TOP500: ki állítja meg Kínát?
Tovább növelte eddig sem kis előnyét a szuperszámítógépes toplistában Kína. A távol-keleti ország már nem csak a leggyorsabb gépet, de a TOP500 legtöbb rendszerét is magának tudhatja. Nem csitul a szuperszámítógépes fegyverkezés.
Továbbra sem tudják letaszítani Kínát a szuperszámítógépes versenyt dobogójának legfelső fokáról, a távol-keleti ország immár másfél éve változatlanul őrzi a TOP500 lista első két pozícióját. A harmadik helyen a még júniusban odakerült svájci Piz Daint áll, a dobogótól lefelé viszont borult a korábbi sorrend. A negyedik pozíciót megszerezte Japán, ráadásul a mutatványhoz egy viszonylag ritka hardvert, a PEZY-SC2 gyorsítót vetették be a Gyoukou névre keresztelt rendszernél. Csupán ezek után következik az elmúlt időben meglehetősen háttérbe szorult USA, amely az 5. és 8. pozíciók közötti helyeket sajátította ki, élen az egyre inkább elavult, dicsőbb napokat is megélt Titánnal.
A lista élén tehát továbbra is a Sunway TaihuLight áll, amely szuperszámítógép nem csak hatalmas elméleti csúcsteljesítménye miatt érdekes. A rendszer igazán nagy durranása a teljesen saját tervezésű architektúra, már nyoma sincs Intel, Nvidia, IBM, vagy AMD terméknek, a kínaiak teljesen függetlenedni tudtak az amerikai gyártóktól, ezzel együtt pedig az azokat érintő export korlátozásoktól. A második helyen az ugyancsak kínai, 2013-ban bemutatott, Intel Xeon processzorokat Xeon Phi gyorsítókkal kombináló Tianhe-2 áll, amelynek elméleti csúcsteljesítménye a Sunway TaihuLighténak majd harmada.
A harmadik helyen a már ugyancsak említett svájci Piz Daint található. A rendszer egyáltalán nem új, azt ugyanis még 2012-ben leplezte le a CSCS (Swiss National Supercomputing Center), azóta viszont több fejlesztést is kapott, a processzorok után legutóbb a gyorsítókhoz nyúlt hozzá a tulajdonos. Az intézmény még tavaly nyáron bejelentette, hogy a rendszerükben dolgozó 4500 darab Tesla K20X-et PCI Express csatolós Tesla P100-akra cserélteti. A fejlesztés még tavaly év vége előtt lezárult, amelynek eredménye nem csak egy nagyjából 3 petaflops-os gyorsulás lett, de a hatékonyság is nagyot nőtt, mutatója 3,19-ről 7,45 GFLOPS/wattra ugrott.
A negyedik helyen álló Gyoukou is megér néhány szót. A Japán Tenger-Föld Kutató Hivatal (Japan Agency for Marine-Earth Science and Technology) szolgálatában álló szuperszámítógép ugyanis rendhagyó módon tizenhatmagos Xeon D-1571 processzorokból épül fel, amelyeket az Intel alapvetően nem HPC-s igényekhez tervezett, ám relatíve magas magszáma és alacsony fogyasztása úgy fest megihlettet a Japánokat. Ugyancsak nem szokványos a CPU-k mellé helyezett gyorsító, amelynek szerepét a PEZY-SC2-re bízták a szuperszámítógépet építő ExaScaler mérnökei.
A japán PEZY Computing szinte a semmiből bukkant fel néhány évvel ezelőtt. Az alig két tucat mérnökkel dolgozó cég pedig az idei év elején rukkolt elő harmadik generációs, SC2 jelölésű HPC-s gyorsítójával. A PEZY-SC közeli rokonságot ápol a GPU-kkal, ugyanakkor grafikai megjelenítéshez szükséges, HPC esetében kvázi felesleges részegységek kimaradtak, így shader, textúrázó, vagy éppen tesszelátor sem kapott helyet benne. A rendszer a grafikus processzorokhoz hasonlóan a magas szintű párhuzamosításra alapoz. Az SC2 összesen 2048 darab végrehajtót tartalmaz, amelyek 1 GHz-es órajel mellett 4,1 TFLOPS számítási tempóra képesek duplapontosságú számítások mellett.
