Szabványokkal tenne rendet a HDR háza táján a VESA

Nyílt iparági szabvánnyal próbál rendet tenni a HDR háza táján a megjelenítőkhöz kapcsolódó különféle szabványok gondozásáért felelős iparági testület, a VESA (Video Electronics Standards Association). Az LCD panelek képességeihez igazított DisplayHDR szabvány 1.0-s verziója három szintet ír le, az ezekben foglalt különböző paramétereket teljesítő, HDR-képes kijelzők pedig ezután megkaphatják majd a képességeiknek megfelelő minősítést, illetve plecsnit. A testület reményei szerint ez mankót nyújthat a vásárlóknak, akik így könnyebben eligazodhatnak majd a HDR-képes kijelzők egyre bővülő palettáján.

A három lépcsős rendszert a kijelzők több paramétere alapján állította fel a VESA, így a maximális fényerő mellett a színtartomány szélessége, a színmélység, illetve a háttérvilágítás válaszideje is meghatározza az egyes szinteket. Ezek függvényében a monitor vagy a notebookba épített kijelző DisplayHDR 400, DisplayHDR 600, vagy legjobb esetben DisplayHDR 1000 minősítést kaphat. A számozás a nitben mért, megfelelően magas fényerőre utal, amely a HDR megjelenítés legfőbb kritériuma. Az egyes szintek eléréséhez, illetve a minősítés megszerzéséhez több tesztnek kell alávetni az adott kijelzőt, amelyekben összesen nyolc paramétert vizsgálnak.

A HDR szempontjából sarkalatos fényerőt összesen három teszttel fogják mérni, amelyek mindegyike a csúcsértékre fókuszál. Az egyik teszt a panel közepének egy kisebb pontján ellenőrzi a fényerőt, majd következik a teljes képernyős mérés, amit végül egy világos, nappalihoz hasonló környezetben végzett teszt követ. Az első két esetben 400 nit minimumérték, ez alatt nem kaphat DisplayHDR plecsnit a kijelző. Ezt követően a kontraszt vizsgálata jön, amit két módon vizsgálnak majd, a panel natív értéke mellett a HDR-hez szükséges local dimminggel, tehát az egymástól függetlenül vezérelhető világítási zónákkal is elvégzik a mérést.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Ezután a HDR-hez ugyancsak nélkülözhetetlen színterek vizsgálata történik, a legjobb minőséghez a BT.709 mellett és DCI-P3-nak is meg kell feleljen a kijelző. Utóbbihoz kapcsolódik a színmélység, amelynek csatornánként meg kell ütni a valós, nem szimulált 8 bitet. Végül, de nem utolsó sorban a háttérvilágítás válaszideje következik, amely leginkább gyors jelenetváltásokkor fontos tényező, ilyen jelenet pedig játékok mellett filmekben is gyakran előfordulhat.

Rendet kell tenni

A VESA lépése abszolút üdvözlendő, a gyártók ugyanis szokás szerint elkezdtek trükközni a HDR-rel, három betűs, High Dynamic Range-re (magas dinamikatartomány) utaló rövidítést olyan termékekre is szemrebbenés nélkül rásütötték, amelyek a DisplayHDR 400-as követelményeket sem ütnék meg. Az iparági testület lépése ugyanakkor, ha csak lassan is, de rendet tehet a kibontakozó káoszban. A VESA számára vélhetően a megfelelő kommunikáció lesz a legnehezebb, a potenciális vásárlók tudtára kell adni, hogy a jövőben csak a DisplayHDR valamely szintjének megfelelő megjelenítőt vásároljanak, amennyiben megfelelő HDR élményre vágynak.