Azure: szoktatásra van szükség a felhő terjedéséhez

A Microsoftnál egy ideje látszólag minden út a felhőbe vezet, így a kérdés most leginkább az, hogy az első lépésre hogyan és mivel tudják rávenni a (leendő) ügyfeleket. Az Office 365 nyilvánvaló és valóban működő “csali”, de üzleti-irodai SaaS-ként nem túl hatékony az IaaS- és PaaS-vásárlók bevonzásában.

Az IaaS és PaaS szolgáltatások elfogadása számos tényezőn akadhat el, a migrálás valós vagy vélt komplexitásától az ismeretek elavulásán át akár a munkahelyféltésig. Az első inkább a nagyobb cégekre jellemző, míg az utóbbiak azokra a vállalkozásokra, ahol az IT üzemeltetés inkább kötődik egy vagy néhány régóta bevált személyhez, mint egy szervezeti osztályhoz, és a hozzáállásukon nagyon sok múlik a használt technológiát illetően – akár üzletileg valós előnyt jelentő helyzetekben is.

A redmondi felhőbe számos belépési pont van. Mike Schutz, a Microsoft szerverüzletágának termékigazgatója az Azure Tour hazai állomásán kérdésünkre elmondta, hogy a legkönnyebben jelenleg a tárolószolgáltatások azok, melyek a legkisebb ellenállással mennek át a vevői rostán. Ilyen a StorSimple termékcsalád, amit a vállalat az azonos nevű cég 2012-es felvásárlása után emelt be portfóliójába. Ezek az eszközök rétegezett tárolást biztosítanak, és a legmagasabb rétegként az Azure-t használják, és ide menthetik automatizálva a legritkábban használt adatokat, a biztonsági mentéseket, de ezt a lassú réteget igény szerint akár komoly munkára is be lehet fogni az állományok lementése nélkül.

Könnyen belátható, hogy itt miért alacsony az elfogadási küszöb például az Azure-be kihelyezett komplett szerverekkel vagy akár alkalmazáscsomagokkal szemben. A hibrid megoldás jut is, marad is elve a megszokott dolgok (helyben üzemeltetett fizikai eszköz és az ehhez kapcsolódó felügyeleti “mindenhatóság”) mellett könnyen emészhető formában kínálja a Microsoft által üzemeltetett adatközponti infrastruktúra előnyeit.

Hasonló hibrid megoldás a felhős backup, amely kisvállalatoknak és nagyobb cégeknek is jó ismerkedés a felhővel, ráadásul bármikor visszaléphetnek a szokásos környezetbe. Ugyanez valósítja meg a SQL Server következő, 2016-os kiadásában bemutatkozó rétegezési funkció, a stretch database, ami az adatbázisok szintjén valósítja meg a hibrid felhős modellt.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Elégedettség esetén innen nagyobb eséllyel lehet tovább lépni a komolyabb IaaS lehetőségek felé, onnan pedig még egy szinttel feljebb, a PaaS-re – ezt az utat Schutz is megerősítette. Meglepetésünkre Schutz szerint az ügyfelek többsége infrastruktúraszolgáltatással kezd, és csak azt követően kóstol bele az elméletileg még nagyobb kényelmet jelentő PaaS-be. Persze ebben is van logika, a nyers vashoz szokott üzemeltetők csak nehezen alkalmazkodnak a felhős környezetek magasabb absztrakciós szintjéhez, így először az ismerősebb IaaS-t próbálják ki, a magas szinten automatizált, skálázódó PaaS pedig egy újabb szint megugrását jelenti.

Schutz kiemelte, hogy a felhős technológiák terjedését a megfelelően képzett szakemberek hiánya is hátráltatja. Emiatt a Microsoft (és a többi felhős szereplő számára is) kritikussá vált az üzemeltetői tudás modernizálása, az új megoldások evangelizálása - ez indokolta egyébként az Azure Tour budapesti látogatását is.

Ami mindenképp vonzó lehet és a felhő mellett szól, az a fejlődés igen gyors üteme. Schutz elmondása szerint az Azure-fejlesztők folyamatosan figyelik, hogy a partnerek mely eszközöket és funkciókat hogyan és mire használnak, a kevésbé népszerű képességekkel kapcsolatban pedig felveszik a kapcsolatot a vásárlókkal és begyűjtik a potenciális panaszokat. E kultúra része, hogy a legtöbb Azure megoldás élete egy (általában ingyenes) tesztperiódussal indul, ilyenkor a bugvadászat mellett a felhasználói visszajelzések alapján komolyabb módosításokat is eszközölni tudnak a fejlesztők.