Komoly kihívás az operációs rendszer cseréje

2016 elején jelentek meg az első hírek, miszerint az Intel új Kaby Lake architektúráját nem fogják támogatni a Windows 10-nél korábbi Microsoft kliens operációs rendszerek, azaz nem kapnak többé hivatalos biztonsági frissítést. Őszre minden hardvergyártó átvette a kommunikációt a Microsofttól és megerősítette, hogy míg az akkor elérhető Skylake architektúrához megmarad a Windows 7/8/8.1 támogatás, addig a Kaby Lake-re épülő rendszerek csak Windows 10-zel lesznek kompatibilisek, a biztonsági frissítések mellett az illesztőprogramok sem járnak majd ehhez a hardver-szoftver kombinációhoz.

Az IT-szakma jelentős része és a felhasználók is azt remélték, hogy a Microsoft idővel meggondolja magát, de a Microsoft hajthatatlan maradt az áprilisi biztonsági frissítések már tényleg nem érkeztek meg a Kaby Lake-alapú hardveren Windows 7-et és 8.1-et futtató gépekre.

Időközben megérkeztek a piacra az első Kaby Lake-kel szerelt PC-k, immár Windows 10-zel a fedélzeten, és ezzel lassan megkezdődik a Skylake-alapú rendszerek kivonása a forgalomból, és megkezdődik az ügyfelek versenyfutása a raktárakba utolsóként beérkező Windows 7-et és 8.1-et futtatni képes utolsó eszközökért. Ez egyben azt is jelenti, hogy az utánpótlás megszűnésével gyártótól és régiótól függő időpontban, de egészen biztosan el fognak fogyni a boltokból az utolsó ilyen darabok is.

Windows 10? Na és?

De miért is ez a rohanás? Most akkor majd Windows 10 lesz rajta, na és? Nem? A válasz nem ilyen egyszerű. Még egy otthoni felhasználó is futhat bele olyan problémákba, amelyek beárnyékolják egy új operációs rendszer birtokba vételének szépségeit. Ezek kezelése egy vállalat esetében, ahol több tíz, száz vagy netán ezer számítógépet érint a dolog, sokkal nagyobb kihívást jelent, nem beszélve arról a kínos esetről, ha utólag derül fény egy elkerülhető akadály felbukkanására.

Az operációs rendszer változása vagy egy új operációs rendszer beillesztése egy vállalat életébe nagyon nagy változást jelent. Minden felhasználót közvetlenül érint, ezzel találkoznak minden reggel, mikor bekapcsolják a számítógépüket. A Windows verziókban a felhasználó felületek közötti különbség, annak, aki folyamatosan követte a verziókat, nem tűnik nagynak. De azok a felhasználók, akik nem olyan gyakorlottak, vagy folyamatosan alkalmazkodtak a legújabb verziókhoz gyorsan elbizonytalanodhatnak. Elég, ha csak a Windows 7-ig megszokott Start menüre gondolunk, és magunk elé képzeljük a Windows 10 hibrid csempés megoldását. Persze, mindent meg lehet tanulni, mindenhez hozzá lehet szokni, de a vállalatok termelékenysége szempontjából nem mindegy, hogy egy munkatárs teljesítménye mennyit csökken és mennyi idő alatt áll vissza a korábbi állapotra, ha egy teljesen új operációs rendszerrel kell naponta megküzdenie.

Vállalati környezetben minden migráció esetén a felmérési szakaszban kell meghatározni, hogy a különböző felhasználók milyen képességekkel, ismeretekkel rendelkeznek. A kapott eredmények alapján meg lehet szervezni a szükséges oktatásokat, el lehet készíteni a szükséges távoktatási anyagokat, amivel az átállás megkönnyíthető. De mind tudjuk, hogy nincs az az oktatás, ami 100%-ban hatékony lenne, - gondoljunk csak az egyetemi óráinkra – ezért valamennyi felhasználói teljesítmény csökkenéssel mindenképpen érdemes számolni.

A munka java a szakemberekre vár

Az operációs rendszer váltás jelentős munkaoldali része azonban az informatikai osztályoknál jelentkezik. Az egyik legfontosabb feladat a váltást a vállalat életéhez illeszteni, hiszen a vállalatok életüket nem a hardvergyártók és operációsrendszer-fejlesztők bejelentései szerint élik, hanem saját céljaik elérése érdekében működnek, annak megfelelő ritmusban. Ebben kell helyet találni egy a felhasználók jó részét érintő változásnak.  Az új környezetet minden esetben teszteknek kell alávetni, amelyek során eldől, hogy a vállalatnál használt alkalmazásoknak, szoftver-, hardver elemeknek, - beleértve az egzotikus perifériákat, mint egy bankjegyszámláló vagy kevésbé egzotikus nyomtatókat, kártyaolvasólat - mi lesz a sorsa.

Irodai környezetben viszonylag véges számú perifériára kell számítani, azonban a vállalat méretének növekedésével együtt jár az eszközök változatosságának növekedése. Főként, ha egy adott szerverezetnek lehetősége van önállóan IT eszközt beszerezni, megidézve az árnyékinformatika (shadow IT) szellemét. Amennyiben a vállalatnál még egyedi, kis példányszámban létező eszközök is megjelennek, úgy az IT nem ússza meg, hogy velük felvéve a kapcsolatot illesztőprogramért ne könyörögjön. A nagy volumenben gyártott, ún. piaci eszközöknél egyszerűbb a helyzet, a gyártó illesztőprogramokat kínáló weboldalán általában jelzi, hogy az adott eszköznél megjelenik a legújabb operációs rendszert támogató illesztőprogram vagy sem. Utóbbi esetben lehet gondban a vállalat, mert el kell döntenie, hogy lecseréli az eszközt vagy olyan területre száműzi, ahol meghagyja a régi klienseket is. Utóbbi esetben azonban számolnia kell a több egyidejű operációs rendszer támogatásának extra költségeivel, ami tartósan fennmarad a migrációs projekt befejezését követően is.

