínálat legkisebbjének számító MacBookkal. Ezzel párhuzamosan maradnak az Intel processzoraival szerelt gépek is, a munkaállomásokhoz szükséges, sokmagos, nagy processzorok cseréje marad a végére, ez szerintünk 2020 előtt biztosan nem történik meg.

Visszatér a csúcs iPhone-ba az ujjlenyomat-olvasó

Az Apple idén nagy csinnadrattával harangozta be az iPhone X arcfelismerésen alapuló biometrikus azonosítását, a Face ID-t, amely a 2013-ban bemutatott Touch ID-t váltotta, úgy, hogy már az első éles bevetésénél botlott egy kínosat. Korábbi pletykák szerint a mostanra gyorsan és megbízhatóan működő ujjlenyomatos technológia leváltását az innováció helyett sokkal inkább a megfelelő technológia, pontosabban a kijelző mögé helyezhető ujjlenyomat-olvasó hiánya késztette. Az Apple ugyanis az iPhone X esetében közel az előlap teljes egészére kiterjesztette a kijelzőt, így az olvasóhoz csak a hátlapon, netán a készülék oldalán lett volna elegendő hely.

Egy szó, mint száz: a Touch ID-nek hűlt helye a jubileumi iPhone-on, ám ez szerintünk még nem jelenti azt, hogy az Apple végleg búcsút intett a technológiának, sőt! Időközben ugyanis több cég elkészült a megjelenítőpanel mögé helyezhető ujjlenyomat-olvasójával, így az Apple visszateheti a több szempontból is kényelmesebb azonosítást biztosító megoldást annak megszokott helyére, a készülék előlapjának aljába. Ezzel együtt persze maradna a Face ID is, a dupla biometrikus szenzorral szerelt készüléket pedig Phil Schiller majd csak egyszerűen a "The most secure iPhone ever" szlogennel fogja bemutatni. Még tisztább, még szárazabb, még biztonságosabb érzés, kiberbűnöző legyen majd a talpán aki kijátssza.

Moralitás és technológia

A 2016-2017-es választási ciklus az Egyesült Államokban felszínre hozta a tech cégek felelősségét az egyszerű felhasználók információelérésében és -fogyasztásában. Az olyan vállalatok, mint a Google, a Facebook vagy a Twitter a legtöbb választópolgár számára a kiindulópontot jelenti a tájékozódáshoz, legyen szó hirdetésekről, keresésekről, közösségi hírek fogyasztásáról. Egyre növekszik a cégeken a nyomás, hogy az ezzel járó felelősséget vegyék magukra és ahelyett, hogy mindent az ártatlan “algoritmusra” fognak, igyekezzenek átláthatóbbá, érthetőbbé és felelősségre vonhatóvá válni.

Ennek megfelelően 2018-ban várhatóan napirendre kerül e cégek tevékenységének újraszabályozása, és az algoritmus mítoszának lebontása. Hogy ez az Egyesült Államokban vagy az Európai Unióban konkrét szabályozássá válik-e, arra nem vennénk mérget, de hogy az év legfontosabb témája lesz, azt biztosra vesszük.

Ingyenpénz, sok felvásárlás

Az elmúlt években a makrogazdasági környezet rendkívül kedvezőnek bizonyult a felvásárlásokhoz - a szinte korlátlanul és olcsón elérhető hitelek nagyon vonzóvá tették a konszolidációt. Ez igen látványosan éreztette hatását az informatikában is, elsősorban a félvezetőgyártás (Qualcomm-NXP és Broadcom-Qualcomm) területén, de a Samsung-Harman Kardon vagy az Amazon-Whole Foods, illetve az Intel-Mobileye egyesülések is fémjelezték: az olcsó pénznek van hatása.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A nagy jegybankok azonban szépen lassan megkezdték a kamatemelések végrehajtását, ezzel pedig hamarosan vége szakadhat ennek a felvásárlási kánaánnak. Tippünk szerint azonban 2018-ban még néhány igazán nagy stratégiai felvásárlásra sor kerül a tech szférában, ahogy a cégek igyekeznek kihasználni a kedvező makrogazdasági klíma jótékony hatását. Kiemelt jelölt az öt nagy cég, a Amazon-Apple-Facebook-Google-Microsoft fogat, amelyek immár szinte minden létező fronton nyílt versengést folytatnak, és minden eszközzel igyekeznek kiteljesíteni szolgáltatásportfóliójukat.

Telítődnek jól képezhető diákokkal a hazai kódolóiskolák

Idén többször is foglalkoztunk a hazai gyorstalpaló programozó-tanfolyamokkal, ahová a jelentkezők alapos szűrés után kerülhetnek be. Az elhelyezkedés viszont szinte garantált az iskola elvégzése után az "újragondolt fejvadászat" következtében. A modell lényege, hogy a képzőhelyek kiválogatják azokat a tehetséges pályamódosítókat (vagy kezdőket), akik rövid idő alatt is képesek a tanfolyamon nagy mennyiségű gyakorlati tudást elsajátítani, jól dolgoznak csapatban, és várhatóan a képzésszervező által ajánlott munkahelyre is könnyen beilleszkednek. Egyes cégek pedig akár teljes csoportok képzését rendelik meg a kódolóiskoláktól.

Az ilyen jellegű, hosszabb-rövidebb idejű képzésekből viszont egyre több van, miközben a pályamódosítók száma nem feltétlenül növekszik akkora ütemben. Várható, hogy az iskolák mindegyike bizonyos idő után már nem tud csak olyan tehetséges és könnyen alkalmazkodó hallgatókat felvenni, akikkel a cégek teljesen meg vannak elégedve, akár még az egyetemi szintű programozó végzettségűeknél is jobban. A kérdés csak az lesz, hogy mikor jön el ez a pont - a tippünk szerint talán már jövőre.

Elszaporodnak a céges profilok a Facebook szolgáltatásaiban

A közösségi óriás stratégiája szerint a leánycégek szolgáltatásai is három fázison mennek keresztül a monetizáció eléréséhez. Az első skálázható fogyasztói élmény, a második az üzleti tartalmak fogyasztásának lehetősége, a harmadik pedig saját eszközök nyújtása más cégek számára a saját üzletük felépítéséhez a felületen. Ezek közül az Instagram már idén is a harmadik fázisba tartozott, és ennek eredménye, hogy jelenleg 25 millió üzleti felhasználó van az oldalon.

A Messenger és a WhatsApp viszont inkább még csak a második fázisnál jár, és kísérletezik a lehetőségekkel, hogyan lehetne a monetizálást és a cégek megjelenését megoldani. Míg a Messenger a hirdetésekkel és a chatbotokkal próbálkozik nagy erőkkel, addig a WhatsApp valószínűleg a fejlődő piacokat célozná meg appon belüli vásárlások formájában, illetve az Apple Business Chathez hasonló megoldással. A Facebook eddig is jól oldotta meg, hogy egy-egy felhasználó még több hirdetési felülettel találkozhasson, és úgy gondoljuk, hogy 2018-ban a Facebook mellett már az Instagram, a Messenger és a WhatsApp is csatlakozik a sorhoz, ahol a céges profilok nagy mennyiségben jelen lehetnek, és élni is fognak ezzel a lehetőséggel.