Szerző: Habók Lilla

2017. február 7. 09:30

USA vs Google: ki kell adni az európai leveleket

Hiába hozott a bíróság fél éve ellentétes döntést a Microsoft ügyében, most egy új döntés arra kényszeríti a Google-t, hogy egy csalással kapcsolatos nyomozásban szolgáltasson az Egyesült Államokon kívül tárolt adatokat az FBI részére. A Google ellenáll és fellebbezésre készül.

Át kell adnia a Google-nek az Egyesült Államokon kívüli szervereken tárolt levelezések tartalmát is amerikai hatóságoknak egy friss ítélet szerint. A philadelphiai bíró döntése azért is okozott meglepetést és felháborodást, mert egy félévvel ezelőtti hasonló ügyben a Microsoft mentesült az adatok átadása alól egy szövetségi fellebbviteli bíróság döntése alapján - számol be róla a Reuters.

Az FBI jelen esetben az Egyesült Államokon belül elkövetett adatlopás ügyében nyomoz, a hatóság az ügyhöz tartozó emailekhez akar hozzáférni, és a bíró szerint azért van joga hozzá, mivel a csalás belföldön történt. Az indoklás szerint a külföldi szerverekről átmozgatott levél nem minősül lefoglalásnak, mert nem történik közben "érdemi beavatkozás", a levél továbbra is a postafiók tulajdonosáé marad.

A Google viszont részben azzal védekezik az átadás ellen, hogy a hálózati teljesítmény javítása érdekében a leveleket darabokban tárolja, és maga sem tudja feltétlenül, hogy melyik darab melyik szerveren található fizikailag - az Egyesült Államokban vagy azon kívül. A probléma jelenleg utóbbira vonatkozik, vagyis az amerikai székhelyű cég külföldön tárolt adataira.

A keresőóriás egyébként folyamatosan közzéteszi több egyéb adat mellett a világ kormányaitól és bíróságaitól beérkező adatszolgáltatási kérések és teljesítések számát az Átláthatósági Jelentés keretében. A statisztika magában foglalja a Google-höz és a YouTube-hoz beérkező, bűnüldöző szervektől kapott információkérések számát, és mivel nem minden esetben tesz neki eleget, ezért a részben vagy egészben teljesített kérések százalékos arányát is. A listában országonként összesítve szerepelnek egy adott időszakra vonatkozó felhasználói adatkérelmek, 2015-ben például 75 ezer körüli kérelem érkezett, amelyből 25 ezer kapcsolódott amerikai felhasználókhoz - jellemzően a cég összességében a kérések 63-65 százalékát teljesíti világszerte, míg az Egyesült Államok kéréseinek nagyjából 80 százalékát.

(Forrás: Google Átláthatósági Jelentés)

A Microsoftnak nem kellett átadni

A Google-ügyben hozott döntés azokért is okozott nagy meglepetést, mert tavaly júliusban a Microsoft sikerrel vert vissza egy hasonló adatigénylést. Akkor az amerikai hatóságok egy írországi adatközpontban tárolt, Outlook.com-os levélhez kértek hozzáférést, amit a cég kereken megtagadott és a bíróság is a Microsoftnak adott igazat. Ez egy rendkívül fontos döntés volt akkor és visszaigazolta, hogy az amerikai cégek európai adatközpontjai fölött nem rendelkeznek korlátlan hozzáféréssel az amerikai hatóságok. Vagyis igenis van értelme az európai adatokat az európai adatközpontokban tárolni, és ez elegendő védelmet biztosít az információ számára.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Mindkét ügyben a hatóság az 1986. évi elektronikus hírközlés adatvédelméről (Electronic Communications Privacy Act, röviden ECPA) szóló törvényre hivatkozva, bírói házkutatási engedély birtokában akart hozzáférést kérni az adatokhoz, amely sok nagyvállalat és adatvédelmi szervezet szerint idejétmúlt, nem alkalmazható a mai internettel átszőtt információs társadalomban. A törvény az elektronikus hírközlési szolgáltatások (például e-mail), illetve a távoli számítástechnikai szolgáltatások, úgy mint a számítógépes adattárolási és kezelési szolgáltatások körét szabályozza. Ennek alapján a bűnüldöző hatóságok az arra vonatkozó alapos gyanú alapján szerezhetnek bírói parancsot, a bűncselekmény bizonyítékát tartalmazó felhasználói fiókokhoz való hozzáféréshez.

A Google nem akarja a bíróság döntését elfogadni és átadni a szóban forgó fiókadatokat a hatóság számára, úgyhogy fellebbezésre készül. "A bíró ebben az ügyben eltért a precedenstől, és mi a döntés fellebbezését tervezzük. Továbbra is vissza fogjuk lökni a végrehajtását." - idézi a Reuters a Google nyilatkozatát.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról