2020-ban debütálhat a gyökeresen új Intel mikroarchitektúra
A Sapphire Rapids első körben Xeonokban jelenhet meg, egy évvel később pedig a kliens CPU-k is befuthatnak.
Először említette publikusan vadonatúj mikroarchitektúráját az Intel. A gyártó weboldalának egy eldugott szegletében, a kódnévadatbázisban publikálta a Tinsley munkaállomás- és szerverplatformot, amely a gyökeresen új fejlesztésre épülő első processzorokkal érkezik. Ennél többet egyelőre sem a mikroarchitektúráról, sem pedig a Sapphire Rapids kódnevű CPU-król nem árult el az Intel, azonban több elhullajtott információmorzsát egymás mellé rakva kezd összeállni a vállalat következő 3-4 évének termékpalettája.
Amennyiben a pletykáknak van valóságalapjuk, úgy a Sapphire Rapids lehet a 2009 elején bemutatott Nehalem óta az első paradigmaváltás, a hírek szerint ugyanis az Intel bő egy évtized után teljesen új alapokra helyezi mikroarchitektúráját. A lépés létjogosultsága vitathatatlan, a vállalat évek óta nem mutatott fel számottevő előrelépést, amelyhez az egyre fogyatkozó fejlesztési potenciál mellett az is nagyban hozzájárulhatott, hogy erős konkurens hiányában eddig nem volt komoly motiváció a fejlesztésekhez nélkülözhetetlen néhány 100 millió dollár elköltéséhez. Az AMD Zennel azonban ez megváltozott, az Intel lassan ismét lépéskényszerbe kerül, amely részben magyarázza Sapphire Rapids relevanciáját.
Felül a szerverekbe, alul pedig a kliensekbe szánt fejlesztések (HWSW)
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A fejlesztésre ugyanakkor még nagyjából három évet kell várni, a pletykák 2020-ra datálják az új mikroarchitektúra megjelenését, tehát a sok évet felölelő munka egyelőre valahol az első harmadánál járhat. A fejlesztés első körben 10 nanométeres szerverprocesszorok formájában érkezhet, ezt követhetik a konzumer szegmensbe szánt, tehát PC-kbe és notebookokba tervezett CPU-k, amelyek optimális esetben már a vállalat 7 nanométeres gyártástechnológiáját lovagolhatják meg. Utóbbira egyelőre nem érdemes mérget venni, az újabb csíkszélességek fejlesztése ugyanis egyre több kockázatot és kiadást jelent, amely miatt az Intel valószínűleg vészmegoldásként napirenden tartja a 10 nanométer lehetőségét is.
A Sapphire Rapidsig azonban még számos Intel processzor kerül piacra, a szervereknél a Cascade Lake és az Ice Lake, a kliens processzoroknál pedig a Cannon Lake, az Ice Lake, illetve a Tiger Lake futhat be az évtizedforduló környékéig. Utóbbi trió első tagja a tervek szerint jövő év elején kerülne piacra kétmagos notebook processzorok formájában, azonban a jellemzően megbízható iparági forrásokkal rendelkező DigiTimes úgy tudja, hogy az Intel nagyjából fél évvel eltolta első 10 nanométeres processzorainak piaci rajtját. A magazin szerint vélhetően a gyártástechnológiával vannak gondok, amit az vállalat inkább egy a CPU-kénál lényegesen homogénebb felépítésű, azaz a felhasználhatóság szempontjából gyártási hibákra kevésbé érzékeny FPGA és NAND flash dizájnnal próbál felfuttatni. A DigiTimes értesülései alapján emiatt egyes notebook gyártók inkább kihagyják a Cannon Lake-et, helyette pedig egyből a 2019 elejére datált Ice Lake-re fókuszálják át célkeresztjüket.