Meddig látnak a felhőben a hazai cégvezetők?

Viszonylag széles cégvezetői körben vizsgálta a Bell Research a Microsoft és IVSZ kérésére a felhős szolgáltatásokhoz kapcsolódó attitűdöket itthon. Érdekes, de nem meglepő eredmények rajzolódnak ki a válaszokból, ezekből szemezgettünk (nyugi, Microsoft-specifikus kérdések nem lesznek).

A kihívás: hatékonyság és megfelelés

A nagyvállalati beszállítók egyik szokásos mantrája, hogy az új rendszerekkel vagy szolgáltatásokkal lényegesen gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra, a felhasználói igényekre és a versenytársak lépéseire: egy konvergens rendszerrel például gyorsabban üzembe állítható egy új belső alkalmazás vagy egy külső szolgáltatás. Ez az igény azonban a kutatásban egyáltalán nem köszön vissza, a megkérdezett felsővezetők összességében legalulra sorolták az új piacokon való megjelenés és az új termékek/szolgáltatások bevezetésének kihívását. Hasonlóképp meglepetés, hogy a digitalizáció kulcsa, a döntéshozók támogatása információkkal, jelentésekkel szintén nagyon hátul van a céges gondolkodásban - különösen a CEO-k körében.

Ennél sokkal-sokkal fontosabb viszont a törvényi (szabályozási) megfelelés. A hazai nagyvállalatok és állami intézmények hagyományosan erősen szabályozottak, nem véletlen, hogy a felsővezetők számára ez a legelső és legfontosabb kihívás. A következő három kihívás pont ennyire beszédes: a cégek költségcsökkentést (üzleti és IT oldalon) illetve hatékonyságnövelést szeretnének elérni - vagyis többet kihozni a jelenlegi feltételek között.

Ezt visszhangozza a vállalati felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban megfogalmazott elvárások listája is. Az első helyen a biztonság, a második helyen pedig a jogszabályoknak történő megfelelés szerepel, ezeket a megkérdezettek 91 illetve 87 százaléka tartotta fontosnak vagy nagyon fontosnak.

Ezzel párhuzamosan érdemes mélyebben megvizsgálni a várható nehézségekre, félelmekre vonatkozó várakozásokat. Itt is a jogszabályi és céges adatvédelmi előírásoknak való megfelelés jár az élen, a válaszadók 64 százaléka jelölte ezt meg potenciális nehézségként. Rögtön utána következik 57 százalékkal a külső szolgáltatótól való függés, majd a bevezetéssel járó plusz költségek (41 százalékkal) - mindössze 5 százalék válaszolta azt, hogy nem számít semmilyen komolyabb akadályra a bevezetés során. Érdekesség, hogy minimális, 16 százalékos azok aránya, akik a belső IT ellenállását veszélyként vagy nehézségként fogják fel.

A felhő: SaaS (leginkább)

Azt már egy ideje tudjuk, hogy a cégek nem nagyon szeretik a CAPEX-et, vagyis a hatalmas, egyösszegű beruházásokat, helyette inkább a működési költségként (OPEX) elkönyvelt folyamatos fizetési konstrukció fekszik nekik. Ezt a kutatás is visszaigazolja, a megkérdezettek 46 százalékának nincs preferenciája, azok közül azonban, akiknek van, a folyamatos fizetés toronymagasan vezet (37 százalék) az egyszeri kifizetéssel (14 százalék) szemben.

A felhős szolgáltatások ismerete és használata jelenleg szinte kizárólag a SaaS (software as a service) megoldásokra korlátozódik - itt viszont látványos áttörés zajlott az elmúlt években. A CEO-k körében például már 100 százalék ismer a levelezés-csoportmunka-dokumentummegosztás területén felhős rendszert, 83 (!) százalék pedig használja is. A céges közösségi oldalakat szintén 100 százalék ismeri, itt viszont lényegesen alacsonyabb, 56 százalék az adoptációs ráta. Végül a PaaS/IaaS rendszerekre kérdez rá az interjú, itt az ismeret 50, az adoptáció 28 százalékos.

^{Felhős szolgáltatások fajtái - CEO-k vs IT-vezetők}

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Az informatikai vezetők válaszai alapján jóval árnyaltabb a kép. Az adoptációban itt is a levezelés-csoportmunka-dokumentummegosztás vezet (71 százalék), ezt követi a vállalati közösségi oldal (43 százalék), majd némileg lemaradva következik a kommunikáció (üzenetküldés-csevegés-konferenciahívások) 38 százalékkal - és ez bizony mind SaaS. A PaaS/IaaS csak a negyedik helyre fut be 33 százalékos adoptációval és szerény, 71 százalékos ismertséggel. Még ez is jobban áll azonban, mint a felhős CRM, amely 14 százalékos adoptációt tud felmutatni, annak ellenére, hogy az elmúlt években minden nagyobb beszállító ebbe az irányba mozog.

Digitalizáció: igény, az lenne rá

Mindenképp pozitív, hogy a digitalizáció fenyegető réme (vagy más megvilágításban csábító jövőképe) már a csúcsvezetők fejében is ott van. Sőt: a válaszadók 65 százaléka már arról számol be, a digitalizáció már jellemző az általa vezetett cégre - semleges választ 19 százalék, nemlegeset pedig 16 százalék adott. Érdekes, hogy a beosztás szerint nincs érdemi különbség a vezetők között, arányaiban nagyjából minden terület vezetői hasonlóképp vélekedtek.

Ennél árnyaltabb a kép, amikor a cég digitalizációs törekvéseiről a versenytársakhoz viszonyítva kérdeznek a kutatók: ebben már csak a válaszadók 1 százaléka (kizárólag CEO-k) mondja azt, hogy jelentős mértékben a versenytársak előtt járnak, 29 százalék pedig lemaradást lát. Itt már látványosabb a perspektíva-különbség a felelősségi terület szerint, a CEO-k sokkal rózsaszínebb képet látnak, mint az IT-vezetők.

Metodológia

A kutatás telefonos interjúval készült, 2016 decemberének első felében. A célcsoportot a Microsoft Magyarország ügyfélkörébe tartozó hazai nagyvállalatok és nagyintézmények vezetői, egészen pontosan az üzleti területek "C" szintű (CEO, CFO, CTO/CIO) vezetői vagy első helyettesei adták. A 10 perces interjúkon összesen 75 válaszadó vett részt, ezek között 18 ügyvezető, 32 pénzügyi vezető, 3 marketinges, 1 értékesítési és 21 informatikai vezető. A módszertanból adódóan a felmérés nem reprezentatív, de jól illusztrálja a legtöbbet költő szervezetek vezetőinek vélekedését.

Az adatok értelmezésében Béres András működött közre, mint az Invitech Solutions termék- és folyamatmenedzsment vezetője, az IVSZ Adatközpont és Felhő munkacsoportjának tagja.