Szerző: Asztalos Olivér

2017. április 24. 09:54

Az Amazon szerint rossz az Oracle adatközpontos megközelítése

Az Amazon felhős üzletágának egyik kulcsembere részletezte az adatközpontos infrastruktúra mögött álló szempontokat.

Az AWS egyik vezető mérnöke vitatja az Oracle adatközpontos irányát. James Hamilton az Amazon adatközponti kezdeményezéseiért felelős felsővezető az Oracle társ-CEO-jának egyik friss interjújára reagálva mondta el, hogy szerinte hol hibázik a vállalat hozzáállása, és miben jobb az Amazon, illetve két nagy konkurense, a Google és a Microsoft.

Az Amazon szakemberénél látszólag az csapta ki a biztosítékot, hogy Mark Hurd kétszer gyorsabb szerverekről, fürgébb (jobban optimalizált) adatbázisokról, ezzel együtt pedig kevesebb, de nagyobb méretű adatközpontról beszélt. A társelnök ezek mellett megpendítette, hogy vállalata tavaly csupán 1,6 milliárd dollár költött adatközpontjainak kapacitásbővítésére, miközben az Amazon-Google-Microsoft trió ennek összesen tizennyolcszorosát, 31 milliárd dollárt égetett el fejlesztésekre. Az Oracle álláspontja szerint ez nem a cég lemaradását tükrözi, az említett "gyorsabb" és "jobban optimalizált" megoldásokkal így is versenyképes a cég publikus felhője, amely így kevesebb befektetéssel, néhány adatközpontból képes kiszolgálni a globális igényeket.

Hamilton szerint az Oracle kevesebb adatközpontos hozzáállása két nagy alapvető problémát generál: a késleltetés és a redundancia is fejtörést okozhat. A késleltetés elsősorban az adatközponthoz viszonyított fizikai távolság függvénye, míg a redundancia optimális esetben a központok számával javul. Az Amazon szakembere továbbá erősen kételkedik abban, hogy az Oracle-nek van, vagy valaha is lesz a konkurensek alternatíváihoz viszonyítva kétszer gyorsabb szervere.

Ezen felül az AWS-mérnök kiemelte, hogy amíg cége, illetve a Google-és Microsoft folyamatosan igyekszik egyedi hardveres fejlesztésekkel (pl. Google TPU, Microsoft FPGA) is gyorsítani, illetve hatékonyabbá tenni adatközpontjainak működését, addig az Oracle eddig nem lépett hasonló irányba. Emellett az adatbázisok teljesítményének javítása sem egyedi, ezen mindegyik nagyobb felhőszolgáltató folyamatosan dolgozik, amit ráadásul több kisebb adatközpont esetében hatékonyabban lehet végezni.

Az Amazon vezető mérnöke szerint az Oracle megközelítésének további hátránya, hogy egy bizonyos méret felett rosszul skálázódnak az adatközpontok. Egy bizonyos pont felett az energiaellátás költsége és a hálózati infrastruktúrával kapcsolatos többletterhelésekből eredő negatívumok meghaladják a méretgazdaságosságból származó az előnyöket. Az AWS ebből a megfontolásból 25-30 megawatt környékére limitálja adatközpontjainak energiafelvételét.

Hamilton szerint a hatalmas adatközpontok egy hátulütője, hogy azok elérése túlságosan függ az úgynevezett last mile, tehát a telekommunikáció infrastruktúra utolsó lábának tekinthető, közvetlenül az ügyfél előtt lévő hálózatok minőségétől, illetve terheltségétől. Ezzel a kitettséggel szemben jó védettséget kínál a több, kisebb egység, amellyel jobban skálázható az aggregált sávszélesség.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A több kisebb központ mellett további érvként sorakozik fel, hogy így könnyebben megoldható, hogy az adatok az adott régió vagy ország határain belül maradhatnak. Ez bizonyos esetekben a legfontosabb szempont, pénzügyi, illetve állami adatokat, valamint azok bármilyen biztonsági mentését például számos esetben törvényileg tilos a határokon kívül tárolni, ami automatikusan kizárhat bizonyos szolgáltatókat.

A két vállalat felhős szolgáltatása tehát merőben eltérő megközelítést alkalmaz, ami a technikai felépítés mellett a piaci tálalásban is jól tükröződik. Míg az Oracle a nagy számítási kapacitást sugalló Exadata márkanév alatt értékesíti szolgáltatását, addig az AWS a megbízhatóságot és a skálázhatóságot emeli ki.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról