Japán-amerikai konzorcium viheti a Toshiba NAND-os üzletágát
Kedvező az ajánlat, de a Foxconn és a Western Digital még keresztbe tehet. Lassan azért végéhez közeledik a kényszerű kiárusítás drámája.
Japán és amerikai bankokból, illetve befektetési alapokból álló konzorciumé lehet a Toshiba NAND-os üzletága. A szereplők összesen közel 18 milliárd dollárt dobnak össze az üzlethez, amely ajánlatot a jövő szerdán esedékes részvényesi közgyűlésén hagyhatnak jóvá. Amennyiben a tulajdonosok hozzájárulásokat adják, úgy optimális esetben jövő márciusra zárulhat le a tranzakció. A döntés egyik nagy vesztese a Foxconn lehet, a gyártót ugyanis láthatóan frusztrálják a fejlemények, amely nem adja fel a licitharcot, és várhatóan még a közgyűlés előtt újabb ajánlatot ad a Toshibának.
A konzorcium összesen öt nagy tagból áll. A 26 japán vállalatot és a japán kormányt egyesítő nemzeti befektetési alap (Innovation Network Corporation of Japan) 2,687 milliárd dollárt dob a kalapba, amit a Japán Fejlesztési Bank (Development Bank of Japan) ugyanennyivel, tehát 2,687 milliárddal told meg. A Mitsubishi UFJ Financial Group pénzügyi intézet nyújtja a legnagyobb összeget, a konglomerátum 4,927 milliárd dollárnak megfelelő jennel száll be az üzletbe. A maradék összeg külföldi befektetőktől érkezik. Az amerikai Bain Capital magántőke-befektetési alap 3,806 milliárd dollárral száll be, rajta keresztül pedig az ugyancsak NAND gyártással (is) foglalkozó dél-koreai SK Hynix ugyanennyivel járul hozzá a tranzakcióhoz. Ezzel a végösszeg 17,9 milliárd dollár, azaz 2 billió japán jen.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Toshiba szerint az ajánlat több szempontból is kedvező, az összeg mellett ugyanis a NAND üzletág megmenekül az amerikai, tajvani, dél-koreai, vagy akár kínai uralomtól, az értékes, élvonalbeli technológia (többé-kevésbé) a szigetország határain belül maradhatna. A japán vállalatok hagyományosan házon belül végzik a kutatás-fejlesztést, az eredményeket pedig nagyon szigorúan őrzik a versenytársak elől. A konzorcium azt is vállalja, hogy nem kezd leépítésekbe, részleg jelenlegi alkalmazottai megtarthatják munkájukat.
Az állami segítség egyébként nem új keletű a szigetországban. 2011-ben a Japan Display megalapításakor egy jelentős tőkeinjekció formájában nyújtott segítséget a konzorciumban található nemzeti befektetési alap. Az üzletben szintén benne volt a Toshiba, amely cég saját, illetve a Sony és Hitachi LCD-gyártó üzletágát összevonva hozta létre Japan Display-t. A mindehhez nagyjából két milliárd dolláros mankót nyújtó Innovation Network Corporation of Japan 2009 júliusában jött létre a japán ipari és gazdasági minisztérium kezdeményezésére. A nemzeti befektetési alap legfontosabb célja az egymással versengő japán vállalatok összefogása olyan piacokon, ahol a külföldi versenytársak ellen ez a stratégia a célravezető. A Japan Display története egyébként sikerrel zárult, a japán állam befektetésének értéke megduplázódott, a hazai LCD-gyártás megmenekült, a cég pedig végül tőzsdére ment.
A Western Digital sem örül
A Foxconn mellett a Western Digital sem örül a fejleményeknek. Az amerikai cég a SanDisk felvásárolása óta áll üzleti kapcsolatban a Toshibával. A két cég 2010-ben alapított NAND flash tervező és gyártó vegyesvállalatot, aminek kisebbik, 49,9 százalékos része volt a SanDisk kezében, végül ezt vette meg WDC. Az elsősorban merevlemezeiről ismert gyártó viszonylag korán kihullott az ádáz licitharcból, ezért most igyekszik akadályt görgeti a tranzakció elé, a cég ugyanis azt állítja, hogy az áldása nélkül a Toshiba nem adhatja el 50,1 százalékos, többségi részesedését. Ennek érvényesítéséhez a WDC jogi eljárást indított, amelynek első meghallgatása július 14-én lesz.
A Western Digital akadékoskodása púp a Toshiba hátára, amelynek minél hamarabb pénzre lenne szüksége. Ahogy ugyanis korábban megírtuk, a Toshibára amerikai leányvállalata, a Westinghouse Electric mért pénzügyi atomcsapást. A cég tavaly vásárolta fel a nukleáris létesítmények építésével és üzemeltetésével foglalkozó CB&I Stone & Webstert. A 2015 decemberében lezárult akvizíciótól első körben 87 millió dolláros veszteséget, hosszú távon viszont már évi 2 milliárd dolláros profitot várt a Toshiba, viszont a prognózis végül igencsak optimistának bizonyult, a mérleg igen durva veszteségbe csapott át. Ennek mértékét először optimistán 4,46 milliárd dollárnak megfelelő japán jenre kalkulálta a vállalat, majd később már 6,3 milliárd dollárról szóltak a hírek, ám az éves veszteség még ennél is több lesz, jelen állás szerint 9 milliárda taksálják az összeget, amely pénzügyi krátert jobb híján NAND-os divíziójának áruba bocsátásával kénytelen betömni a Toshiba.