Elköszön a Unitytől az Ubuntu

Lényeges változás előtt az Ubuntu, a népszerű Linux disztribúció búcsút int az utóbbi években megismert Unity felhasználói felületnek, helyette a korábban is használt GNOME-ra vált vissza - már jövőre. Ezzel párhuzamosan a rendszer mobilos variánsai is lehúzzák a rolót, az ubuntus tabletek és telefonok ezzel végleg elköszönnek. A rendszer mobilos változatának eltűnése valószínűleg senkit nem ér majd meglepetésként, a rendszer kivezetését a legtöbben az utóbbi évben már tényként kezelték, sikertelenségéről korábban mi is megemlékeztünk.

A stabil Ubuntu kiadásokba hat évvel ezelőtt, alapértelmezett UI-ként bevezetett Unityt a GNOME az Ubuntu jövő áprilisban érkező 18.04 LTS kiadásában váltja le. A lépés magának a rendszernek a fejlesztésére persze nem lesz egyéb hatással, ahogy azt a felület kivezetését bejelentő blogposztjában Mark Shuttleworth, a Canonical alapítója igyekszik hangsúlyozni, az asztali Ubuntu fejlesztése töretlenül folytatódik majd, és a korábbi, még Unityvel megjelent LTS kiadásokat is változatlanul karban tartják, azok támogatási időszakának végéig. A cégnél Community Manager pozícióban dolgozó Michael Hall az Ars Technicának azt is megerősítette, hogy a Unity búcsújával az Ubuntu a Mir display szervertől is elköszön, helyette pedig a GNOME-mal a rivális Waylandre áll át.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Ahogy azt Shuttleworth is elismeri, a piac végül nem osztotta az alapító, illetve a cég vízióját, miszerint a jövőt a telefonos-PC-s konvergencia jelenti, lehetőleg szabad szoftver formájában, amely feloldhatja az iparág "frusztrációját" a jelenleg elérhető zárt megoldásokkal szemben. Bár az első ambiciózus, dokkolóval asztali géppé alakítható Ubuntu telefon tervét a közönség nagy lelkesedéssel fogadta, az kevésnek bizonyult a közösségi finanszírozással támogatott projekt életre keltéséhez. A közönség, ahogy Shuttleworth fogalmaz, a "inkább a biztos rossz, mint a bizonytalan jó" ("Better the devil you know") vonalon maradt, így a hardverplatformok közötti hídnak szánt Unity sosem tudta igazán elérni a célját. Az alapító szerint ezzel együtt egy jól használható, stabil és esztétikus felületről van szó - a piaci akaratot ugyanakkor a vállalat kénytelen tiszteletben tartani.

A Mir különösen, de a Unity önmagában is rengeteg erőforrást vitt el a Canonicaltól, asztali környezetben alapvetően ez volt, amivel a vállalat hozzájárult a linuxos világhoz - szinte nem lehet túlragozni, hogy mekkora hátraarcot jelent a cég részéről a felület kivezetése. A Mirt a cég egyébként 2013-ban jelentette be, de stabil kiadást a display szerver máig nem látott. A megoldás a Unity 8-cal debütált volna, utóbbi azonban csak műszaki előzetes ("technical preview") formában látott napvilágot, legalábbis asztali környezetben. Mobileszközökön ugyanis a cég már élesítette a kifejezetten érintésbarátra tervezett felületet, noha sikert ezzel sem sikerült elérnie.

Ennek megfelelően a Canonical inkább a cég növekedést produkáló ágazataiba fekteti erőforrásait, kötődjön bármennyire is a most leköszönő kezdeményezésekhez. Shuttleworth az erősségek között a cloudos és IoT projekteket említi, kiemelve, hogy a legtöbb nyilvános cloud munkaterhelés, illetve a legtöbb privát cloud infrastruktúra Ubuntun nyugszik. Mindezek mellett az autóiparhoz, gépi tanuláshoz, robotikához és hálózatkezeléshez kapcsolódó IoT megoldások zöme is a rendszerre támaszkodik, sok esetben egyéb, a Canonicaltól származó kereskedelmi szolgáltatásokkal kiegészülve.

A cég tehát a jövőben az asztali, szerveres és virtuális gépekre csiszolt Ubuntu mellett az OpenStack és Kubernetes felhőinfrastruktúra-termékekre, illetve további felhős környezeteket célzó megoldásaira fókuszál majd, mint a MAAS, LXD, Juju és a BootStack - továbbá természetesen az említett IoT sem marad ki a sorból, az Ubuntu Core-ral az élen.