Szerző: Habók Lilla

2016. november 29. 12:27

Nem dübörög a megosztáson alapuló gazdaság

A hazai internetezők harmada hallott már a megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról. Az Uber és az Airbnb húzza a autó- és szállásmegosztás ismertségét, de kevesen jutnak el a használatig. Magyarok közül az Oszkár van a legjobb helyzetben, viszont a Rukkola, a Mi Utcánk és a BUBI használata csak 2 százalékos.

Akadályozza a megosztáson alapuló gazdaság, vagyis a sharing economy terjedését hazánkban, hogy a magyarok jelentős része nem szívesen adja kölcsön saját tulajdonát idegeneknek, viszont ennél jóval szívesebben kölcsönvenné másokét, vagyis a kínálat és a kereslet találkozása nem optimális. Az eNET sharing economy kutatásában 1061 felnőtt internetezőt kérdezett meg a témáról a Veva online kutatási közösségen keresztül - az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.

A fogalom meghatározása még mindig nem teljesen tisztázódott, amit az is mutat, hogy a hazai felnőtt internetezőknek csak egyharmada hallott a sharing economy-ról, vagy más néven közösségi gazdaságról, de két nagy szereplőjét, az Ubert és az Airbnb-t a többség már ismeri. Elsősorban a közös tulajdonláshoz és használathoz kötik a fogalmat, de jellemzőnek tartják még rá a kölcsönösséget, a megosztást, a bérlést és cserét, valamint a költséghatékonyságot. Minderről 46 százalék nyilatkozott úgy, hogy izgalmas új lehetőségnek tartja és jó módnak a környezet védelmére. Viszont a magyar netezők közel 60 százaléka inkább nem venne részt úgy a folyamatban, hogy saját kihasználatlan tulajdonát adná bérbe vagy kölcsön másoknak.

Ismerik, de nem használják

Legismertebb az autó- és szállásmegosztás a közösségi gazdaság témakörén belül, ami főleg az Uber és az Airbnb elmúlt két évben tapasztalt térnyerésének köszönhető az - annak ellenére is, hogy az Uber már kivonult az országból. A közösségi taxi lehetőségét tízből nyolc internetező ismeri, a szállásmegosztást pedig tízből hat - emellett a közösségi finanszírozásról minden ötödik magyar internetező hallott, a közösségi irodákról pedig minden tizedik.

Ahhoz képest, hogy a területek és az egyes alkalmazások ismertsége is viszonylag magas, a használatuk egészen alacsony. Az Uber szolgáltatását 79 százalék ismeri, viszont csak 7 százalék használja - vagy használta, míg elérhető volt hazánkban. Meglepően magasak a magyar Oszkár Telekocsihoz kapcsolódó adatok, eszerint a magyar internetezők 43 százaléka ismeri a szolgáltatást, dupla annyian mint két éve, 8 százalékuk pedig ki is használja telekocsi lehetőségét, ez a tendencia pedig bizakodásra adhat okot.

Az Airbnb ugyan a hazai szálláspiac meghatározó szereplője a vendégéjszakák számát és forgalmát tekintve, mégis a megkérdezetteknek csak 25 százaléka ismeri és mindössze 4 százalék vette már igénybe valaha. A szolgáltatás vetélytársa, a Couchsurfing még ennél is elhanyagoltabb, mindössze a magyar netezők 1 százaléka próbálta ki eddig a kanapécserét a külföldiekkel.

A hazai internetezők közül még ennél is kevesebben veszik igénybe az egyéb magyar sharing economy alapú szolgáltatásokat. Annak ellenére, hogy az eNET adatai szerint a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője a hazai megosztott gazdaságnak, mindössze a megkérdezettek 12 százaléka ismeri és csak 2 százalékuk használja a könyvcserélő oldalt. Ugyanezek az adatok jellemzik a Mi utcánk lokális közösségi oldalt is, ahol a felhasználók a szomszédaikkal léphetnek kapcsolatba, és cserélhetnek például háztartási eszközöket. A BUBI közösségi bringa sem mutat fel jobb adatokat, eddig mindössze 2 százalék használta a felmérést kitöltők alapján, viszont 14 százalék lehetségesnek tartja, hogy igénybe veszi majd a jövőben.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jobb adatokat mutathat a jövő, mivel sokan tervezik a szolgáltatások kipróbálását. Főleg a fővárosban élő fiatalok nyitottak a megosztáson alapuló gazdaság szolgáltatásainak használatára, közülük a gazdaságilag aktív (főleg magasabb jövedelműek) és a diákok is a célcsoportba tartoznak, illetve a szinglik és az élettársi kapcsolatban élők egyaránt. A megosztásban részt vevők motivációi közt szerepel a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a segítségnyújtás mások számára a nem használt eszközök kölcsön- vagy bérbeadásával.

A közösségi taxit a jövőben az internetezők több mint fele kipróbálná, a telekocsit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező igénybe venné. Szállásadóként tízből négy magyar tenné próbára magát, viszont magának a többség inkább olyan szállást keresne, ahol nem él ott a tulajdonos, és inkább fizetne a lehetőségért mint hogy ingyen kapja. Jelenleg a hazai internetezők 22 százaléka vesz részt a közösségi gazdaság valamely formájában, de az adatok szerint ez az arány még bővülhet a jövőben.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról