Mit ér a mérés, ha pontatlan?
Köszönőviszonyban nincs a valósággal a viselhető eszközök által mért elégetett kalóriaszám, a Stanford kutatói szerint, akik hét felső kategóriás eszközt vettek górcső alá.
Meglepően korrekt pulzusadatokat mérnek a viselhető fitneszkövető eszközök, ha viszont az elégetett kalóriák meghatározására kerül a sor, már nem teljesítenek túl fényesen - derül ki a Stanford Egyetem frissen közzétett kutatásából. A viselhető eszközök közül egyértelműen a különböző, sokszor kifejezetten olcsón beszerezhető fitneszkarperecek a legnépszerűbbek, de még a jóval szélesebb funkcionalitást kínáló okosóráknál is egyre inkább a fitneszképességek kerülnek előtérbe, mint legnépszerűbb felhasználási módok - egyértelműen ebbe az irányba pozicionálja például az Apple Watchot is a cupertinói cég. Ennek fényében nem vet jó fényt az egyébként is vergődő iparágra, hogy a kütyük épp azon a területen maradnak leginkább alul, amely a legjobban megmozgatja a felhasználókat.
A kísérlet ugyanakkor nem csak arra irányult, hogy kiderítse, a felhasználóknak mekkora kanál szkepticizmussal érdemes otthon kiértékelni a fitneszkövetőből kapott értékeket, hanem annak vizsgálatára is, hogy a készülékek, illetve az azokból nyert információk alkalmasak-e orvosi felhasználásra, figyelembe vehetők-e a viselők esetleges kezelésekor. A kutatás azért kiemelten fontos, mert az Egyesült Államokban minden negyedik haláleset a szívkoszorúér-betegségek számlájára írható, utóbbiak megelőzésének pedig egyik legjobb módja a rendszeres testmozgás, amelyhez a teljesítmény folyamatos vezetése a legtöbbeknél hatékony motivációt biztosít.
A vizsgálattal a szakértők nem csak maroknyi (néhány éven belül elavultnak számító) készülék teljesítményét igyekeznek meghatározni, de egy szabványos keretrendszer alapjait is lefektetnék, amelyre a későbbiekben megjelenő viselhető eszközök pontosságát érintő kutatások is támaszkodhatnak, és amely egy egységesített skálát biztosít azok besorolására. Ennek alapján pedig az is meghatározható, mely modellek lehetnek alkalmasak akár orvosi felhasználásra is.
A teszt során a Stanford kutatói hét készüléket vizsgáltak, méghozzá az Apple Watch, a Basis Peak, a Fitbit Surge, a Microsoft Band, a Mio Alpha2, a Pulseon, illetve a Samsung Gear S2 eszközöket. A vizsgálat során a felsorolt órák mellett a tesztalanyokat a szakértők laboratóriumi körülmények között, professzionális mérőeszközökkel is felszerelték, amelyek a viselő aktivitását ülés, séta, futás és kerékpározás közben mérték. A tesztalanyok között a kutatók igyekeztek maximalizálni a demográfiai sokszínűséget. A vizsgált készülékekből az adatgyűjtés minden esetben az ahhoz tartozó használati utasításnak megfelelően zajlott, a megfelelő társalkalmazással vagy egyéb felülettel.
A teszt során a szakértők a pulzust és az elégetett kalóriákat vizsgálták, pontosabban azt, hogy a viselt kütyük azokat milyen pontosan követik. Előbbi esetében a fitneszkövetők meglepően jó eredményeket adtak, legjobban kerékpározás közben teljesítettek, az átlagos eltérés a professzionális műszerek eredményeihez képest 1,8 százalék volt - a leggyengébben pedig gyaloglás közben muzsikáltak, itt a hibák átlaga már 5,5 százalékig kúszott fel. Az összes tesztet összevetve a legjobb eredményeket az Apple Watch érte el, amely átlagosan 2 százalékos eltérést produkált a referenciamérésekhez viszonyítva, míg a legtöbb hibát a Samsung Gear S2 vétette, itt az átlag 6,8 százalék volt.
Noha a pulzusmérés során még a gyengébben teljesítő modellek is aránylag elfogadható értékeket produkáltak, az elégetett kalóriáknál már egészen más a helyzet. A Stanford kutatói ebben az esetben is a fenti tevékenységek közben vették górcső alá a készülékekből nyert adatokat, érdekes módon itt épp a séta és a futás volt az, ahol a legjobban teljesítettek a viselhető kütyük - használható eredményt azonban még ekkor sem sikerült felmutatniuk. Az eszközök séta és futás közben a valós értékektől átlagban mintegy 31,8 és 31 százalékkal tértek el, míg az ülő helyzetben eltüzelt kalóriamennyiség esetében átlagosan nem kevesebb mint 52,4 százalék (!) volt a hiba mértéke. A feladat során még az abban legjobban teljesítő FitBit Surge sem tudott a tesztekben 27,4 százaléknál kisebb differenciát produkálni a referenciamérésekhez képest - a leghalványabb teljesítményű PulseOn pedig volt ahol egészen döbbenetes, 92,6 százalékos hibaátlagot produkált.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
De a vizsgálatokból az is kiderült, hogy a fitneszkövetőkkel a hölgy vásárlók járnak (valamivel) jobban: az eltérés ugyanis a férfiaknál minden tesztkészülék esetében számottevően nagyobb volt, mint a női tesztalanyok esetében - átlagosan 4 százalékos eltérésről beszélhetünk. A legpontatlanabbul a vastag csuklójú, magas BMI-vel, azaz testtömegindexszel rendelkező, sötét bőrű férfiak esetében dolgoztak a készülékek, ezek a tényezők mind megnehezítették a méréseket, elsősorban a pulzus vizsgálata során.
A konklúzió tehát: szívverésünk mérésére a modern fitneszkarperecek már alkalmasak, azok eredményei az elfogadható hibahatáron belül mozognak - az elégetett kalóriák mérése azonban köszönőviszonyban sincs a valósággal, még a drága készülékek esetében sem. Ezt jó ha a felhasználók tudatosítják, mielőtt boros áron megvásárolnának egy hasonló eszközt - és ahogy arra a szakértők is rámutatnak, a gyártóknak is felelőssége, hogy termékeik korlátairól megfelelően tájékoztassák a vásárlókat. A FitBit egyébként a TechCrunch-nak nyilatkozva megszólalt az ügyben, kiemelve, hogy a kalóriaadatoknál termékeik "csak becsléseket" biztosítanak. Kalóriakövetésre tehát egyelőre nem érdemes okosórába vagy fitneszkarperecbe fektetni, az elégetett mennyiség becslésekor valószínűleg egy jól irányzott hasra ütéssel sem kapunk kevésbé pontos eredményt.
Értelmetlen pontatlanul mérni
A kutatás beárnyékolja az egyébként sem tündöklő okosóra-piacot, amely létrejötte óta szenved a "killer feature" hiányától, azaz máig nem tudott olyan kiemelkedő funkciót felmutatni, amely miatt nagy tömegek éreznék meg csuklóikon a kütyük hiányát. A leginkább előtérbe tolt képességek ennek megfelelően maradtak a fitneszfunkciók, amelyek egyébként az okosóráknál jóval olcsóbban elérhető karperecek nagy részén is elérhetők - mint látszik azonban ezek használhatósága is jócskán hagy kívánnivalót maga után. A viselhető eszközök piaca az elmúlt időszakban mélyrepülésbe került, amit a korábbi piacvezető FitBit közel feleződő bevételei is jól mutatnak, a területen év elején így az Apple vette át a koronát, talán épp azért, mert terméke, az Apple Watch legalább annyira divatkiegészítő, mint okoskütyü.
Mindenesetre, ahogy a pontos pulzusmérés is mutatja, a fitneszfunkciók és a kalóriakövetés helyezte nem kell, hogy a jövőben is siralmas maradjon, annak javítására Stanford kutatói egy online fórumot is létrehoztak, ahol a felhasználók folyamatosan elérhetik a legfrissebb teszteket az aktuális készülékek pontosságára vonatkozóan. Az érdeklődők a részletes kutatási anyagot itt érhetik el.