Az ötödik helyen a közel 5 éve érintetlen Titan áll. Az amerikaiak aktuális leggyorsabb rendszerének napjai meg lehetne számlálva, a tervek szerint ugyanis még idén hadrendbe állhat a Summit, amely amely IBM POWER9 processzorokból és NVIDIA Volta gyorsítókból épül majd fel. A vadiúj szuperszámítógéppel 200 petaflopsot céloznak az építők, amivel az ország visszavehetné az első helyet, már amennyiben időközben valaki nem áll elő egy ennél is gyorsabb konfigurációval.
Kina vs. Amerika
Az első 10 rangsorának alakulása mellett most érdekesebb, hogy Kína már a TOP500-ban található gépek számában is átvette a vezetést. Fél éve még az USA vezetett 169 rendszerrel, a távol-keleti nagyhatalom pedig alig lemaradva, 160 szuperszámítógéppel állt a második helyen. Az arány néhány hónap alatt felborult, amivel most Kína 202, Amerika pedig 143 géppel rendelkezik.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A harmadik helyen Japán áll 35 rendszerrel, amely országnak ambiciózus szuperszámítógépes tervei vannak az következő néhány évre. Európai országot a negyedik pozícióban találni, itt Németország áll 20 rendszerrel, amelyet Franciaország és az Egyesül Királyság követ 18-15 szuperszámítógéppel.
Így állnak a gyártók
Az 500 rendszerből 122 darabot (24,4 százalék) a HPE szállított le, amely számottevő csökkenés az fél évvel ezelőtti 28,6 százalékhoz (143 rendszer) képest. A második helyen egy újabb kínai érdekeltség szerepel, itt 81 rendszerrel a Lenovo foglalhat helyet, amely szintén csökkenést jelent a júniusi 91-hez képest. A harmadik pozíciót a szuperszámítógépekre specializálódott Cray foglalja el 53 rendszerrel, az amerikai gyártó fél éve még 60 géppel szerepelt a listán. Az első gyártó amely javítani tudta részesedését az a kínai Sugon, amely 44-ről 51-re szuperszámítógépre növelte jelenlétét. Az IBM már csak ezután következik, a listán szebb napokat is megélt gyártó mindössze 19 rendszerrel tudja képviseltetni magát, amely tetemes visszaesés az egy évvel ezelőtti 38-hoz képest.
Processzorok tekintetében az Intel továbbra is toronymagasan vezet, a gyártó termékei összesen már 471 rendszerben vannak jelen, amely 94,2 százalékos részesedést eredményez. Érdekesség, hogy ezekből 14 darab Xeon Phi, vagyis a gyorsító egyben a rendszer gazdaprocesszora is. A második az IBM, a Nagy Kék termékei viszont már csupán 14 gépben vannak jelen, amely a gyártó rendszereinek visszaesése mellett nem meglepő. A lista végén az AMD kullog, a már megszűnt Opteron sorozat 5 darab rendszerrel van még jelen a listán, az utód Epyc pedig egyelőre nem ütötte fel a fejét az 500-as ligában. A különféle gyorsítókat és koprocesszorokat tartalmazó gépek száma 91-ról 102-ra nőtt. Ezekből 86 darab Nvidia, 12 darab Xeon Phi, illetve 5 darab a már említett PEZY-től származik, amely egyben azt is jelenti, hogy AMD gyorsítókártyái közel öt év után mostanra teljesen kikerültek a TOP500-ból. Mindezen felül kettő rendszer Nvidia és Xeon Phi gyorsítókat egyaránt tartalmaz.
Viszonylag lassan, de növekszik
A TOP500 aktuális rendszereinek összesített teljesítménye a júniusi 749 petaflopsról 845-re nőtt, ami közel 13 százalékos előrelépés. Még két érdekes adat: a bekerülési küszöb 432 teraflopsról 548-ra mászott fel hat hónap alatt, azaz a TOP500 utolsó helyezettje ekkora számítási teljesítménnyel bír, amely eredmény júniusban még a 370. helyre volt jó.