Szerző: Voith Hunor

2016. február 26. 10:15

Frissítve: A Foxconn mellett döntött a Sharp

A nagy múltú elektronikai óriás nem marad japán kézben, az igazgatótanács az állami befektetés helyett a korábbi hírek szerint kétszer magasabb tajvani ajánlatot fogadta el.

A japán állami hátterű Innovation Network Corporation of Japan (INCJ) befektetési alap mentőöve helyett a Foxconn ajánlatát fogadta el a Sharp vezetése – értesült belsős forrásból a japán Nikkei üzleti lap és a Reuters. A hírügynökség úgy tudja, hogy a két napja ülésező igazgatótanács végül egyhangú szavazással választotta a tajvani bérgyártót a hazai alternatíva helyett. A lépést a Foxconn hivatalosan még nem kommentálta, de a Bloomberg szerint a Sharp már benyújtotta a tranzakció elindításához szükséges dokumentumot, a japán kormány részéről pedig a gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium erősítette meg a hírt.

A Reuters szerint vállalat fő hitelezői végig a külföldi opció mellett voltak, míg a Sharp vezetői és az ügyben érintett állami tisztviselők inkább az INCJ-j választották volna. Az állami hátterű befektetési- és lényegében mentőalap a tervek szerint a néhány éve mentőövként létrehozott Japan Displaybe olvasztotta volna a Sharp kijelzőgyártását is – egyrészt tovább növelve a méretgazdaságosságból adódó költséghatékonyságot, másrészt továbbra is japán kézben tartva az eddig is féltve őrzött szellemi tulajdont.

Ha az üzletre a részvényesek és az állami szervek is rábólintanak, a Foxconn 4,3 milliárd dollárért 65,9 százalékos többségi tulajdonrészt szerez a Sharpban. A megállapodás részletei még nem nyilvánosak, így nem tudni, a vevő esetleg a hitelrendezést is vállalt-e. A korábban kiszivárgott ajánlat ennél mintegy kétmilliárd dollárral magasabb volt, az INCJ pedig egy készpénzes plusz hitelkeretes konstrukciót kínált, így lehet, hogy a "hiányzó" rész valamilyen formában a japán gyártó rendelkezésére fog állni. A Financial Times úgy tudja, a bérgyártó vállalta, hogy a két legnagyobb hitelező 1,8 milliárd dollár összértékű részvénycsomagját is megveszi – ezzel együtt meglenne a 6 milliárd körüli csomag, csak a pénz egy része nem közvetlenül a Sharphoz kerülne.

A Foxconn alapítója és vezérigazgatója néhány éve már megpróbálta bevásárolni magát a Sharpba, de az üzlet akkor végül kútba esett – Terry Gou szerint a japán fél hibájából, amely megpróbálta őt megvezetni. Az eset komoly feszültséget szült, ezért mostani ajánlatával Gou első körben lényegében megkerülte a Sharp korábban is érintett vezetőit, és a legnagyobb hitelezőkkel valamint a kormánnyal vette fel a kapcsolatot.

Közös érdek

Az akvizíció elsődleges mozgatórugójának jelenleg a Foxconn nagyon erős iPhone-kitettsége tűnik. A bérgyártó forgalmának (ami a legutóbbi üzleti negyedévben 32 milliárd dollár volt, 1,16 milliárdos nyereség mellett) jelentős részét az iPhone-ok és iPadek összeszereléséből és a szükséges komponensek gyártásából szerzi. Az anyagköltségben legnagyobb értéket képviselő kijelzőpanelek viszont nem tőle kerülnek ki, hanem a Sharptól, az LG-től és a Japan Displaytől.

Az, hogy a Sharp nem az INCJ-t választotta, a Foxconn mellett közvetve az Apple érdekeinek is megfelel. Az amerikai cég ugyanis nem szeret egy-egy forrástól függeni, ezért beszállítói láncát igyekszik úgy alakítani, hogy egyrészt folyamatosan versenyeztetni tudja partnereit, másrészt legyen menekülőútja, ha valami balul sülne el (kapacitáshiány, gyártás- vagy minőségbeli gondok). Így viszont nem szűkül a kijelzőbeszállítók köre, a Foxconn pedig növelni tudja üzemi nyereséghányadát azzal, hogy saját forrásból biztosítja prémium készülékek legdrágább alkatrészét.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A tőkeinjekció a kutatás-fejlesztés finanszírozása miatt is jól jöhet a Sharpnak. Egyre több jel mutat arra, hogy néhány éven belül az Apple is OLED-re váltaná az eddig használt IPS kijelzőket, ezzel viszont szembe menne fentebb említett irányelveivel. Az OLED piacot ugyanis jelenleg teljes mértékben a Samsung dominálja, és a dél-koreai vállalat hatalmas összegeket fektet ebbe a területbe, hogy megőrizze domináns pozícióját. Az Apple így legnagyobb versenytársától függene az iPhone kulcsfontosságú és legdrágább komponensének tekintetében, amit érthetően nagyon nem szeretne. A Sharp a Foxconn pénzéből fejest ugorhatna a fejlesztésbe, ez azonban nem egyik napról a másikra hozna gyümölcsöt – mutatja viszont, hogy Terry Gou hosszú távon gondolkodik, és stratégiai lépésként tekint a felvásárlásra.

Az elemzők szkeptikusan, a Sharp részvényesei pedig meglehetősen negatívan fogadták a döntést. A Foxconn ugyanis többnyire profilidegen területekre vásárolja be magát (kijelzők, kameramodulok, nyomtatók, világítótestek, szenzorok, napelemek), kereskedelmi csatornák üzemeltetésében, saját termékek pozícionálásában pedig nincs komolynak mondható tapasztalata. A Sharp részvényárfolyama a bejelentés után 15 százalékot esett.

Frissítve:

Teljesen padlóra került a Sharp részvényárfolyama, miután a szerdai megegyezést követően tegnap kiszivárgott, a Foxconn a 2012-es esethez hasonlóan újra elállhat az üzlettől, mert a korábbi tárgyalások alatt a japán fél bizonyos kötelezettségeiről nem számolt be. A Reuters belsős forrásból úgy értesült, hogy a Sharp és a Foxconn vezérigazgatói ma próbálnak újra közös nevezőre jutni. A tajvani bérgyártó már jelezte, addig nem írja alá a megállapodást, amíg nem tisztázza az újonnan kapott információkat.

A hírügynökség forrásai szerint a Foxconn saját előkészítő átvilágítása csak harmadannyi függő kötelezettséget (például kezesség- és garanciavállalás, folyamatban levő per, opciós tranzakció) talált, mint amennyi a Sharp vállát ténylegesen nyomja. A hírt egyelőre egyik fél sem kommentálta. A Sharp papírjainak értéke szerda óta közel 30 százalékot zuhant, emiatt és az új információk miatt akár az ügylet összértéke is csökkenhet – ha a Foxconn ennek fényében nem hátrál ki.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról