A Google is csatlakozott az Open Compute Projecthez
A cég 48V-os rackspecifikációt dob be a közösbe. A Microsoft idén szoftveres felajánlást tett, a nyílt forrású hálózati komponensek gyűjteményét bármilyen Linuxhoz hozzá lehet igazítani.
Büszkén jelentette be tegnap este Mark Zuckerberg, hogy végre a Google is csatlakozott a Facebook által 2011-ben elindított Open Compute Projecthez (OCP). A lépés régóta esedékes volt, a keresőóriás óriási adatközpontjaiban számos saját fejlesztésű hardvert (és persze szoftvert) használ, az OCP tagjai nagyon várták már, hogy a Google is elkezdjen részt venni a közös munkában.
"A Google mindig is az egyik legjobb [adatközponti] infrastruktúrát építette az iparágban. A lépés nagyon erős jelképes megerősítése annak, hogy a nyílt fejlesztési modell a legjobb irány mindenki számára" – írta bejegyzésében a Facebook alapítója. A legnagyobbak közül így már csak az Amazon hiányzik a taglistáról, kíváncsian várjuk, a vállalat vajon meddig nézi a partvonalról a kezdeményezést.
A Google indulásnak egy 48 voltos rackspecifikációval fog hozzájárulni az OCP-hez, de a nyilvánosságra hozható tervrajzok és specifikációk véglegesítésén egyelőre még dolgozik a Facebookkal. A cég 2009-ben kezdett komolyan foglalkozni a 12V alapú architektúra leváltásával, ahogy adatközpontjainak energiaigénye kezdte kinőni az addig bevált megoldást. A Google szerint a 48 voltos alternatíva mintegy 30 százalékkal javította az energiahatékonyságot, és az elmúlt bő fél évtizedben a technológia elég kiforrottá vált ahhoz, hogy a jövőben a nyílt tervek felhasználásával más is profitálhasson belőle.
A keresőóriás nagy reményeket fűz a közös fejlesztéshez, John Zipfel blogbejegyzése alapján valószínűnek tűnik, hogy nemrég nyilvánosságra hozott adatközponti merevlemezprojektjét is beemeli majd az Open Compute Projectbe, továbbá a szoftverstack szabványosítását is elindítaná.
A Microsoft sokadszorra is szereti a Linuxot
A Microsoft tavaly már megtolta az SDN (szoftveresen meghatározott hálózat) szekerét a SAI (Switch Abstraction Interface) API-val, idén pedig kiadta a SONiC-ot (Software for Open Networking in the Cloud): egy Linuxon használható, hálózati eszközökhöz fejlesztett szoftvercsomagot. Már az elején fontos leszögezni, hogy a redmondi cég nem egy új hálózati operációs rendszert tett elérhetővé, csupán arról van szó, hogy a SONiC jelenlegi állapotában a Debian disztribúcióhoz van hangolva, de Mark Russinovich Azure-vezér szerint igény szerint bármilyen (legalább 3.16-os kernelű) Linuxszal összedrótozható.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A csomag az Azure-ben használt Azure Cloud Switch moduláris, szintén Linux-alapú operációs rendszer főbb, nem Microsoft-specifikus összetevőit tartalmazza. A nyílttá tett változat ráadásul fejlettebb, mint ami jelenleg a Microsoft felhőjében, egyelőre csak "kis, de gyorsan növekvő" eszközparkon fut: a cég az Azure-ben a SONiC v1-et alkalmazza, míg az OCP-be a v2-t nyújtotta be.
A programcsomag a legnagyobb webes szolgáltatók számára oly fontos szolgáltatófüggetlenség ösvényét tapossa tovább, és a SAI API-val együtt nagy rugalmasságot biztosít a felhasználható, SAI-kompatibilis hálózati hardverek (Barefoot Networks, Broadcom, Cavium, Centec, Dell, Mellanox, Metaswitch) terén. A SONiC moduláris felépítésű, így az egyéni igényekhez szabható, kiegészíthető, és teljeskörű L2/L3 switch-ként futtatható. A komponensek már elérhetőek a projekt GitHub-oldalán.