Jön a bevétel-alapú társasági adó az EU-ban

Heteken belül megjelenhet az uniós adóreform - jelentette be egy francia nyelvű interjúban Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter. A reform a már korábban megszellőztetett irányt követi majd, és a megfoghatatlan, problémás profit helyett bevétel alapján számolná a nemzetközi gigacégek társasági adóját, ezzel lezárva a legtöbb, ma használatos adóoptimalizálási kiskaput.

Az adókulcs egyelőre nem fix, Le Maire szerint két és hat százalék közötti kulcsot fontolgatnak az illetékesek (korábban egy és öt százalék közötti kulcsról volt szó). A végső döntést a következő időszakban hozzák majd meg a tagállamok és az EU. Az adóreform egyébként azért is nagyon érdekes, mert ez alapvetően tagállami hatáskör, igaz, az EU-nak is van beleszólása bizonyos területeken. A fenti új reform is a tagállamok és az uniós szintű hatóságok közösen kialakított szabályozása lesz, így érthető, hogy miért a francia pénzügyminiszter szólal meg egyik elsőként a kérdésben.

És miért jó ez az egységes, faék egyszerűségű adóforma? "Ez egy kiindulási pont. Előnyösebbnek tartok egy olyan szabályozást, amely nagyon gyorsan implementálható, ahelyett, hogy véget nem érő tárgyalásokkal kellene foglalkozni. Majd finomhangoljuk." - idézi Le Maire-t a Reuters. A hírügynökség által múlt hónapban már látott készülő dokumentum szerint adózni a vásárló helye alapján kellene, nem pedig aszerint, hogy a cég hol van bejegyezve. Adózni pedig a tagállamon belül megszerzett forgalom után kellene, függetlenül az elért profittól.

Első pillantásra ez a lépés azokat a cégeket sújthatja, amelyek nagyon vékony profitmarzs mellett dolgoznak - például az Amazon. És azoknak lehet nagyon kedvező, amelyek óriási árréssel tudnak működni, az Apple mellett ide tartozik a Google és a Facebook is. Az adót értelemszerűen egyébként a tagállamok szednék be, így a magyar vásárlók után nyilván Magyarországot illetné ez a bevétel.

Azt nem kell hangsúlyozni, hogy ez mekkora kontrasztban van a jelenlegi gyakorlattal: most ugyanis a cégek az adott tagállamokban jellemzően csak ÁFA jellegű adókat fizetnek, a társasági adót pedig az uniós leányvállalat illetősége szerinti helyen fizetik. Már ha fizetik: a cégek ugyanis több fogás alkalmazásával a profitot általában kimenekítik az EU-n kívüli adóparadicsomokba. A reform egyrészt ezt akadályozná meg, de az is teljesen új logika lenne, hogy a megszerzett bevételt nem egyetlen országban, hanem az egyes tagországokban külön-külön kell majd leadózni.

Jogszerű? Volt!

Az érintett gigavállalatok azzal védekeznek szokás szerint, hogy az adófizetést legális, a törvények szövegének megfelelő módszerekkel kerülik el és minden centet befizetnek, amelyre a szabályok kötelezik. Ezt pedig például az Apple az után is fenntartja, hogy az Európai Unió illetékes hatósága úgy döntött, hogy az írországi adóhatóság lazasága igazából tiltott segítségnyújtásnak számít, amelyet a cégnek vissza is kell fizetnie. A Google, a Facebook, az Amazon, vagy épp a Starbucks azonban ilyen nagyságrendű adófizetésre nem kényszerült, köszönhetően annak, hogy a csavaros pénzügyi gyakorlatot törvényes eszközökkel tényleg nem nagyon lehet megakadályozni.

Ha pedig a jogi keretrendszer ezt lehetővé teszi, akkor meg kell változtatni a kereteket - jött a politikai döntés, az EU pedig nekiállt újraszabni a nemzetközi nagyvállalatok adózási szabályozását. Ennek a reformnak lesz kulcseleme a forgalomalapú adózás bevezetése is. A bevétel-alapú adót egyébként korábban Emmanuel Macron francia elnök ajánlotta, ma pedig már az olasz, német és spanyol vezetést is sikerült meggyőzni arról, hogy ez a megközelítés sikeres lesz. A túloldalon az adóoptimalizálásból profitáló kis országok, elsősorban Írország, illetve Luxemburg és más kisebb államok állnak, ők egy ilyen új adórezsimmel rengeteget veszíthetnek - a gigacégeket adó elengedése helyett más faktorokkal, infrastruktúrával, képzett munkaerővel kell majd magukhoz édesgetni.