Ki módosíthatja a traktort?
Kalóz firmware-ekkel szabadulnának meg a gyártók láncaitól a traktortulajdonosok, az erre vonatkozó szabályozások azonban jó esetben is homályosak. Az Egyesült Államok mezőgazdászai azonban nem várnak a törvényhozásra, tört ukrán szoftverrel veszik vissza a hatalmat gépeik fölött.
A szoftverfejlesztők és a kalózok háborúja hosszú múltra tekinthet vissza, annak leghangosabb csatáit jellemezően az újonnan megjelenő játékok védelme körül vívják. Folyamatosan nyílnak ugyanakkor az új frontvonalak a konfliktusban, a feltört szoftverekkel ezúttal a traktorgyártóknak gyűlik meg a bajuk - bár jelen helyzetben könnyen értelmezhetjük fordítva is a helyzetet, azaz a traktortulajdonosok vakarják a fejüket a védett szoftverek, illetve az utóbbiak által erősen korlátozott javítási lehetőségek miatt.
A probléma onnan ered, hogy számos mezőgazdasági munkagépgyártó, élükön a John Deere-rel, szoftveres korlátokkal gyakorlatilag ellehetetlenítette gépeinek otthoni, netán máshol végzett "illetéktelen" javítását és módosítását. Ez az iparágban dolgozók zömének komoly érvágást jelent: a traktorok, kombájnok házilagos javítása a legtöbb helyen bevett gyakorlat, és nem utolsó sorban jelentősen olcsóbb, mint a gyártó szakembereit kihívni és velük végeztetni a munkát. A traktor- és hasonló géptulajdonosok körében tehát világszerte komoly felháborodást vált ki a javítások szoftveres gátlásának egyre általánosabb trendje - amelyet igyekeznek is megkerülni, méghozzá jellemzően Kelet-Európából származó tört firmware-ekkel.
A kalóz traktorszoftverek csereberéjének a Motherboard mélyebben is utánajárt. A John Deere példájánál maradva, a gyártó legutóbbi, októberben kiadott felhasználói licencszerződésében szinte minden javítást vagy módosítást megtilt munkagépein, ráadásul a megállapodással gépekhez tartozó szoftver hibájából adódó termény-, vevőkör- vagy profitvesztés miatti perindítást is meggátolja. A farmereknek tehát meg van kötve a keze, a gépekhez kizárólag a John Deere viszonteladók, illetve a vállalat által hitelesített szervizek nyúlhatnak hozzá probléma esetén.
Ez nem csak a gyártó saját technikusai által benyújtott vaskos számlák miatt jelent gondot a gépek tulajdonosainak, de a potenciálisan kieső munkaidő, illetve bevételek miatt is. Ha például egy traktor munka közben valamilyen kisebb meghibásodás miatt leáll, azt az üzemeltető jelen állás szerint jó eséllyel nem tudja az ülés alól a villáskulcsot felkapva helyben - legálisan - megoldani, ki kell hívnia a gyártó egy emberét. Még abban az esetben is, ha egyébként hozzáférhető komponensről van szó, amelynek cseréjéhez megvan a megfelelő felszerelése és pótalkatrésze a gép tulajának, a csere után a gyártó szoftveresen tiltja a munkagép elindítását, amíg ahogy a lap által megszólaltatott egyik farmer fogalmaz, "ki nem vezet a helyszínre egy technikus és be nem dug egy USB kábelt". A kiszállás alapdíja a John Deere esetében 230 dollár, amelyhez 130 dolláros óradíj adódik.
Az eredmény, hogy egyre több farmer "szaladgál feketepiacon vásárolt, tört ukrán John Deere szoftverrel". A tört firmware-ek jellemzően a zárt, csak meghívással elérhető fórumokon cserélnek gazdát, ahova az üzemeltetők belépődíjat is szednek. A Motherboard újságírójának például egy külső weboldalon kellett megvásárolnia egy 25 dolláros diagnosztikai eszközt - a pénzért cserébe persze nem a készüléket kapta meg, hanem a fórumra való belépéshez szükséges kódot. Az oldal tanúsága szerint a traktorok szoftvereinek zömét Ukrajnában, Lengyelországban és más, Kelet-Európai országokban törik fel, majd értékesítik a nyugatabbra dolgozó farmereknek.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Utóbbiak több szoftver közül is válogathatnak a gépek szervizeléséhez, a repertorában akad diagnosztikai program, amellyel kalibrálható többek között a turbó vagy épp a befecskendezés, de különböző egyéb fájlok is elérhetők, amelyek a jármű egyes specifikus részeinek beállításához használhatók. A fórumokon mindezek mellett akadnak még licenckulcs-generátorok, a gépek sebességkorlátainak feloldásához szükséges eszközök, vagy akár egyedi kábelek is, amelyekkel a traktorok PC-khez csatlakoztathatók.
A gyártók a szoftveres megkötések mellett azzal érvelnek, hogy a gépek firmware-ének módosításával fennáll a veszélye, hogy az adott jármű nem fog megfelelően működni és a felszerelést vagy akár annak üzemeltetőjét is veszélybe sodorhatja. A John Deere szerint továbbá annak a lehetősége is adott, hogy az átírt szoftverrel a gépek már nem felelnek majd meg az adott régióban hatályos környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak. A farmerek, illetve érdekvédelmi képviseleteik szerint ugyanakkor mindez terelés, a vállalatok teljes kontrollt akarnak termékeik felett, azt követően is, hogy azok kigördültek a traktorszalonból - továbbá új bevételi forrásokat a javítási-karbantartási munkákból.
Az Egyesült Államokban egyébként a szerzői jog érvényes részeit kodifikáló DMCA kivételeit a Kongresszus Könyvtár szabályozza, ennek 2015-ben hozott rendelete szerint a tulajdonosoknak lehetősége van azoknak a programoknak a módosítására, amelyek a szárazföldi motoros járművek, így a mezőgazdasági gépek működéséért felelnek, abban az esetben, ha nincs más lehetőség az adott jármű diagnosztikájának, javításának vagy törvényes módosításának elvégzésére. Az egyelőre nem eldöntött kérdés, hogy ez legitimálja-e, hogy tört ukrán firmware fusson a traktorokon - a farmerek jelentős része azonban vélhetően sem a jogalkotókra, sem pedig a gyártók kiszálló technikusaira nem szándékozik várni.