Startupoknak is kihívás az új fejlesztő felvétele
A startupok nehézségei közt szerepel a feladatok priorizálása, az erőforrás elosztás és az időgazdálkodás is, de a legnagyobb kihívást magasan a tehetséges, új fejlesztők megtalálása jelenti. A cégek technológiai problémáin valószínűleg az sem segít, hogy sokan egyáltalán nem mérik a fejlesztői teljesítményt.
Startup státuszú cégeket mért fel technológia szempontjából a magyar alapítású Coding Sans szoftverfejlesztőcég, amelynek eredményeit a State of Software Development at Startups 2017 jelentésben közölte. Az online kérdőívet 126-an töltötték ki, többségében európai startupok közül (főként a technológiai vagy a mérnök csapat irányítói), de a válaszadók székhelye közt megjelent a kontinensek nagy része.
A legtöbben a megkérdezettek közül IT szolgáltatással vagy tanácsadással foglalkoznak (26,2 százalék), emellett szerepeltek startupok például a marketing, pénzügyi, egészségügyi, oktatási területről is. A kitöltők nagyjából negyede a magvető fázisba, másik negyede az első körös befektetésbe tartozik, harmadik negyede önerőből próbálkozik, a többiek pedig angyal befektető segítségét vették igénybe vagy már több körös befektetésnél tartanak - mindezt tükrözi a munkavállalók számának teljesen változatos eloszlása, de túlnyomó többségben száz fősnél kisebb cégek válaszait dolgozza fel a felmérés.
A kérdéssor összeállításával az volt a cég célja, hogy bemutassa a startupok nehézségeit és hozzáállását a technológiával kapcsolatban, akár a fejlesztők toborzásáról, a projektmenedzsment és kommunikációs eszközök használatáról vagy a fejlesztéshez használt nyelvekről van szó.
Másfél hónap egy új fejlesztő felvétele
Nem meglepő módon a tehetségek megtalálása a legnehezebb a startupok számára, amelyet a válaszadók 35,5 százaléka jelölt be a kihívásokról szóló kérdésben. Legnépszerűbb megoldásként fejvadászokat vagy ügynökségeket alkalmaznak a csapatok, hogy levegyék a vállukról a problémát, csak ezt követően használják a szakértői kapcsolatukat, vagy tesznek közzé álláshirdetéseket a portálokon.
Egy másik kérdésben viszont a módszerek hatékonyságára kérdezett rá a kérdőív, amelyben eltért a sorrend az előzőtől. Eszerint a munkavállalói ajánlás a leghatékonyabb 35 százalék esetében, míg 30 százalék a szakmai kapcsolatokra támaszkodik és csak 14 százalék szavazott a toborzó cégekre. A tapasztalataik szerint összességében másfél-két hónapba telik egy szoftverfejlesztő megtalálása a csapatba.
Startupok nehézségei
Felvételnél természetesen a munkatapasztalat számít leginkább (68,5 százalék), de szorosan követi az a szempont, hogy mennyire tud beilleszkedni a fejlesztő a csapat kultúrájába (60 százalék). Az viszont csak néhány esetben (4-5 százalékban) számít, hogy valaki rendelkezik-e alap- vagy mesterképzéses diplomával, illetve bármely más bizonyítvánnyal.
A jelöltet a startupok főleg az érdekes és kihívást jelentő feladattal igyekeznek meggyőzni (78,7 százalék), második érvként a csapat előnyei szerepelnek (63,8 százalék), sokkal kisebb arányban jelenik meg a rugalmas munkaóra (38,6 százalék), de még ennél is kevesebben próbálják rávenni az új munkaerőt a részvényopciók és a távmunka lehetőségével (nagyjából 30-30 százalék). Az utolsó sorban pedig a magas fizetés szerepel (10,2 százalék), ami a startupoknál ugyan nem meglepő, de sok fejlesztőt távol tarthat a munkától.
Projekt-, termékmenedzsment és kommunikáció
A kérdőív kitöltőinek negyede szerint problémát jelent a fejlesztések fontosságának a meghatározása is, ennek érdekében a cégek a célcsoportjukat szokták felkeresni kérdőívvel vagy interjúval. Másik lehetőségként egy tapasztalt termékmenedzsert alkalmaznának vagy pedig ők maguk töltenének több időt a termék feladatainak meghatározásával. Harmadik megoldás a napi szintű stand-upok vagy a célzottan a fejlesztések sorrendjéről szóló megbeszélések rendezése.
Szinte mindenki használ valamilyen projektmenedzsment eszközt a válaszadók közül, leginkább a Jira emelkedik ki (37 százalék), ezt követi a Trello, az Asana és a Github. Főleg azt használják mérési módszerként a startupok, hogy mennyi feladat készül el (61 százalék), és emellett a kód megbízhatósága, a fejlesztő gyorsasága és a kijavított hibák száma is 20-30 százalékban jelenik meg, mint ahogy az is, hogy a kitöltők közül 27 százalék egyáltalán nem használ semmilyen mérést.
A kommunikációs eszközök közül egyértelműen a Slack a legerősebb (85,7 százalék), még az általánosan népszerű e-mailt (66,7 százalék) is megelőzi. Ennél kisebb a népszerűsége a Google Hangoutsnak (38 százalék) és a Skype-nak (37,3 százalék), a hagyományos megbeszélések szervezésének pedig már csak az ötödik hely jut a startupok életében.
Legnépszerűbb a JavaScript
A programozási nyelvek közül a startupok körében is a JavaScript a legnépszerűbb (52,4 százalék), mint ahogy az a nem csak startupokról szóló, sokkal több fejlesztőt felmérő Stack Overflow felmérésben is tapasztalható. A második legfontosabb a startupok számára viszont a Java (36,5 százalék), amelyet a Python, a PHP és a Swift követ, míg a C# csak a hatodik helyet éri el. Arra a kérdésre, hogy a következő egy évben milyen nyelv használatát szeretnék bevezetni, sokan azt válaszolták, hogy egyáltalán nem terveznek ilyet (42,9 százalék). Akik mégis, ők a JavaScript, Python, TypeScript és Go nyelvekben gondolkodnak.
Milyen nyelveket használnak és mit terveznek használni?
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az egyéves tervek közt főleg az új funkciók fejlesztése szerepel (44,9 százalék), de sokan vannak elfoglalva a termék skálázásával (19,7 százalék) és a "deszkamodell" (MVP) elérésével is (17,3 százalék), amely nyilván a startup aktuális fázisával van összefüggésben.
Metodológia
A Coding Sans 2017. február és március között küldött ki 45 kérdésből álló, angol nyelvű online kérdőívet startupok számára. A népszerűsítést e-mailen, közösségi oldalakon, partnereken és más cégeken keresztül végezték. A kérdőívben nem szerepeltek személyes kérdések, csak a cégre vonatkozó adatok. A kérdéssort 126 olyan személy töltötte ki, akik a startupon belül technológiával foglalkoznak. Földrajzi eloszlás szerint a legtöbben Európában vannak (55,6 százalék), de a válaszok közt megjelennek amerikai (19 százalék), ázsiai-ausztrál (14,4 százalék), afrikai (11 százalék) startupok egyaránt. Az eredmények nem reprezentatív felmérés adatait tartalmazzák.