Szerző: Habók Lilla

2017. február 20. 09:30

Facebook-manifesztó: ilyen lesz Zuckerberg világa

Nem kérdés, hogy a Facebook mekkora hatalommal és befolyással rendelkezik a társadalomban, napi 1,2 milliárdos felhasználószám mellett. Mark Zuckerberg nem csak tisztában van a hatalmával, hanem társadalmi változásokat is el akar érni a közösségi oldalon keresztül. Ezeknek a céloknak ad hangot a Facebook-kiáltvány.

Nagyon hosszú bejegyzést írt Mark Zuckerberg a közösségi óriás általa elképzelt küldetéséről és jövőbeli céljairól. A Facebook-kiáltványként hivatkozott nyilatkozat lényegében az oldal globális "világmegváltó" törekvéseit foglalja össze. Az 5700 szavas dokumentum öt téma köré csoportosítja a terveket, melyek a támogató, biztonságos, tájékozott, állampolgárilag elkötelezett és befogadó közösség megteremtését célozzák.

"Ezekben az időkben a legfontosabb, amit a Facebooknál tehetünk, az a társadalmi infrastruktúra fejlesztése, hogy erőt adjunk az embereknek egy olyan globális közösség megteremtésére, amely értünk dolgozik." - mondja Zuckerberg. A vezérigazgató elképzelése szerint ugyanis a közösségi oldal eddig csak a barátok és a családok összekötésére fókuszált, viszont a következő időszakban emelné a tétet, és inkább a "társadalmi infrastruktúrát" vagyis a manifesztumban tárgyalt öt témakört fejlesztené a maga eszközeivel.

A kiáltvány elemzését Lévai Richárd, az RG Stúdió marketing vezetője segítette, aki szerit "Zuckerberg írása úgy ábrázolja a Facebookot, mint egy rendkívül sok nemzetből álló országot. Egy olyan teret, amelyik összefog társadalmilag nagyon színes, de alapvetően különböző csoportokat. A megosztottság alapja azonban nem feltétlenül nemzeti, és nem is nyelvi. Sokkal inkább kulturális." - mondta a közösségi média szakértő a HWSW-nek.

Az alfejezetek különböző társadalmi problémákat vázolnak fel, majd bemutatják a Facebook erre adott válaszait, és jövőbeli konkrét fejlesztési terveit. A legutóbbi adatok szerint 1,23 milliárdos napi aktív felhasználószámmal rendelkező oldal stratégiájával érdemes foglalkozni, hiszen hatalmas befolyásoló ereje lehet a társadalomra. Az viszont egy másik kérdés, hogy a társadalmi változásokat feltétlenül egy hirdetésekből élő nagyvállalat gondjaira érdemes-e bízni. A kritikusok azt is hozzáteszik, hogy az oldal nem egymással köti össze az embereket, hanem inkább a Facebookhoz köti őket.

A Facebook-társadalom csoportjai

Először is a globális közösség létrehozását a Facebook-vezér több millió kisebb, baráti csoporton keresztül képzeli el, amelyek támogatják egymás "személyes, érzelmi és spirituális szükségleteit". Ezek a közös értékeket valló csoportok mindig is fontosak voltak az emberek életében, de (a Zuckerberg által nem hivatkozott adatok szerint) az 1970-es évek óta hanyatlik a helyi közösségekben résztvevők száma, amely társadalmi és közgazdasági okokra is visszavezethető.

Adja magát a manifesztum magyarázata, hogy az online kommunikáció közvetítésével ezek a csoportok újraalakulhatnak. Gyakorlatilag minden témában lehet már Facebook csoportot találni, vagy annak hiányában újat létrehozni, a közölt adat szerint ezeknek jelenleg több mint 1 milliárd felhasználó tagja. A tagok pedig gyakran nem csak az online felületen tartják a kapcsolatot, hanem személyes találkozót is szerveznek.

Az viszont a felhasználókat jelenleg nem jellemzi, hogy önállóan új csoportokat keresnének, hanem inkább a barátaik meghívására alapoznak. A Facebook ezért szeretne finomítani ajánlórendszerén, hogy az Oldalakhoz jobban hasonlítson, és ösztönözze a tagokat csoportokhoz csatlakozásra. Zuckerberget bevallása szerint kevésbé a csoportok száma vagy ezen belül a tagok száma érdekli, hanem ezeket "jelentőségteljesebbé" szeretné tenni.

Ezért egyrészt az adminok lehetőségei bővülni fognak, továbbá a jövőben egy nagy közösségnek több kisebb csoportja is lehet, például mint az iskolán belül az osztályok. Még egy fontos szempont, de megvalósítása kevésbé tűnik egyértelműnek, hogy a Facebook a közölt tartalmakat a passzív fogyasztás helyett inkább élményszerűvé tenné, amelyre a felhasználók aktívabban reagálnak, és az egymás közötti kapcsolatépítést segítik.

Facebook a biztonságos közösségekért?

Következő pontként a globális problémákat említi Zuckerberg, mint például terrorizmus, betegségek, menekültek, klímaváltozás, melyeket egy nemzet sem képes egyedül megoldani,  a gondok egyik országról a másikra terjedhetnek, illetve ok-okozati viszonyban vannak. A Facebook annak is részese akar lenni, hogy megelőzze a bajokat, a krízisek közben támogatást nyújtson, utána pedig segítse az újjáépítést. Mindezt a cég arra alapozza, hogy a közösségi felületen keresztül világszerte könnyen elérhetőek az emberek, és a hálózaton át gyorsan terjednek az üzenetek.

Egyik megoldás erre a Safety Check funkció, amellyel a felhasználók jelezhetik az ismerőseik számára, hogy nem történt bántódásuk egy adott katasztrófahelyzetben - az elmúlt két évben 500 alkalommal tette elérhetővé a vállalat, és több mint egymilliárd ember jelezte ezen keresztül a biztonságát. Az eltűnt amerikai gyermekek felkutatását segítő AMBER Alert rendszer számára pedig külön Facebook-támogatást dolgoztak ki a fejlesztők. Nagyobb vészhelyzetek esetére is új funkciókat fejleszt a Facebook, amellyel menedéket, ételt vagy más erőforrásokat lehet felajánlani. Korábban a nepáli földrengés áldozatainak 15 millió dolláros támogatást gyűjtött össze, egy orlandói támadás áldozatainak pedig véradást szervezett.

Legfontosabb terv, hogy a jövőben a rendszer mesterséges intelligenciával dolgozza fel a bejegyzéseket, a hozzászólásokat és az üzeneteket, hogy megelőzze a tragédiákat. Egyik ilyen problémát az élőben közvetített öngyilkosságok jelentik, amelyre többször volt példa az utóbbi időben. A Facebook ebben nagyobb felelősséget vállalna, például az olyan fotók és videók azonosításával, amelyek zaklatásra vagy bántalmazásra utalnak, és gyanús esetekben baráti és családi támogatást szervezne a rendszer. Mint Zuckerberg megjegyzi, ez a fejlesztés még nagyon korai fázisban van, évekre lesz szükség a teljes megvalósításához, viszont azt már ki tudja szűrni és tiltani, ha valaki terrorista szervezetek számára végez toborzást. Ez a legingoványosabb témakör az öt felvetett terület közül, amelyben az oldalnak fontos szerepe lehet, de nagy a felelőssége is a begyűjtött információk helyes kezelésében.

Buborékmentes közösségek

Az a terület, amely miatt a Facebookot a legtöbb támadás érte az utóbbi időben, hogy aránytalanul nagy szerepe van az emberek informáltságában, ugyanis a legtöbben a közösségi oldalon keresztül értesülnek a világ híreiről. Viszont a közösségi óriás önös érdekei és a hirdetőknek való kiszolgáltatottság miatt a felhasználók könnyen szűrőbuborékba kerülhetnek, amelyben csak a saját véleményüket és érdeklődési körüket kiszolgáló tartalmakkal találkozhatnak. Másik hasonlóan nagy problémakör pedig a hamis vagy félrevezető híreké, amelyek sokak szerint az amerikai választást is befolyásolták.

Ahogy általában ezeknek a kérdéseknek a felmerülésekor, Zuckerberg most is közösségi média nyitottságát hangsúlyozza a különböző véleményekre. Míg régen az újságok és a tévéműsorok korlátozott számban jelentek meg, meghatározott szerkesztői tartalommal, addig az online felületen eltűntek ezek a határok. A kutatások viszont az mutatják, hogy az ellentétes nézőpontot megjelenítő vélemények csak még jobban mélyítik a polarizációt, ezért inkább a sokféle szempontot bemutató forrásokat szeretnék a fejlesztők súlyozással előtérbe helyezni. A félrevezető információkat sem zárná ki teljes körűen az oldal, mivel mindenkinek joga van megosztani a véleményét, akkor is, ha azzal más nem ért egyet, ehelyett inkább tényellenőrzőket alkalmazna, és a rendszert a különböző vélemények egymás melletti megjelenítésére hangolná.

Néhány megfigyelést is megoszt a Facebook-vezér bejegyzésében a "szenzációvadász" hírekkel kapcsolatban. A cég adatai szerint ezek tipikusan azok a hírek, amelyeket olvasás (átkattintás) nélkül osztanak meg a felhasználók, azok viszont, akik el is olvassák, nem osztják tovább - ezeket a bejegyzéseket a rangsoroló motor hátrébb sorolja majd. Viszont nagyobb eséllyel fognak megjelenni azok a tartalmak hírfolyamban, amelyet elolvasás után osztottak tovább a felhasználók. Ezek és ehhez hasonló érvek mentén fognak dönteni az algoritmusok a bejegyzések megjelenítéséről.

"Érdekes módon ez a folyamat szembemegy a Facebook hírfolyam algoritmus alapvető céljával. Hiszen annak az a lényege, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek el a Facebookon, ehhez pedig olyan témákat igyekszik mindenkinek mutatni, ami kényelmes neki, amiben otthon érzi magát. Vagyis ami erősíti az információs buborékot. Úgy tűnik a Facebook elég erős és érett már ahhoz, hogy meg tudja mutatni a kevésbé kényelmes témákat is a felhasználóinak úgy, hogy ne csökkenjen jelentősen a rendszerben eltöltött idő (ezzel pedig a megnézett hirdetések száma)." - teszi hozzá Lévai Richárd.

