A magyarok 83 százaléka használ közösségi oldalakat
Magyarország végzett közösségi média használatban az első helyen az EU tagországait vizsgáló hivatalos Eurostat felmérésben. A magyar cégek nagyrészt alkalmazkodnak a helyzethez, de a kutatásból az is kitűnik, hogy arányaiban kevésbé, mint más országokban.
Legmagasabb arányban a magyarországi 16-74 évesekre jellemző a közösségi média használata az Európai Unió tagországain belül - hívja fel a figyelmet a mediainfo.hu az Eurostat napokban publikált kutatására. Az EU számára statisztikai információkat biztosító szervezet az adatokat "Digital economy & society in the EU" összefoglalójában tette közzé, amelyben külön alfejezetet szánt az internethasználati szokások bemutatásának.
Az internet használatát az EU tágan értelmezi, a kutatás egyaránt magában foglalja azt, ha valaki otthonról, a munkahelyéről vagy bárhonnan internetezik, akár személyes, akár szakmai okokból, és függetlenül elemzi a netezéshez használt eszköztől vagy kapcsolattípustól. A legelterjedtebb az emailküldés és fogadás, amelyet a felhasználók 86 százaléka végzett a 3 hónapos vizsgálati időszak alatt. További népszerű tevékenységek közé tartozik az információkeresés (80 százalék), az online hírolvasás (70 százalék) és a közösségi hálózatok használata (63 százalék). Ez utóbbi alacsony aránynak tűnhet az első három helyezetthez képest, de 2011-hez viszonyítva 10 százalékponttal emelkedett a közösségi oldalakon történő kapcsolatépítés elterjedtsége.
Szinte minden fiatal facebookozik
A közösségi hálózatokban való részvétel aránya a lakossághoz viszonyítva Magyarországon legmagasabb az EU-n belül a jelenlegi adatok szerint. A magyarok 83 százaléka szokta ugyanis a közösségi oldalakat böngészni, míg a második helyen Málta végzett (82 százalék), a harmadik helyen pedig Belgium (80 százalék) - ehhez képest Franciaországban csak a lakosság 47 százaléka tagja közösségi hálózatoknak.
Az adatokat magyarázza, hogy Magyarországon a 16-24 év közötti korosztály körében a használat rendkívül magas (97 százalék), akárcsak Belgiumban és Dániában, de ez az arány még a francia fiataloknál is 77 százalék fölötti. Emellett pedig hazánkban az idősebb korosztály (az életkort nem részletezi a kutatás) is aktív a közösségi hálózatokon, míg a legtöbb EU-s országban kevesebb mint az idősek fele használja ezeket az oldalakat, addig Magyarországon, Belgiumban és Máltán ez az arány is ötven százalék feletti.
Ahogy Berényi Konrád az Onlinemarketing blogon is hozzáteszi, ez az adat azt is érthetővé teszi, hogy a hazai cégek közül miért választják legtöbben a közösségi oldalakat a kommunikáció eszközeként, ezen belül is főleg a Facebookot - mint azt láthattuk Lévai Richárd magyar kereskedőket vizsgáló kutatásából is. Az Eurostat adataiból viszont az is kiderül, hogy a lakosság arányaiban a cégek mekkora része használja üzleti célból a közösségi médiát, és ebből szempontból Magyarország nem jár az élen.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A közösségi hálózatok (például Facebook, LinkedIn) üzleti célú alkalmazásának EU-s 43 százalékához képest hazánk mindössze 34 százalékot ért el - Málta teljesít a legjobban ebből a szempontból, ahol az arány 73 százalékos. Valamivel jobb a helyzet a "multimédia tartalommegosztásra használható weboldalak" (például YouTube, Flickr, SlideShare) esetében, ahol az uniós országok vállalkozásai átlagosan 15 százalékban jelennek meg, amit a magyar cégek is megközelítenek (13 százalék). A mikroblogolás viszont nem meglepő módon nagyon alacsony hazánkban, mindössze a cégek 5 százaléka van jelen - míg az EU-átlag 14 százalék. Mindebből látható, hogy bár érzékelhetően magas a magyar cégek jelenléte Facebookon, de még ezen területen is van fejlődési lehetőség.
Miben kevésbé aktívak a magyarok?
Bár a közösségi hálózatok az egyeletlen olyan kategória, amelyben első helyen végeztek a magyarok aktivitásban, de a legtöbb szempontból az EU országok átlaga fölött teljesítettek. Nagyjából 90 százalék szokott a hazai internetezők közül emailezni, információt keresni termékekről és szolgáltatásokról vagy online híroldalakat és magazinokat olvasni. Szintén magas az aránya az online zenehallgatásnak (61 százalék), a videonézésnek (68 százalék), valamint az audio- és videohívásoknak (54 százalék). Két kategóriában viszont jóval az EU-s átlag alatti értéket értek el a magyar internetezők, amely szerint az internetes bankolás (44 százalék az 59 százalékhoz képest), továbbá az utazási és szállásfoglalási szolgáltatások (29 százalék a 49 százalékhoz képest) még nem terjedt el hazánkban.
Metodológia
Az Eurostat az Európai Bizottság egyik főigazgatósága, amely az EU intézményei számára biztosít statisztikai információkat. Az igazgatósággal együttműködnek a különböző országokban működő statisztikai szervezetek, amelyek közvetítik a helyi adatokat az Eurostat felé. A felmérés során külön kérdőív készült magánszemélyek részére, amelyet a kutatók társadalmi-gazdasági (szocioökonómiai) elemzési szempontok alapján vizsgáltak, mint például regionális különbségek, nem, életkor, iskolázottság, foglalkoztatás. Továbbá külön kérdőív készült a cégeknek, amelyet pedig a kutatók a vállalkozás mérete és egyéb szempontok szerint kategorizáltak, úgy mint e-business, közösségi média, e-kormányzat és e-kereskedelem. A válaszok minden ország tekintetében reprezentatívak, a kutatások alapjaiként szolgáló metodológiai kézikönyvek itt érhetőek el évekre visszamenőleg.