Nem hisz az ARM-ban Linus Torvalds

Nem váltja le az x86-ot az ARM - mondja Linus Torvalds, a Linux kernel fő karbantartója. Torvalds szépen kifejti kritikáját az ARM-mal kapcsolatban, a felhozott kritika azonban egyáltalán nem a teljesítményt vagy magát az utasításarchitektúrát érinti, hanem az ökoszisztémák nyíltsága közötti különbséget - figyelt fel rá a The Register.

"Maga az utasításkészlet és a CPU-magok mikroarchitektúrája nem túl fontos. Az emberek ezen pörögnek, de végső soron ez nem számít. Ami számít, az utasításkészlet körüli infrastruktúra. Ez pedig adott az x86-on, több különböző szinten is" - mondja Torvalds. "Csalódtam az ARM-ban, mivel a hardverplatformmal nem túl kellemes dolgozni." - hangzott el a Linaro CTO-jával, David Ruslinggal folytatott kötetlen beszélgetésen.

"A kompatibilitás egyszerűen nem olyan fontos tényező az ARM ökoszisztémában, mint az x86-os világban." Mivel pedig a kompatibilitásra senki nem fordít figyelmet, az egész ökoszisztéma szenved, a fragmentáció miatt pedig nem tud az x86 komolyan vehető kihívójává válni. Torvalds példája, hogy az ARM-os szoftverek fejlesztése jellemzően x86-os PC-n zajlik, egész egyszerűen azért, mert az az ökoszisztéma rendelkezik ehhez a megfelelő eszközökkel. A Raspberry Pi megközelítése ebben lehetne áttörés, de Torvalds szerint korlátozott képességei miatt nyilván nem tud elsődleges géppé (fejlesztői munkaállomássá) válni a szakemberek kezében.

Ennek ellenére az ARM roppant erős például a mobilos piacon - ismeri el Torvalds, ahol a gyártók kézben tudják tartani a hardvert és a szoftvert, így a kompatibilitás nem fontos tényező. Ahhoz azonban, hogy az ARM ki tudjon törni az appliance (hardverrel integrált szoftver) világából, kompatibilitás és szabványos működés kellene.

Törésvonalak mentén

A beágyazott rendszerek esetében a Linux kernel régóta nagy favorit, köszönhetően a kernel nyitottságának, rugalmasságának és sokoldalúságának. A gyártók gyakorlatilag tetszőleges terméket és eszközt tudnak építeni a kernellel, az IP kameráktól a set top boxokig és otthoni routerekig - a lista nagyon hosszan folytatható. Ahhoz azonban, hogy a rendszer ezeken az egzotikus rendszereken fusson, a gyártónak mélyen bele kell nyúlnia a kernelbe és bele kell drótozni a hardver támogatását. Ezek az egyedi módosítások azonban már nem kerülnek vissza a kernelbe, így hiába fut a Linux ezeken az eszközökön, nem alakul ki egységes hardveres ökoszisztéma.

^{SBSA - áttörést hozhat?}

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A problémát egyébként az ARM is érzékelte már évekkel ezelőtt, a cég akkor jelentette be az egységes platformját. A Server Base System Architecture (nevéből is adódóan) elsősorban a szerveres felhasználás előtt nyitna utat, ahol jelenleg a legfájóbb a közös hardverplatform hiánya. Az SBSA célja, hogy a hardveres különbségeket elrejtse, vagyis egységes felületet kínáljon az operációs rendszernek, függetlenül attól, hogy épp melyik gyártó rendszerchipje dolgozik a gépben. Az ígéret szerint egy SBSA-kompatibilis rendszer minden SBSA-s hardveren módosítás nélkül futni tud majd, a Cavium ThunderX vagy az AMD A1100-as processzorok már implementálják is a szabványt, a mérhető piaci részesedéssel rendelkező szereplők közül pedig a Qualcomm tapogatózik ebbe az irányba.

Hasonló törések egyébként az x86-os világban is megjelennek. Az egyik ilyen terület a GPU-ké, amelyekhez hagyományosan nehezen adják ki a gyártók a megfelelő szabad szoftveres meghajtókat, így fordulhat elő, hogy a friss 4.8-as kernel még mindig csak minimális támogatást nyúlt az Nvidia Pascal sorozatú grafikus egységekhez. Hasonló probléma vezetett a Lenovo notebookok mikrobotrányához is, a gyártó olyan egyedi RAID megoldással szerelt egyes gépeket, ami lehetetlenné teszi a Linux telepítését.