Politika a Facebookon

Politikai kérdésekben is nagyobb nyitottságra számíthatnak a felhasználók a jövőben, legalábbis azon a szinten, hogy a Facebook a szavazásokon való nagyobb arányú részvételt és a nagyobb mértékű állampolgári szerepvállalást szeretné ösztönözni. A leírás alapján ezt leginkább a helyi hírek fokozott arányú megjelenítésével érnék el a fejlesztők, mivel a kutatások szerint a hírek olvasása erősen korrelál a polgári szerepvállalással. Ezen kívül Zuckerberg a megválasztott vezetők és a felhasználók közötti kommunikációt is szeretné elősegíteni a felületen, akár Facebookon, akár a WhatsAppon - utóbbi példája Kenya, ahol egész falvak tagjai egy-egy csoportnak, beleértve a képviselőiket.

Mindez azért is érdekes, mert Zuckerberg korábban, az amerikai választások kapcsán tagadta, hogy politikai befolyásoló erővel bírna, és a Trendek rovatban megjelenő hírek körüli vita is a politikai elfogultságból fakadt. Bár a Facebook nyilvánosan nem egy-egy párt mellett akar a jövőben sem kampányolni (hivatalosan), de nehéz lesz az egyensúlyt fenntartania a különböző politikai oldalak között.

Országonként eltérő kultúra leképezése

Beismeri az alapító, hogy a múltban lekerültek az oldalról olyan tartalmak, amelyeknek nem szabadott volna (például történelmi jelentőségű vietnámi háborús fotó), és fennmaradtak olyanok, amelyeknek nem kellett volna. Ahogy Zuckerberg állítja, a skálázási problémát egyrészt a kulturális normák folyamatos változása okozza, másrészt a világ országainak eltérő kulturális beállítottsága.

"A kulturális különbségből fakadó helyzeteket a Facebook eddig egy közös, viszonylag liberális szabályzattal próbálta lefedni, ami nagyjából úgy hangzott: mindent szabad, ami nem bánt meg másokat. Azonban 1,8 milliárd embernél ez az elv egyre kevésbé tartható, mert a számos kapcsolatnak köszönhetően egyre könnyebben kerülhetünk szembe olyan témákkal, ami másokat nem zavar, de a mi értékrendünket sérti. Ha egy közös, amerikai irodaépületekben kitalált jót akar a rendszer rákényszeríteni mindenkire, akkor azt érheti el, hogy ez sok kis csoportnak fog fájni, amivel a Facebook felhasználókat veszíthet." - mondja az RG Stúdió marketing vezetője.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Egyik megoldás, hogy a Közösségi Alapelvek (Community Standards) több történelmi jelentőségű tartalmat nyilván fog tartani, az oldal jobban alkalmazkodik majd a helyi kultúrához, és ezen belül is az eltérő preferenciákhoz. Mindezt egy mesterséges intelligencia alapú rendszerrel oldanák meg a fejlesztők, amely folyamatosan monitorozza a tartalmakat, és közben figyelembe veszi a felhasználóknak feltett kérdésekre adott válaszokat arról, hogy mire nyitott. Ha valaki nem állítja be ezeket a szempontokat, akkor a helyi felhasználók többségének a döntése lesz rá érvényes. Még ennek a rendszernek a fejlesztése is évekig eltarthat, amely pontosan felismeri például a gyűlöletbeszédet, az erőszakot és a szexualitást, de néhány témakör azonosítására már most is képes.

"Bár erről nincs szó, de ez talán a kulcs lehet a kínai terjeszkedéshez is. Hiszen ott elég komoly regionális és kulturális különbséget tart fent a rendszer, ami eltér a nyugati normáktól. Eddig a Facebook nem tudott ezen a piacon megjelenni, pedig nyilván szükségük van arra a plusz 1 milliárdos piacra. Talán a lokalizált közösségi irányelvekbe bele fog férni nekik az is, hogy beveszik a cenzúrát is a folyamatba ott ahol erre igény van." - veti fel a megkérdezett szakértő.

Mi a következmény?

A kiáltvány kijelöli a víziót a jövőre nézve, a leírás többéves fejlesztési távlatot rajzol fel. Egyes elemei már most is megjelennek a közösségi oldalon, de a fejlesztés a dokumentumban felvázolt irányba fog tartani folyamatosan. Bizonyos új funkciókat konkrétan közölt Zuckerberg, úgyhogy várhatóan ezek jelennek meg először (például közösségen belüli csoportok és admin funkciók) vagy terjednek el szélesebb körben, míg például a mesterséges intelligencia részei fokozatosan fogják átvenni a tartalmak elemzését és a reakciókat, például a megelőzésére és az eltérő tartalmak megjelenítésére vonatkozóan.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról