Mit hozott a tizennegyedik OpenStack?

Elkészült az OpenStack immár tizennegyedik kiadása, a 2500 fejlesztő és számtalan cég munkájával összehozott Newton. "A Newton jelentősen csökkenti a skálázódás architekturális és funkcionális korlátait" - mondja az OpenStack fejlesztői csapata. Ebbe egyrészt a földrajzi régiók közötti terjeszkedés (több adatközpont között), illetve a platformok közötti skálázódás is beletartozik. A konkrét fejlesztésekben: a Nova (virtuális gépek), a Horizon (menedzsmentfelület) és a Swift (object storage) is képes hatékonyabban fel-le skálázni a kiosztott erőforrásokat, a Heat orkesztrációs eszköz pedig immár alapértelmezetten kezeli

A másik fontos terület a magasabb rendelkezésreállás, ahol a Newton komoly fejlesztéseket hoz. A tárolós, adatbázis és compute alrendszer is kapott olyan funkciókat, amivel könnyebb redundáns illetve önjavító rendszerek építése. "Például a Cinder (object storage) immár támogatja a titkosított és titkosítatlan kötetek között váltást, a finomabb szemcsés verziózást, vagy a biztonsági mentések skálázását több instance-re"- mondja a bejelentés.

Konténerekre fókuszálva

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A Magnum az OpenStack konténeres megoldása, amely az OpenStack API-kat köti össze a népszerűbb konténermenedzsment rendszerekkel. Így Docker Swarm, Kubernetes és Apache Mesos is beköthető a platform alá, amivel egy teljes orkesztrációs motor jön létre, mellyel a virtuális gépektől a hálózatig és a konténerekig minden elem kezelhető. A "vasak" kezeléséért az Ironic komponens felel, ez most új több bérlős (multitenant) hálózatok kezelésével gazdagodott, illetve szorosabban együtt tud működni a Magnummal illetve Novával. A konténeres kompatibilitás végre megjelent a Neutron hálózati modulban is (a Kuryr révén).

Az OpenStack mára a legfontosabb független felhős platform projekt lett, amely ebben a szerepben az egyetlen igazi kihívója az Amazon-Google-Microsoft hármasnak, nem véletlen, hogy minden cég erre igyekszik saját felhős megoldását felhúzni, az IBM-től a Deutsche Telekomig. Mivel ennyi szereplő támaszkodik rá, fontos igény, hogy egészen változatos feladatokra alkalmas legyen, ez az elmúlt időszak fejlesztéseinek igazi iránya is - az alap, nyilvános felhős megoldásokon túl fokozatosan ki kell váltania ugyanis a nagyvállalati infrastruktúrákat is, annak elvárásai pedig többé-kevésé eltérőek.

A kiadási jegyzék a különböző projektekre lebontva itt érhető el.