Nem különb a helyzet az alkalmazásokkal kapcsolatban sem. Egy új operációs rendszer bevezetésénél mindig felmerül a kérdés, hogy a jelenleg használt alkalmazások fognak-e működni az új rendszeren. Mivel az ezzel járó munkaigény az alkalmazások számától függően nagyon eltérő lehet, a felmérés során elengedhetetlen meghatározni, hogy mik azok az üzletileg kritikus alkalmazások, aminek a működése nélkül nem lehet végrehajtani a migrációt. Ha ezek nem működnek, úgy a migráció a vállalat működőképességét veszélyezteti, ezért nem érdemes belefogni. De még az ilyen alkalmazások esetén sincs veszve minden, több opció is kínálkozik a szervezetnek.

Egyedileg fejlesztett alkalmazások esetén – ezek azok az alkalmazások, amiket kifejezetten a cég igényeire szabtak, egyedi kódot tartalmaznak – három út áll előttünk.  Az első, amennyiben az alkalmazás egy egyszerűbb, saját, belső vállalati fejlesztés. Ekkor a programot a cég saját magának fejleszti, a fejlesztők könnyen elérhetők, ezért a módosítási igények egyszerűen kielégíthetőek. Némi időt rátervezve a projektben lehetőség van az alkalmazás új operációs rendszerrel történő kompatibilitásának biztosítására.

Amennyiben az alkalmazást külső cég vagy vállalkozó fejlesztette, úgy a módosításhoz új szerződésre vagy beruházásra lehet szükség – ha ez a cég még létezik.

Végül a harmadik lehetőség, amikor nem érhető el a korábbi fejlesztő vagy az átfejlesztés költsége olyan magas, hogy alternatív megoldás keresése szükséges. A legtöbb ilyen esetben az alkalmazás kiváltás az egyetlen jól járható út.

Az egyedihez hasonló a helyzet a gyári ún. „dobozos” alkalmazásokkal, ahol a gyártó vállal kompatibilitást az új operációs rendszerrel. Itt ugyan előfordulhat, ha a vállalat által használt változat támogatása nem terjed ki a kívánt operációs rendszerre, ezekben az esetekben új licenceket vagy frissítési, támogatási szerződést kell vásárolni a gyártótól. Ilyen lehet a víruskereső, de akár az Office programcsomag is. Szerencsére ezeknél az alkalmazásoknál ritkán fordul elő, hogy a vizsgált termék gyártója jogutód nélkül tűnne el a piacról, így teljes kiváltásra kivételes esetekben van csak szükség.

Ha már korábban szó volt róla, itt sem érdemes elmenni amellett, hogy alkalmazásfrissítés vagy csere esetén a felhasználókat az új operációs rendszeren kívül oktatni kell az új alkalmazásokban megjelelő változásokra is!

Migrálni - a felhaszálók adatait is

A klienseken vállalattól és vállalti kultúrától függően lehet több vagy kevesebb személyes adat, valamint a cég szempontjából is fontos dokumentum és adat. Ezeknek az elérhetősége kulcsfontosságú mind a felhasználó, mind rajta keresztül a vállalat számára. Míg a személyes adatok migrációjával kapcsolatban az IT egyszerűen eldöntheti, hogy szán-e rá erőforrást, vagy rábízza a felhasználóra, addig az üzleti adatok elérhetőségének biztosítása, azaz az áttöltésnek a felelőssége egyértelműen az IT szervezeté. Bár a folyamat egy része automatizálható, és léteznek a migrációt támogató segédprogramok, még a legszigorúbban szabályozott környezetekben is jelentős erőforrásokat köt le az IT részéről a felhasználói adatok, dokumentumok felmérése és a profil migrálásának végrehajtása.

Végül, de nem utolsósorban az IT-nak a saját működésébe is be kell illeszteni az új operációs rendszert, mint komponenst (lemezképek, szoftverterítés, támogatási szerződések stb.). A feladat végrehajtása során továbbá szükség van a teljes üzemeltető, támogató személyzet felhasználókénál jelentősen mélyebb oktatására, szükség esetén új folyamatok kialakítására, továbbá fel kell készülni a migráció során – és esetleg után is - a két különböző operációs rendszer párhuzamos működésére. Ez önmagában sem kis feladat, hát még ha hozzávesszük az összes feljebb olvasottat.

Vajon, mi volt a cikk célja? Elmesélje az operációs rendszer migráció kihívásait vállalati környezetben? Ez is. De sokkal inkább az, hogy felhívja a figyelmet egy apró hardver architektúra változás következményeire. Mit tehet az, aki a fentieket elolvasva úgy dönt, hogy minél később jön el a migrációs projekt, annál boldogabb az élet? Sorban áll az utolsó Skylake-alapú gépekért, például a T-Systemsnél Dell EMC eszközökért.

[A T-Systems Magyarország megbízásából készített anyag]