Hozta a számokat tavaly az SAP magyar leánya

Először sikerült az SAP magyar leányvállalatának 20 milliárd feletti bevételt elérnie egy év alatt, így 2015 kifejezetten sikeres volt a cégnek - ismertette az eredményeket Ablonczy Balázs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója az évente megrendezett SAP Forum idei eseményén. A 23,7 milliárd forintos árbevétel 22 százalékkal több az előző évihez képest, és bár az ügyvezető úgy nyilatkozott, hogy a számok 2016-ban is a tervek fölött vannak, de százalékos becslést még nem akart mondani.

A magyar leány a legsikeresebb az SAP közép-kelet európai leányvállalatai közül, ami az árbevétel növekedése mellett az alkalmazotti létszámon is látszik. 2008-hoz képest több mint duplájára nőtt a magyar SAP dolgozók száma, 400 körüli létszámról mostanra 830 főre. Nagyjából 25-35 embert vesz fel a cég negyedévente, amit év végéig még biztosan tud tartani, de azt az ügyvezető is belátja, hogy a HR-től egyre több aktivitást igényel a megfelelő munkavállalók megtalálása. A folytonosság érdekében duális-jellegű együttműködést folytatnak Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Corvinus Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel is.

Azt elismerte Ablonczy, hogy az SAP nincs a legvonzóbb nevek közt munkakereséskor, "nem szerepel az első ötben a toplistán", de a 2 százalék alatti elvándorlási arány azt sugallja, hogy az ott dolgozók elégedettek a körülményekkel. Ezek után nem csoda, hogy a SAP német központja jó befektetési lehetőségnek tartja az országot, mivel közel van Németországhoz, az egyetemekről jó munkaerőt lehet felvenni és a cég hozza az üzleti eredményeket is, amelynek profitja a globális akvizíciókhoz járul hozzá.

Honnan jön a bevétel?

Az árbevétel több területből tevődik össze, köztük a licenc értékesítés, a bevezetés és a tanácsadás. A fő fókuszt az új szoftverek eladása kapja, mert ezt követi az SAP üzleti modelljében a többi bevétel (a követési díjak). A bevétel több, mint felét, 55 százalékot ez a  hazai értékesítés teszi ki, 45 százalékért pedig a többnyire külföldre dolgozó fejlesztő-szolgáltató központ felel. A bevételek 80 százaléka nagyvállalatoktól származik, méghozzá a magyar döntéshozású szervezetektől, mert a globális cégeknél máshol, központilag dől el a befektetés.

Az export árbevételeket főleg a fejlesztő- és support központok hozzák, miközben a cloud alapú támogatóközpontokra is szeretne a cég egyre nagyobb hangsúlyt fektetni. Ez utóbbit alátámasztja, hogy az elmúlt 14 hónap alatt 130 fős szervezetté nőtte ki magát a támogatóközpont. A nyílt felhős szolgáltatások számszerűen behozott értéke még egészen kicsi, kevesebb mint 10 százalék az árbevételben, de a dinamikus növekedést mutatja, hogy egy évvel korábban még csak 2 százalék volt az arány.

A nagyvállalati alkalmazások piacán 48,5 százalékos a vállalat részesedése az IDC által mért adatok szerint. Ez Ablonczy érkezésekor, 2008-ban még 32-33 százalék körül volt, de azóta szélesedett az SAP termékportfoliója és a fejlesztők integrált rendszereket hoztak létre. A főbb területek közé a HR tartozik, amelyből az SAP a piacvezető, de az analitikai piacon is 50 százalékos piaci részesedéssel számolnak az elemzők, amelyet még a CRM Ügyfélmenedzsment megoldások egészítenek ki. Ezek nem csak helyben futó (on premise) megoldásokként jelennek meg, hanem felhő alapon, akár privát felhőben is.

Állami projektek

Az állami projektekből a cég bevételeinek nagyjából összesen 30 százaléka származik, ezek közül az egészségügy és a közlekedés játszotta a főszerepet az SAP-nál 2015-ben. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) számára a járóbeteg és fekvőbeteg ellátást segítő rendszert hozott létre a cég korábbi TÁMOP pénzekből. Az adatféltés miatt a fejlesztés 2014-es tesztadatokkal történt, a valós negyedéves adatok betöltése most következik.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A MÁV a komplett Oracle rendszert cserélte le, kiegészítve az SAP modullal, amelyben ezek után nyilvántarthatóak és követhetőek a sínek, a sín melletti váltók vagy például a hidak adatai. Később a cég tervezi még a fejlesztést az utasforgalmi- és jegyinformációk terén. Ezek az új funkciók lehetővé tennék a járatoptimalizálást, többek közt a valós idejű információk követési lehetősége miatt.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-vel közösen egyelőre pilot projektet futtatott az SAP, de ebben is lehet még előrelépés a jövőben. HANA platform alapon fizetési adatokat tett elérhetővé a cég, riportgenerálási lehetőséggel. Olyan adatmennyiségről van szó, amelyet korábban a mobilfizetésekkel foglalkozó cég le sem tudott futtatni vagy csak hosszú percek alatt, de ennek a várakozási idejét az új fejlesztések másodpercekre csökkentik.

Fájó pont az SAP-nak és más cégeknek is az új EU-s források késlekedése, ami miatt hiányoznak az eddig meglévő projektek. Az új pályázati pénzből létrejövő projektek várhatóan 2017-re fognak realizálódni, de addig más forrásokból kell pótolni a bevételt.

Migrálni az ökoszisztémát

Ahogy az összes IT-beszállítónak, az SAP-nak is fejfájást okoz a felhős üzleti modell - pontosabban annak elfogadtatása a partneri hálózattal. Ablonczy fogalmazásában "a közel 20 hazai SAP-partner a tradicionális bevezetésből és támogatásból él, és nagyon kényelmesen mozog a hagyományos környezetben, a felhős környezetekkel azonban még nincs tapasztalata". Ez pedig nem csak a műszaki kérdésekre vonatkozik, a felhős megközelítés az üzleti oldalon is komoly alkalmazkodást kínál - az árrések jóval vékonyabbak, ehhez pedig a szervezetnek több ponton idomulnia kell.

Áttörést egyelőre az SAP HR-platformja, a SuccessFactors ért el itthon, ez már elsősorban felhős termék, és a hazai partnerek is így dolgoznak vele. Ebben szerepe van, hogy az SAP itthonról végzi a termék támogatását, a skálázódásra pedig jellemző, hogy mindössze 60 támogató munkatárs ki tud szolgálni 7 000 globális ügyfelet. A részleg működése példaként is jól használható, a hazai nagyvállalatok döntéshozói és biztonsági szakemberei is meg szokták nézni, hogy hogyan néz ki a felhő belülről.