Szerző: Gálffy Csaba

2017. június 27. 13:30

Sokmilliárdos pofont kapott az EU-tól a Google

Gigabírságot kapott a Google: lezárult a cég ellen indított első eljárás, 2,42 milliárd eurós büntetést kell fizetnie versenyellenes magatartás miatt. Két másik vizsgálat ezzel párhuzamosan még zajlik, jó eséllyel további büntetések is jönnek még.

Piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt és a saját termék jogosulatlan előnybe hozása miatt gigabírsággal sújtja a Google-t az Európai Bizottság - jelentette be ma délben az uniós versenyügyi biztos, Margrethe Vestager. A Bizottság szerint a vizsgálat igazolta, hogy a Google a keresőmotorok piacán élvezett dominanciáját arra használta, hogy egy másik Google-termék, az árösszehasonlító szolgáltatások között versenyző Google Shopping számára előnyt szerezzen, ezzel pedig megsértette az uniós versenyügyi normákat.

A Google-nek most 90 napja van arra, hogy a versenyellenes gyakorlatot megszüntesse. Amennyiben ezt nem teszi, további büntetésre számíthat, az egy napra eső átlagos bevétel 5 százalékát kell befizetnie minden napi késedelem után. A feltételek szerint a Google köteles azonos elbírálás alá venni a saját összehasonlító szolgáltatását és a versenytársakét. A keresőtalálatok között azonos algoritmusok ("folyamatok és metódusok") alapján kell rangsorolnia és köteles a Bizottság felé bemutatnia, hogy ezt hogyan implementálja. A lépést követően azonnali tájékoztatást kell nyújtania, majd eztután rendszeresen jelentést kell tennie a döntés betartásáról. Nem mellékes, hogy a döntés megnyitja az utat a versenytársak előtt, hogy polgári peres eljárásban kártérítést kérjenek a Google-től.

A büntetés értéke igencsak tetemes, az már egy Google-méretű cég számára is komoly, fájdalmas kiesést jelent. A 2,42 milliárd eurós büntetés ugyanis a cég 11 napi bevételének és 51 napi profitjának felel meg - szó sincs arról, hogy ezt másodpercek alatt kitermelné a cég. Nem véletlen, hogy a tőzsdén az első (tegnapi) pletykákra az Alphabet papírjai 1,4 százalékot estek, a hivatalos bejelentésre pedig további 1,7 százalékos eséssel reagáltak a befektetők.

"Megtagadta a választási lehetőséget a fogyasztóktól"

"A Google sok innovatív terméket és szolgáltatást fejlesztett, amelyek megváltoztatták az életünket. Ez egy jó dolog. De a Google stratégiája az árösszehasonlító szolgáltatások tekintetében nem arról szólt, hogy egy jobb termékkel vonzza be a vásárlókat. Ehelyett az internetes keresőmotoroknál élvezett piaci erőfölényével élt vissza és a keresőtalálatok között hozta előnybe, hátrébb sorolva a versenytársakat." - mondja Margrethe Vestager. "Amit a Google tett az illegális az EU-s antitröszt szabályok alapján. Megtagadta a lehetőséget a többi cégtől, hogy érdem és innováció alapján versenyezzenek. És még fontosabb, hogy megtagadta az EU-s fogyasztóktól a valódi választási lehetőséget a szolgáltatások között és megtagadta tőlük innováció előnyeit." - foglalta össze a versenyügyi biztos a vizsgálat eredményeit.

A tét: ki csatornázza a forgalmat - és mennyiért.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

A Bizottság igyekezett alaposan felmérni a piaci viszonyokat a vizsgálat során, ebben mind a Google, mind a versenytársak belsős adatait, levelezéseit megvizsgálta a hatóság. Az illetékesek álláspontja szerint a Google még 2004-ben lépett be erre a piacra az eredetileg Froogle névre keresztelt termékkel, ez 2007-ben lett Google Product Search, majd 2013-ban Google Shopping. A piacon már akkor több versenytárs is aktív volt, a Froogle pedig nem bizonyult sikeresnek - a belsős levelezés szerint "a Froogle egyszerűen nem működik".

Azonban az árösszehasonlító oldalak működésének alapja a forgalom, ezt a forgalmat továbbítják a webáruházak felületeire, a sikeres értékesítésből pedig részesedést kapnak. Az eredeti forgalom jelentős része azonban a keresőmotorokból érkezik - itt pedig a Google-nek domináns szerepe van. A cég 2008-ban változtatott a stratégiáján és elkezdte a találatok között hátrébb sorolni a versenytárs árösszehasonlítókat, míg saját szolgáltatását legfelül vagy az oldal elejéhez közel helyezte el, amely önmagában teljesen átalakította (torzította) a piacot.

A Bizottság siet leszögezni, hogy a piaci erőfölény önmagában nem illegális. Azonban az ilyen státusz elérése bizonyos felelősséget ró a cégekre, e fölénnyel ugyanis tilos visszaélni és azt más piacokon a verseny torzítására használni. A Bizottság szerint itt pontosan ez történt, az internetes keresőmotorok között élvezett 90 százalékos piaci részesedéssel a Google masszív erőfölényt élvez, amellyel esetünkben a fent leírt módon visszaélt.

"Tisztelettel nem értünk egyet"

A Google saját blogján már közzétette saját védekezését, amely szokatlanul visszafogott hangnemet használ. A cég újra elismétli az ügy során többször hangoztatott álláspontját, miszerint a Google Shopping tulajdonképp nem különálló termék, hanem a keresőmotor szerves része és abban segít, hogy a felhasználók rögtön a webshopok kínálatában válogathassanak, az összehasonlító oldalak közvetítése nélkül.

A cég másik érve, hogy ezen a területen van komoly és erős versenytársa az Amazon és az eBay formájában, amelyek a termékkereséseknél már most nagyon erős pozíciókkal rendelkeznek. A Google szerint egyébként ez, és nem a Shopping okozta az európai összehasonlító szolgáltatások piacvesztését.

Google: termékkeresésre terméktalálatokat akar a fogyasztó

A következő lépésekről viszont a Google egyelőre hallgat, csupán annyit közöl a cég, hogy a döntéssel "tisztelettel nem ért egyet" és a Bizottság döntését a következő napokban részletesen is megvizsgálja. Annyit viszont közöl a vállalat, hogy fontolgatja a fellebbezést és a jövőben is védeni fogja álláspontját. Ennek alapján szinte biztosra vehető, hogy az ügy (a precedensekhez hasonlóan) a bíróságon folyatódik majd, a jogerős bírság ezért majd a végső ítélet függvénye lesz.

"Protekcionizmus!"

Jelzésértékű, hogy az elmúlt hetekben felerősödött a névtelenül (de jó eséllyel a Google-lobbisták ösztönzésére) az Európai Bizottságot protekcionizmussal vádoló retorika - amely például a New York Times cikkében is hangsúlyos helyet kapott. A vád szerint az EU képtelen sikeres tech cégeket kitermelni, amelyek globálisan is versenyképesek az öt nagy (Amazon, Apple, Facebook, Google, Microsoft) amerikai vállalattal szemben, ezért protekcionista indíttatásból büntetni e cégeket lépten-nyomon.

A diskurzus méregfogát a Google-versenytársak közös nyilatkozattal igyekeztek kihúzni, hét amerikai vállalt és több iparági érdekvédelmi szervezet a napokban küldött nyílt levelet Vestagernek, amelyben támogatásukat fejezik ki a Bizottság munkája iránt, a Google ellen indított vizsgálatot "szükségesnek és helyénvalónak" tartják és visszautasítják a protekcionizmus vádját. Az aláírók között az Oracle, a Yelp, a Murdoch-féle News Corp. is megtalálható.

Szokatlan történet

A fenti ügy egyébként sok tekintetben szokatlannak számított az EU-s versenyügyben. A "Google-károsult" cégek ugyanis azért lobbiztak a Bizottságnál, hogy a formális vizsgálat helyett inkább igyekezzen kiegyezni a Google-lel és elhúzódó vizsgálat nélkül állítsa vissza a versenyt ezen a területen. Azt ugyanis az európai szereplők is pontosan tudták, hogy ha évekig húzódik az ügy és a végén a Google befizeti a bírságot, az rajtuk már nem segít, a Shopping addig megszerzi a piacot, ők meg lehúzhatják a rolót. Emiatt az előző versenyügyi biztos, Joaquin Almunia több körben igyekezett megegyezni a Google-lal, a vállalat azonban ezt a passzív hozzáállást inkább időhúzásra használta fel és háromszor is csak jelképes önkorlátozó magatartásra tett ajánlatot. A versenyügyi területet átvevő Vestager ezt elégelte meg és gyorsan formális eljárást kezdeményezett a cég ellen - ez ért most véget a történelmi méretű bírsággal.

A Google vesszőfutása a fenti döntéssel kezdődik - a vége azonban még messze lehet. A cég ellen ugyanis még további két versenyügyi eljárás zajlik az Android illetve az AdSense kapcsán. Ezekről részletesebben itt írtunk, tömören mindkét esetben a versenyt potenciálisan korlátozó szerződéses feltételeket vizsgálja a Bizottság, amelyeket az androidos gyártókra illetve a webes kiadókra rótt a vállalat.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról